• A májátültetésről

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        A májátültetést az 1960-as években kezdték kifejleszteni. Manapság a világ számos klinikai centrumában végzik, szigorúan meghatározott indikáció és felkészülés alapján. A túlélési arány napjainkban öt év után 75-85% körül van.

        Májátültetés során a recipiens (vagyis a szervet kapó) beteg szervezetéből eltávolítják a beteg szervet, és beültetik helyére az agyhalált szenvedett donor máját. A máj regenerálódó képessége miatt szóba jöhet élő donor májszegmentumának átültetése is, de ez ritkább.

        Mikor történik májátültetés?

        A végstádiumba jutott májbetegségek, illetve sokszor az akut májelégtelenség egyetlen lehetséges gyógymódja a májátültetés. Hivatalosan azokat a betegségeket és állapotokat fogadják el az átültetés indikációjának, ahol szakmai tapasztalat szerint konzervatív gyógyszeres vagy műtéti megoldással nem nyújtható jelentősen a beteg élete, akinek nem lenne megfelelő az életminősége sem.

        Viszont fontos szempont, hogy a betegnek mindezen állapotok mellett is megfelelő állapotban kell lennie arra, hogy a transzplantációval járó jelentős megterhelést, valamint a beavatkozást követő időszakot és utókezelést kellőképpen tolerálni tudja. A sikeres átültetéshez tehát megfelelő recipiens szükséges, akit szigorú szabályok szerint lehet felterjeszteni a transzplantációs listára. Az átültetés sikerességéhez hozzájárul a műtéti technika folyamatos fejlődése, a hatékony immunszupresszív kezelés a szerv átültetése után, a megfelelő kiegészítő kezelés, a megfelelő, egészséges donor máj, és természetesen a beavatkozás időzítése is.

        Sajnos ismert probléma a donor szervek hiánya. Sokkal többen várnak májra, mint amennyi rendelkezésre áll. Fontos az eljárás megtervezése során, hogy a szakemberek megtalálják azt az ideális (nem túl késői, de nem is korai) időpontot, amikor a legnagyobb eséllyel, a legbiztosabb gyógyulással segíthetik a beteget egy új szerv beültetésével.

        Hirdetés

        Betegségek, állapotok, amelyek májátültetést tehetnek szükségessé

        A májátültetés olyan betegségekben indokolt, ahol a májelégtelenség folyamatosan romlik és nincs más terápia a szervátültetésen kívül, viszont a beteg elviseli a műtétet és nem ismert semmilyen tényező, amely ellene szólna.

        A leggyakoribb kórképek (nem gyakorisági sorrendben):

        • Gyermekek veleszületett tárolási-, anyagcsere- vagy májelégtelenséget okozó anyagcsere betegsége esetén (Wilson-kór, alfa 1 antitripszin hiány, tyrosinaemia, haemochromatosis, cisztás fibrózis)
        • Gyermekek veleszületett betegsége, melyben az epecsatornák nem fejlődnek ki megfelelően
        • Felnőtteknél bármilyen okú májzsugor végstádiuma
        • Budd-Chiari szindróma (a májvéna elzáródásával járó betegség)
        • Akut, kezelhetetlen májelégtelenség (pl. mérgezés miatt)
        • Alkoholos májbetegség, vagyis cirrózis esetén (ha nincs májon kívüli betegség, pszichésen alkalmas a beteg, és legalább 6 hónapja absztinens)
        • Policisztás máj esetén
        • Máj adenomatosis (gócos májelváltozás, amely egy nem operálható, jóindulatú májdaganat)
        • Bizonyos elsődleges májtumorok esetén, egyénileg mérlegelve
        • Krónikus vírushepatitis B vagy C esetén, amikor a májzsugor állapota fennáll (aktív vírusfertőzés hiánya esetén)
        • Autoimmun hepatitis esetén
        • Ismeretlen erdetű (cryptogen) hepatitis fennállásakor
        • Gyógyszer okozta krónikus májkárosodás miatt
        • Májvéna trombózis, elzáródás esetén
        • Epeúti betegségekben (primer biliaris cirrhosis, primer szklerotizáló chholangitis, biliaris atresia, öröklődő cholestasis)

        Hogyan határozzák meg, hogy ki kerülhet várólistára?

