Milyen következményei lehetnek a gyermekkori elhízásnak?
megjelent:
Sok szülő abban bízik, hogy a gyermek majd „kinövi” a túlsúlyt, különösen, ha az még óvodás vagy kisiskolás korban jelentkezik. Ez azonban egyrészt nem tekinthető általánosnak, másrészt a gyermekkori elhízás már ebben az életkorban is károsan befolyásolja az egészségi állapotot.
Valóban előfordul, hogy a testmagasság növekedésével a testsúly rendeződik és kamaszkorban spontán rendeződik a túlsúly, azonban ez korántsem tekinthető általánosnak. Minél korábban alakul ki az elhízás, és minél súlyosabb mértékű, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy felnőttkorban is fennmarad.
Emellett ma már tudjuk, hogy a túlsúly következményei nemcsak évtizedekkel később jelentkezhetnek, hanem számos szervrendszert már gyermekkorban is károsíthatnak. Éppen ezért a gyermekkori elhízás mindig kezelendő betegségnek tekintendő, mivel tartósan negatív hatása lehet a gyermek egészségére.
Az anyagcserebetegségek már gyermekkorban kialakulhatnak
A gyermekkori elhízás egyik legkorábbi következménye az inzulinrezisztencia kialakulása. Ilyenkor a sejtek egyre kevésbé reagálnak az inzulin hatására, ezért a hasnyálmirigynek egyre több inzulint kell termelnie ahhoz, hogy a vércukorszintet normális tartományban tartsa. Ez az állapot hosszú ideig tünetmentes maradhat, ugyanakkor a későbbi 2-es típusú cukorbetegség előszobájának tekinthető.
Korábban a 2-es típusú cukorbetegséget szinte kizárólag felnőttkori betegségnek tartották, ma azonban egyre gyakrabban diagnosztizálják serdülőkben is. A gyermekkorban kialakuló cukorbetegség ráadásul gyakran agresszívebb lefolyású, és hamarabb vezethet szövődményekhez, mint a felnőttkorban kezdődő forma.
Az inzulinrezisztencia gyakran társul a vérzsírok kedvezőtlen változásával is. Emelkedhet a trigliceridszint, csökkenhet a védő hatású HDL-koleszterin mennyisége, ami hosszú távon növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A szív- és érrendszer sem marad érintetlen
A túlsúly vagy elhízás jelentősen megterheli a keringési rendszert. Az elhízott gyermekek között lényegesen gyakoribb a magas vérnyomás, amely sokáig semmilyen panaszt nem okoz, mégis folyamatosan károsítja az ereket és a szívet. A kutatások szerint már gyermekkorban kimutathatók az érelmeszesedés legkorábbi jelei.
A szív alkalmazkodni kezd a fokozott terheléshez: a bal kamra fala megvastagodhat, ami hosszú távon ronthatja a szív működését. Bár ezek az elváltozások kezdetben még visszafordíthatók lehetnek, jól mutatják, hogy az elhízás korántsem csupán esztétikai kérdés.
A zsírmáj már gyermekeket is érint
Az elhízott gyermekek egyik leggyakoribb szervi szövődménye a metabolikus diszfunkcióval társult steatoticus májbetegség (MASLD), amelyet korábban nem alkoholos zsírmájbetegségként (NAFLD) ismertek.
A betegség kezdetén zsír halmozódik fel a májsejtekben, ami hosszú ideig semmilyen tünetet nem okoz. Éppen ezért sok esetben csak egy rutin laborvizsgálat során észlelt emelkedett májenzimérték vagy hasi ultrahang alapján derül rá fény. Kezelés nélkül azonban egyes gyermekeknél májgyulladás, kötőszövet-felszaporodás, ritkán akár májcirrózis is kialakulhat. Mivel a folyamat kezdeti szakaszban még visszafordítható, a korai felismerésnek kiemelt jelentősége van.
