• A májátültetésről

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        A májátültetést az 1960-as években kezdték kifejleszteni. Manapság a világ számos klinikai centrumában végzik, szigorúan meghatározott indikáció és felkészülés alapján. A túlélési arány napjainkban öt év után 75-85% körül van.

        Májátültetés során a recipiens (vagyis a szervet kapó) beteg szervezetéből eltávolítják a beteg szervet, és beültetik helyére az agyhalált szenvedett donor máját. A máj regenerálódó képessége miatt szóba jöhet élő donor májszegmentumának átültetése is, de ez ritkább.

        Mikor történik májátültetés?

        A végstádiumba jutott májbetegségek, illetve sokszor az akut májelégtelenség egyetlen lehetséges gyógymódja a májátültetés. Hivatalosan azokat a betegségeket és állapotokat fogadják el az átültetés indikációjának, ahol szakmai tapasztalat szerint konzervatív gyógyszeres vagy műtéti megoldással nem nyújtható jelentősen a beteg élete, akinek nem lenne megfelelő az életminősége sem.

        Viszont fontos szempont, hogy a betegnek mindezen állapotok mellett is megfelelő állapotban kell lennie arra, hogy a transzplantációval járó jelentős megterhelést, valamint a beavatkozást követő időszakot és utókezelést kellőképpen tolerálni tudja. A sikeres átültetéshez tehát megfelelő recipiens szükséges, akit szigorú szabályok szerint lehet felterjeszteni a transzplantációs listára. Az átültetés sikerességéhez hozzájárul a műtéti technika folyamatos fejlődése, a hatékony immunszupresszív kezelés a szerv átültetése után, a megfelelő kiegészítő kezelés, a megfelelő, egészséges donor máj, és természetesen a beavatkozás időzítése is.

        Sajnos ismert probléma a donor szervek hiánya. Sokkal többen várnak májra, mint amennyi rendelkezésre áll. Fontos az eljárás megtervezése során, hogy a szakemberek megtalálják azt az ideális (nem túl késői, de nem is korai) időpontot, amikor a legnagyobb eséllyel, a legbiztosabb gyógyulással segíthetik a beteget egy új szerv beültetésével.

        Hirdetés

        Betegségek, állapotok, amelyek májátültetést tehetnek szükségessé

        A májátültetés olyan betegségekben indokolt, ahol a májelégtelenség folyamatosan romlik és nincs más terápia a szervátültetésen kívül, viszont a beteg elviseli a műtétet és nem ismert semmilyen tényező, amely ellene szólna.

        A leggyakoribb kórképek (nem gyakorisági sorrendben):

        • Gyermekek veleszületett tárolási-, anyagcsere- vagy májelégtelenséget okozó anyagcsere betegsége esetén (Wilson-kór, alfa 1 antitripszin hiány, tyrosinaemia, haemochromatosis, cisztás fibrózis)
        • Gyermekek veleszületett betegsége, melyben az epecsatornák nem fejlődnek ki megfelelően
        • Felnőtteknél bármilyen okú májzsugor végstádiuma
        • Budd-Chiari szindróma (a májvéna elzáródásával járó betegség)
        • Akut, kezelhetetlen májelégtelenség (pl. mérgezés miatt)
        • Alkoholos májbetegség, vagyis cirrózis esetén (ha nincs májon kívüli betegség, pszichésen alkalmas a beteg, és legalább 6 hónapja absztinens)
        • Policisztás máj esetén
        • Máj adenomatosis (gócos májelváltozás, amely egy nem operálható, jóindulatú májdaganat)
        • Bizonyos elsődleges májtumorok esetén, egyénileg mérlegelve
        • Krónikus vírushepatitis B vagy C esetén, amikor a májzsugor állapota fennáll (aktív vírusfertőzés hiánya esetén)
        • Autoimmun hepatitis esetén
        • Ismeretlen erdetű (cryptogen) hepatitis fennállásakor
        • Gyógyszer okozta krónikus májkárosodás miatt
        • Májvéna trombózis, elzáródás esetén
        • Epeúti betegségekben (primer biliaris cirrhosis, primer szklerotizáló chholangitis, biliaris atresia, öröklődő cholestasis)

        Hogyan határozzák meg, hogy ki kerülhet várólistára?