        Ahhoz, hogy a beteg aktuális állapotának megítélése könnyebb legyen, és ne egyetlen orvos szubjektív döntésén múljon a transzplantáció elvégzése, nemzetközileg elfogadott indikációban, szigorú szabályok szerint kérhető a betegek májtranszplantációs listára történő felvétele. Ez a lista nemzetközi, országhatárokon átívelő, képlékeny rendszer, ahol az akut májelégtelenségben szenvedő betegek (az ő esetükben akár napok lehetnek csak a túlélésből hátra), illetve a krónikus májbetegségben szenvedő betegek is szerepelnek.

        Olvasson tovább Itt írtunk a krónikus májbetegségekről

        Mikor nem végezhető májátültetés?    

        • Súlyos rendszerbetegség,
        • fertőzés,
        • előrehaladott szívbetegség,
        • előrehaladott tüdőbetegség,
        • áttétes daganat,
        • alkoholizmus,
        • gyógyszer, drogfogyasztás és abúzus esetén.

        Ugyanakkor fontos az életkor (inkább 60 év alatti betegeknél ajánlott a bevetkozás), a további társbetegségek, az általános állapot, a pszichés betegségek, és az esetlegesen fennálló aktív vírushepatitis figyelembe vétele is, melyek szintén befolyásolják a szervátültetésre való alkalmasságot.

        Honnan származik a donor máj? Kiből lehet donor?

        Elsősorban agyhalált szenvedett, egyébként egészséges, 60 évnél fiatalabb szervezetből lehet ép májhoz jutni. Fontos, hogy a donornál ne legyen aktív vírusfertőzés, egyezzen az ABO vércsoport, a máj ép állapotban legyen, továbbá ne álljon fenn oxigénhiányos állapot.

        A májat speciális oldatban tárolva, jég között lehet épen tartani és szállítani a beavatkozás előtt, nem tovább, mint 20 órán keresztül. Ehhez azonban figyelembe kell venni a műtét időtartamát is, amely akár 8 óránál tovább tarthat. Ezért is fontos az időintervallum. Ha felmerül transzplantáció szükségessége, a beteget időben kell felterjeszteni akut májelégtelenség esetén, krónikus betegségben pedig lényeges, hogy elérhető legyen a beteg.

        Donor oldalról nézve, ha például kórházi körülmények között, vagy balesetnél agyhalált szenvedett betegről van szó, a donációhoz fontos, hogy időben fel kell terjeszteni donorként a nemzetközi donorregisztrációs rendszerbe.

        Alapvetően bárki lehet donor, aki a kritériumoknak megfelel, tehát vagy egészséges, vagy nincs daganatos betegsége, előrehaladott rendszerbetegsége, aktív vírusfertőzése, vagy autoimmun betegsége. Aki életében írásban nyilatkozott arról, hogy nem kíván donor lenni, annál nem végezhető el a donáció. Aki nem tett ilyen nyilatkozatot, felterjeszthető a donorlistára mások megsegítése céljából. Az agyhalál megállapításának biztosnak kell lennie. Ezt az a komplex vizsgálatsor teszi lehetővé, mely során több orvosi szakágat képviselő, tapasztalt orvos többlépcsős, szabályozott rendszer szerint vizsgálja meg a beteget, hogy teljes bizonyossággal kimondható legyen a visszafordíthatatlan agyhalál ténye.

        Ez a cikk is érdekelheti Hazánk is az Eurotransplant tagja, így hamarabb juthatnak a betegek donor szervekhez

        A műtét és az operációt követő időszak

        A májátültetés egy rendkívül összetett operáció, amely tapasztalt sebészcsapatból álló team munkája. A beavatkozás akár 6-18 óra időtartamú is lehet.

