Mit együnk influenzajárvány idején?

Semmelweis Egyetem
megjelent:

Néhány napos diéta nem ártalmas téli vírus- vagy bakteriális fertőzés esetén, vagyis ha valakinek nincsen étvágya, nem kell erőltetni az evést, elegendő a bőséges folyadékfogyasztás.

Étrend-kiegészítők szedése és a „szuper élelmiszerek” fogyasztása helyett a változatos, sokféle alapanyagot tartalmazó étrenddel hatékonyabb működésre serkenthetjük védekező rendszerünket, ami influenzajárvány idején különösen fontos – mondta Veresné Dr. Bálint Márta, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék főiskolai tanára. Az immunrendszert erősítő értékes tápanyagokat természetes forrásból, élelmiszerekkel elfogyasztva nem lehet túladagolni, sőt ezek egymás hatását és hasznosulását is támogatják.

A szervezet természetes ellenálló képessége nagymértékben javítható, ha étrendünk megfelelő mennyiségben tartalmaz vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidáns hatású biológiailag aktív növényi vegyületeket (pl. flavonoidok), és teljes értékű fehérjét. Az immunrendszer szempontjából kiemelt szerepe van a cinknek, amely a sejtek szaporodáshoz, újraképződéséhez szükséges – sorolta a dietetikus hozzátéve, a tökmag, sovány marhahús, és a hüvelyes növények mind jó cinkforrások.

A legfontosabb vitaminok

A vitaminok közül a B12-, az A-, C- és E-vitaminok fogyasztására kell különös gondot fordítani, ám fontos, hogy ezeket – a túladagolás elkerülése érdekében – elsősorban ne étrend-kiegészítőkkel vigyük be szervezetünkbe, hanem természetes forrásokból. A B12-vitamin minden állati eredetű termékben (pl.: hús, hal, tojás, kefir), valamint dúsított gabonapelyhekben megtalálható. Az A-vitamin véd a fertőzésektől, mivel elősegíti a bőr és a nyálkahártya épségét, és ezáltal kevesebb esélyt ad kórokozók szervezetbe jutására.

Veresné Dr. Bálint Márta javaslata szerint naponta szükséges A-vitamin tartalmú élelmiszereket (pl.: máj, tojás, tejtermékek, margarin) vagy ezek előnyagát, a béta-karotint tartalmazó színes zöldségeket (pl.: sütőtök, piros húsú kaliforniai paprika, brokkoli) és gyümölcsöket (pl. aszalt sárgabarack) fogyasztani.

A túlzásba vitt C-vitamin bevitel idővel akár vesekő kialakulásához is vezethet, a napi szükséglet duplája (180-200 mg) már nagymértékben támogathatja az immunrendszer működését – hívta fel a figyelmet a főiskolai tanár. A legjobb természetes C-vitamin-források a friss gyümölcsök (pl. citrusfélék, kivi), zöldségek (pl. zöldpaprika, kelbimbó, karfiol, fejes-, kel- vagy savanyú káposzta). A káros szabadgyököket hatástalanító E-vitaminnak szintén fontos szerepe van a légutak egészsége szempontjából, valamint segíti az immunsejtek képződését. Az étolajokon kívül többek között a gabonacsírákban és tojássárgájában található meg – ismertette Veresné Dr. Bálint Márta.

Immunrendszerünk felépítéséhez jó minőségű fehérjére is szükség van, mely a sovány tejtermékekben (pl. túró, joghurt), húsokban, halakban, tojásban található. Ezek hasznosulásához, anyagcseréjéhez nélkülözhetetlen a B6-vitamin, melynek gazdag forrásai többek között a barna rizs, és a teljes kiőrlésű gabonatermékek.

Vitaminpótlás télen

Télen sokszor és gyakran már a tél közeledtével is hajlamosak vagyunk a szabadtéri programokat kihagyni. Szabadidőnket kényelmes otthonunkban töltjük el inkább egy forró csokoládé vagy gőzölgő almás pite társaságában. Ilyenkor kevésbé kívánjuk a nyers zöldségeket és gyümölcsöket, pedig ebben a hideg időszakban a leggyakoribbak a náthás és influenzás megbetegedések. Vitaminpótlás télen

A bélrendszernek is jelentős szerepe van az immunvédekezésben – szögezte le Veresné Dr. Bálint Márta. A probiotikus joghurtok olyan hasznos baktériumokat tartalmaznak megfelelő számban, amelyek a vastagbélben megtapadva kevesebb életteret hagynak a kórokozóknak, így támogatják a bélflóra és a védekezőrendszer épségét. A népi gyógyászatban már bevált fokhagyma jellegzetes ízét és illatát adó hatóanyaga (allicin) baktérium-, vírus- és gombaellenes hatású, érdemes ezért főzéshez és salátákhoz bátran használni belőle – javasolta a főiskolai tanár.

A cikk folytatása a Semmelweis Egyetem honlapján olvasható.

(Semmelweis Egyetem)

Cikkajánló

Visszérbetegség
Visszérbetegség

Hogyan alakulhat ki a visszeresség?

Izomláz
Izomláz

Pihentessük vagy dolgozzunk rá?

WEBBeteg - Mázi-Fülöp Nóra, dietetikus
WEBBeteg - Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.