        Ahhoz, hogy a beteg aktuális állapotának megítélése könnyebb legyen, és ne egyetlen orvos szubjektív döntésén múljon a transzplantáció elvégzése, nemzetközileg elfogadott indikációban, szigorú szabályok szerint kérhető a betegek májtranszplantációs listára történő felvétele. Ez a lista nemzetközi, országhatárokon átívelő, képlékeny rendszer, ahol az akut májelégtelenségben szenvedő betegek (az ő esetükben akár napok lehetnek csak a túlélésből hátra), illetve a krónikus májbetegségben szenvedő betegek is szerepelnek.

        Olvasson tovább Itt írtunk a krónikus májbetegségekről

        Mikor nem végezhető májátültetés?    

        • Súlyos rendszerbetegség,
        • fertőzés,
        • előrehaladott szívbetegség,
        • előrehaladott tüdőbetegség,
        • áttétes daganat,
        • alkoholizmus,
        • gyógyszer, drogfogyasztás és abúzus esetén.

        Ugyanakkor fontos az életkor (inkább 60 év alatti betegeknél ajánlott a bevetkozás), a további társbetegségek, az általános állapot, a pszichés betegségek, és az esetlegesen fennálló aktív vírushepatitis figyelembe vétele is, melyek szintén befolyásolják a szervátültetésre való alkalmasságot.

        Honnan származik a donor máj? Kiből lehet donor?

        Elsősorban agyhalált szenvedett, egyébként egészséges, 60 évnél fiatalabb szervezetből lehet ép májhoz jutni. Fontos, hogy a donornál ne legyen aktív vírusfertőzés, egyezzen az ABO vércsoport, a máj ép állapotban legyen, továbbá ne álljon fenn oxigénhiányos állapot.

        A májat speciális oldatban tárolva, jég között lehet épen tartani és szállítani a beavatkozás előtt, nem tovább, mint 20 órán keresztül. Ehhez azonban figyelembe kell venni a műtét időtartamát is, amely akár 8 óránál tovább tarthat. Ezért is fontos az időintervallum. Ha felmerül transzplantáció szükségessége, a beteget időben kell felterjeszteni akut májelégtelenség esetén, krónikus betegségben pedig lényeges, hogy elérhető legyen a beteg.

        Donor oldalról nézve, ha például kórházi körülmények között, vagy balesetnél agyhalált szenvedett betegről van szó, a donációhoz fontos, hogy időben fel kell terjeszteni donorként a nemzetközi donorregisztrációs rendszerbe.

        Alapvetően bárki lehet donor, aki a kritériumoknak megfelel, tehát vagy egészséges, vagy nincs daganatos betegsége, előrehaladott rendszerbetegsége, aktív vírusfertőzése, vagy autoimmun betegsége. Aki életében írásban nyilatkozott arról, hogy nem kíván donor lenni, annál nem végezhető el a donáció. Aki nem tett ilyen nyilatkozatot, felterjeszthető a donorlistára mások megsegítése céljából. Az agyhalál megállapításának biztosnak kell lennie. Ezt az a komplex vizsgálatsor teszi lehetővé, mely során több orvosi szakágat képviselő, tapasztalt orvos többlépcsős, szabályozott rendszer szerint vizsgálja meg a beteget, hogy teljes bizonyossággal kimondható legyen a visszafordíthatatlan agyhalál ténye.

        Ez a cikk is érdekelheti Hazánk is az Eurotransplant tagja, így hamarabb juthatnak a betegek donor szervekhez

        A műtét és az operációt követő időszak

        A májátültetés egy rendkívül összetett operáció, amely tapasztalt sebészcsapatból álló team munkája. A beavatkozás akár 6-18 óra időtartamú is lehet.

         Májtranszplantáció 

        Műtét után a beteg természetesen intenzív osztályon, monitorozás mellett lábadozik. Eközben az alábbi, létfontosságú teendők merülhetnek fel:

        • Fontos a felmerülő kilökődés veszélye miatt a megfelelő immunszupressziós kezelés (vénás, majd gyógyszeres kezelés formájában). Ezekkel a készítményekkel gyakorlatilag az immunrendszer működésének gátlása történik, mellyel elérhető, hogy a donor szerv ne lökődhessen ki a recipiens szervezetéből.
        • A keringés és légzés megfelelő támogatása.
        • A vércukorháztartás, vesefunkció, sav-bázis háztartás normalizálása.
        • Mesterséges, majd szájon át történő táplálás.
        • Vérzés, vérzékenység esetén vérzéscsillapítás, vérkészítmények adása.
        • Fájdalomcsillapítás.
        • Az esetleges fertőzések megelőzése és kezelése (sebfertőzés, hasűri fertőzés, kanül fertőzés, vizeletfertőzés, tüdőgyulladás).
        • A trombózis kialakulásának kivédése.
        • A beteg mobilizálása, gyógytornáztatása.