         Májtranszplantáció 

        Műtét után a beteg természetesen intenzív osztályon, monitorozás mellett lábadozik. Eközben az alábbi, létfontosságú teendők merülhetnek fel:

        • Fontos a felmerülő kilökődés veszélye miatt a megfelelő immunszupressziós kezelés (vénás, majd gyógyszeres kezelés formájában). Ezekkel a készítményekkel gyakorlatilag az immunrendszer működésének gátlása történik, mellyel elérhető, hogy a donor szerv ne lökődhessen ki a recipiens szervezetéből.
        • A keringés és légzés megfelelő támogatása.
        • A vércukorháztartás, vesefunkció, sav-bázis háztartás normalizálása.
        • Mesterséges, majd szájon át történő táplálás.
        • Vérzés, vérzékenység esetén vérzéscsillapítás, vérkészítmények adása.
        • Fájdalomcsillapítás.
        • Az esetleges fertőzések megelőzése és kezelése (sebfertőzés, hasűri fertőzés, kanül fertőzés, vizeletfertőzés, tüdőgyulladás).
        • A trombózis kialakulásának kivédése.
        • A beteg mobilizálása, gyógytornáztatása.

        Milyen komplikációk lehetnek műtét után?

        Amennyiben a műtét utáni monitorozás és megfigyelés eseménytelenül zajlik, és a fenti komplikációk elkerülhetőek, vagy megoldhatóak, még mindig lehetnek máj eredetű komplikációk is:

        • a beültetett máj elégtelensége
        • kilökődés
        • vérellátási zavar
        • epeelfolyási zavar
        • vérzés
        • trombózis

        A máj heveny kilökődése 1-2 héten belül jelentkezhet, lázzal, sárgasággal, májelégtelenséggel jár.

        A krónikus kilökődés (hetek-hónapok) lassú májfunkció romlás mellett észlelhető.

        A gyógyulás esélyei

        A felépülés függ a donor májtól, a májat kapó beteg műtétet megelőző állapotától, a felmerülő komplikációktól, egy vírusfertőzés esetleges átvitelétől és az alapbetegség kiújulásától. Autoimmun betegségekben, daganatos betegségekben, hepatitises betegekben kiújulhat a betegség. A genetikai hátterű betegségek meggyógyulnak.

        Az öt éves túlélés májátültetés esetén 80% feletti. Sikeres májátültetést követően, ha a beteg együttműködő, akár az egészségesekével megegyező, munkaképes, teljes élet is élhető.

        Dr. Ujj ZsófiaForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2018.04.18 17:25, Megjelenés: 2018.04.18 17:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Éjszakai bepisilés

        Éjszakai bepisilés

        Dr. Sándor György

        Kezelésével megelőzhetők a betegség következményei. Hogyan gyógyítható?

        Onkológiai kezelés

        Onkológiai kezelés

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        A terápia egyik mellékhatása szájnyálkahártya-gyulladás lehet. Hogyan előzze meg?

        Élőben közvetítettek egy szívműtétet

        Magyarországon először élőben követtek kamerák egy háromdimenziós torakoszkóppal végrehajtott billentyűrekonstrukciós szívműtétet.

        Az Ismeretlen Donorok Napja

        Magyarországon ötezer új szervvel élő embert tartanak nyilván az orvosszakmai szervezetek, azaz e statisztika szerint napjainkban a népességben minden kétezredik személy transzplantált. A hazai szervátültetési program 45 évvel ezelőtt indult, tavaly került sor a tízezredik transzplantációra. Jelenleg ötezren tehát életben vagyunk - mondja Berente Judit, maga is érintett, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének elnöke.

        A májelégtelenség kezelése és a lehetséges szövődmények

        Májelégtelenség esetén a legfontosabb teendő az alapbetegség lehetőség szerinti kezelése. Attól függetlenül, hogy ez lehetséges-e, cél az akut életveszély elhárítása, a máj állapot további romlásának megelőzése és a sokszervi elégtelenség kialakulásának elkerülése.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.