Az elhízás egyéb belgyógyászati szövődményei közé tartozik az epekövesség és a refluxbetegség gyakoribb előfordulása, már gyermekkorban is.
A hormonális változásokra is hatással lehet
A zsírszövet nem egyszerű energiaraktárnak tekinthető, hanem hormonálisan aktív szervnek. Az általa termelt anyagok befolyásolják a nemi hormonok működését, ezért az elhízás a pubertás lefolyását is megváltoztathatja.
- Lányoknál gyakoribbá válhat a korai serdülés, később pedig kialakulhat policisztás ovárium szindróma (PCOS), amely menstruációs zavarokkal, fokozott szőrnövekedéssel és későbbi termékenységi problémákkal is összefügghet.
- Fiúknál ezzel szemben a pubertás időzítése megváltozhat, és a hormonális egyensúly felborulása kedvezőtlenül befolyásolhatja a nemi érés folyamatát.
A mozgásszervek is megsínylik a túlsúlyt
A fejlődésben lévő csontokra és ízületekre a jelentős testsúlytöbblet különösen nagy terhelést ró. Ennek következményeként gyakrabban jelentkezik térd-, boka- vagy csípőtáji ízületi fájdalom, és bizonyos ortopédiai betegségek előfordulása is nő.
Külön figyelmet érdemel a combfej elcsúszása (epiphyseolisis capitis femoris - slipped capital femoral epiphysis, SCFE), amely elsősorban serdülőkben fordul elő és csípőfájdalom hívhatja fel rá a figyelmet. A betegség sürgős ortopédiai ellátást igényel, mert kezelés nélkül maradandó csípőízületi károsodást okozhat. Hasonlóan gyakoribb az elhízott gyermekek körében a Blount-kór, amely a sípcsont fejlődési zavara miatt fokozatos tengelyeltérést eredményezhet.
Az alvás minősége is romolhat
Az elhízás egyik kevésbé ismert következménye az obstruktív alvási apnoe. A garat körüli zsírszövet felszaporodása miatt alvás közben a felső légutak ismételten beszűkülhetnek vagy átmenetileg elzáródhatnak. Az érintett gyermekek gyakran hangosan horkolnak, nyugtalanul alszanak, reggel fáradtan ébrednek, napközben pedig figyelemzavar, ingerlékenység vagy tanulási nehézségek jelentkezhetnek.
Az alvási apnoe ráadásul tovább ronthatja az anyagcsere működését, így önmagában is hozzájárulhat a súlygyarapodás fenntartásához.
Késői szövődmények
A már gyermekkorban kialakuló szervi károsodások mellett számos olyan betegség van, amelyek késői szövődményként fordulnak elő nagyobb gyakorisággal a gyermekkorukban elhízottak körében. A teljesség igénye nélkül: a magas vérnyomás és az érelmeszesedés később szívkoszorúér-betegséget, szívinfarktus, stroke-ot okozhat, nagyobb a daganatos betegségek kockázata, sőt a sclerosis multiplex és más autoimmun betegségek előfordulása, továbbá fokozott a krónikus vesebetegség, a köszvény és a demencia több formájának kialakulásának kockázata, illetve magasabb az allergiarizikó.
A lelki következmények legalább ilyen fontosak
A gyermekkori elhízás egyik legjelentősebb, ugyanakkor sokszor háttérbe szoruló következménye a pszichés terhelés. A túlsúlyos gyermekeket gyakrabban éri csúfolódás, kiközösítés vagy bántalmazás, ami jelentősen ronthatja önértékelésüket és társas kapcsolataikat.
Nem ritka, hogy a gyermek fokozatosan visszahúzódóvá válik, kerüli a sportot vagy a közösségi programokat, ami tovább csökkenti fizikai aktivitását. A tartós negatív élmények szorongáshoz, depresszióhoz vagy akár evészavarok kialakulásához is vezethetnek. Emiatt ma már a pszichés jóllét a gyermekkori elhízás kezelésének ugyanolyan fontos célja, mint a testsúly csökkentése.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