        Milyen komplikációk lehetnek műtét után?

        Amennyiben a műtét utáni monitorozás és megfigyelés eseménytelenül zajlik, és a fenti komplikációk elkerülhetőek, vagy megoldhatóak, még mindig lehetnek máj eredetű komplikációk is:

        • a beültetett máj elégtelensége
        • kilökődés
        • vérellátási zavar
        • epeelfolyási zavar
        • vérzés
        • trombózis

        A máj heveny kilökődése 1-2 héten belül jelentkezhet, lázzal, sárgasággal, májelégtelenséggel jár.

        A krónikus kilökődés (hetek-hónapok) lassú májfunkció romlás mellett észlelhető.

        A gyógyulás esélyei

        A felépülés függ a donor májtól, a májat kapó beteg műtétet megelőző állapotától, a felmerülő komplikációktól, egy vírusfertőzés esetleges átvitelétől és az alapbetegség kiújulásától. Autoimmun betegségekben, daganatos betegségekben, hepatitises betegekben kiújulhat a betegség. A genetikai hátterű betegségek meggyógyulnak.

        Az öt éves túlélés májátültetés esetén 80% feletti. Sikeres májátültetést követően, ha a beteg együttműködő, akár az egészségesekével megegyező, munkaképes, teljes élet is élhető.

        Dr. Ujj ZsófiaForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        Legutóbb frissült: 2018.04.18 17:25
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A tenziós fejfájás

        A tenziós fejfájás

        Dr. Zsuga Judit

        Számos ok lehet felelős a kialakulásáért, azonban két formáját különíthetjük el.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Mire utalhat, ha magasak a májenzim értékek? - Az orvos válaszol

        Vérvizsgálat során magas lett a GGT (gamma glutamil transzferáz) értékem: 51,0 U/l. Sajnos a referenciaértékeket nem tudom, de az orvosom azt mondta, hogy ez magas. Aztán viszont nem említette, hogy kellene tenni vele valamit. A WEBBeteg Orvos Válaszol rovatának kérdéseiből.

        Gilbert-szindróma

        A Gilbert-szindróma enyhe, öröklődő májrendellenesség. Mivel a Gilbert-kór nem szorul kezelésre és nem okoz komoly panaszokat, a szindróma gyakran éveken át észrevétlen marad.

        A májelégtelenség kezelése és a lehetséges szövődmények

        Májelégtelenség esetén a legfontosabb teendő az alapbetegség lehetőség szerinti kezelése. Attól függetlenül, hogy ez lehetséges-e, cél az akut életveszély elhárítása, a máj állapot további romlásának megelőzése és a sokszervi elégtelenség kialakulásának elkerülése.

        Májfunkció - Milyen laborértékek informálnak a májműködésről?

        A máj működéséről a laborértékek közül bizonyos enzimek, illetve a bilirubin vérben mért koncentrációja szolgáltat információkat. Sokan azt gondolják, hogy ezek eltérései a normál tartománytól kizárólag az alkoholfogyasztással állhatnak összefüggésben, valójában azonban számos olyan betegség is okozhat emelkedett értékeket, amelyek nem állnak összefüggésben az alkoholfogyasztással.

        Májgyulladásos betegek táplálkozása

        A máj fontos szerepet tölt be a szénhidrát-, zsír- és fehérje-anyagcserében, a méregtelenítésben, az epesav termelésében, valamint a vérképzésben, ezért a megbetegedések során ezek a létfontosságú funkciók károsodhatnak.

        Alkoholos májbetegség: zsírmáj és májzsugor

        Az alkoholos májbetegség a túlzott mértékű alkoholfogyasztás következtében kialakuló szöveti károsodást jelent. Férfiaknál 40 g/nap, nőknél viszont már 20 g/nap mennyiségű szeszes ital tartós fogyasztása is előidézheti a problémát!

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.