Epilepszia téma

Agyműtétre készülünk az Amerikai úti Idegtudományi Intézetben (mai neve OMII). Erőss Lorand (akkor, 2018. május 31-én, 2 nappal azután, hogy a sajtónak is bemutatták a robotot), a funkcionális idegsebészeti osztály vezetője munkatársaival a csúcstechnológiát képviselő Rosa újabb akciójára készül.

A roham leírásától a vérvételen keresztül a képalkotó eljárásokig számos, ám fájdalmatlan vizsgálatra lehet szükség az epilepszia pontos diagnózisához.

Mivel a rendszeresen kialakuló rohamok hosszú távon idegsejtpusztulást okozhatnak, az epilepszia mindenképp gondos odafigyelést és kezelést igényel. Erre szolgálnak az antiepileptikumok, amelyek az epilepsziás rohamok oldására, illetve a görcsrohamok megelőzésére szánt gyógyszerek.

Az epilepsziával élők, hasonlóan néhány más krónikus betegségben szenvedőkhöz, jóval veszélyeztetettebbek az új típusú koronavírus-fertőzéssel szemben.

A legtöbb epilepsziás beteg gyógyszer szedésével is rohammentessé válhat, idővel pedig sokan - a gyerekek pedig döntően - meg is gyógyulnak.

A narkolepszia a központi idegrendszer ismeretlen eredetű krónikus betegsége, amely mind az alvást, mind az ébrenlétet érintő összetett szabályozási zavar. A betegség elsősorban az alvás-ébrenlét ritmusát érinti.

Egyebek mellett az Alzheimer- és a Parkinson-kór, a demencia, a sclerosis multiplex, valamint az epilepszia kezelése is hatékonyabbá válhat egy most záruló, három hazai intézmény együttműködésével négy éven át zajló kutatási program eredményeinek köszönhetően - derül ki a Pécsi Tudományegyetem közleményéből.

Az epilepszia nem egységes betegség, az elnevezés sok szindróma összefoglaló elnevezése. Közös bennük a fő klinikai jellemző, az ismétlődő, rövidebb-hosszabb rohamszerű esemény (epilepsziás roham), amely általában spontán lép fel és önmagától szűnik.

A depressziót és a szorongást pszichés megbetegedésként tartják számon, ám bizonyos esetekben szervi, idegrendszeri zavarok, betegségek is okozhatják.