A hasmenéstől a fülgyulladásig: a természetes vizek veszélyei

A nyári hőség vízpartra csalogat sok felfrissülni vágyót, ám nem mindenki a medencés strandokat választja. A természetes vizek veszélyeket is tartogathatnak a fürdőzőknek, ezen kockázatok minimalizálása érdekében érdemes betartani az alapvető szabályokat.

A vízzel elkapható betegségek egyáltalán nem ritkák, mindenki ismeri a medencék környékéről terjedő gombás megbetegedésekről szóló híreket, a klórral kapcsolatos kifogásokat. Ám a természetes vizek, bányatavak, folyók sem kevésbé veszélytelenek: ezek akár szennyvíz, akár a vadon élő állatok által terjesztett betegségek következtében könnyen fertőződhetnek.

Bizonyos kórokozók egyaránt előfordulhatnak természetes vizekben és mesterséges medencékben. A láb gombás fertőzése ugyanakkor inkább strandokon, uszodákban, tehát medencék környékén gyakoribb, míg a természetes vizekben például az állati eredetű kórokozók jelenlétével kell nagyobb mértékben számolnunk. Fontos tudni, hogy látszólag tiszta vizekben is előfordulhatnak fertőzést vagy toxikus megbetegedést okozó mikroszkopikus élőlények.

Mekkora a kockázata a természetes vizekben való fürdésnek?

Kijelölt strandokon, fürdőhelyeken a vízminőséget rendszeresen ellenőrzik, ezért a fürdés általánosságban biztonságos. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lehetne elkapni valamilyen betegséget, azonban önmagában a víz bőrrel való érintkezése egyébként egészséges embereknél csekély kockázatot rejt. Ami megbetegedéshez vezethet, az a víz lenyelése, illetve az, ha bőrsérüléssel megyünk a vízbe. A vízben töltött időtartammal növekedhet a kockázat is.

A nem ellenőrzött fürdőhelyeket mindenki csak saját felelősségére használhatja, itt nem kerül sor a vízminőség ellenőrzésére és hiányoznak a biztonsági óvintézkedések is. Ahol tiltott a fürdőzés, ott természetesen saját felelősségre se menjünk a vízbe!

Az esetleges megbetegedéseknek nagyobb a kockázata kisgyermekek, idősek esetén, terhes nők és immunhiányos betegek esetében. Megbetegedés esetén mielőbb forduljanak orvoshoz, mert esetükben már egy egy-két napos hasmenés vagy hányás is súlyosabb következményekkel járhat. Utóbbi két csoportba tartozók mindenképp csak ellenőrzött, fürdésre kijelölt vizekben fürödjenek, immunhiányos betegek egyeztessenek orvosukkal is.

Kórokozók a természetes vizekben

Vírusok

A sort kezdjük is a leggyakoribbakkal: az adenovírusokkal és a calicivírusokkal (ezen belül is a norovírus-fertőzés a legjellemzőbb). – Mindkét vírustörzs a szennyvízzel jut az élővizekbe, mégpedig a fürdővizből. Mivel a szennyvizet leggyakrabban folyókba engedik, így elsősorban ott találkozhatunk ezekkel a vírusokkal. A megfertőződéshez elég egy keveset nyelni a fertőzött vízből, így a gyerekek különösen veszélyeztetettek – figyelmeztetett dr. Vargha Márta, az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízmikrobiológiai Osztályának osztályvezetője, hozzátéve: ezek a kórokozók a gyomor-, és bélrendszerben, a kötőhártyán és a fülben okozhatnak megbetegedéseket. Általában hányással és hasmenéssel jelentkeznek, a fertőzés rendszerint egy-két napon belül spontán gyógyul.

Baktériumok

Mindenféle külső behatás nélkül szaporodhatnak el a lassan mozgó vizekben a cianobaktériumok, vagyis a kékalgák. Ez az algafaj minden esetben jelen van a vizekben, kis mennyiségben nincs is vele probléma. – Nagy melegben azonban, ha a víz nem cserélődik és a tápanyag is sok, elszaporodnak. A víz jellegzetes türkíz-zöld lesz tőle. A kék alga toxikus anyagokat termel, ami bőrkiütéseket, szemirritációt, hányást és hasmenést, szélsőséges esetben pedig légzési nehezítettséggel járó allergiás reakciót vagy idegrendszeri tüneteket okozhat.

Fertőzéses megbetegedést okozhat még az E. coli és a Campylobacter, ezek fertőzött emberek, vadállatok vagy mezőgazdasági tervékenység keretében tartott állatok székletével juthatnak a tavakba, folyókba. Súlyos akut hasmenést okozhatnak. Előfordulhat még a leptosiprózis, ami vadon élő és mezőgazdasági állatok vizeletével kerülhet a természetbe és a vizekbe; ritkább, de sok esetben súlyosabb.

Paraziták

A kriptosporidiózis betegséget a Cryptosporidium parazita okozza, amely a vékonybelet támadja. A Giardia parazita a másik gyakran előforduló élőlény, amely a giardiasis megbetegedés kórokozója. Mindkettő egy egysejtű élőlény, ami állati ürülékkel szennyezett csapadékvízzel mosódhat bele a természetes vizekbe, de elhullott állatok is okozhatják. Ezért soha ne fürödjünk olyan vízben, ami mellett állatokat legeltetnek – magyarázta Vargha Márta, hozzátéve: ez a két parazita szintén hányást és hasmenést okoz, ha a fertőzött vizet lenyeljük.

Hazánkban jóval ritkább, ám nyáron a sekély tavakban, holtágakban Magyarországon is előfordulhat az úszók viszketése (schistosoma dermatitis), ami valójában a vérmétely-fertőzés által kiváltott bőrgyulladás. Az édesvízi csigákban élő parazita lárvái okozzák, melyek a szennyezett vizeken keresztül a bőrbe fúrják magukat, a behatolási helyükön pontszerű, viszkető gyulladás alakulhat ki, a fertőzés után hetekkel.

Úszófül (külsőfül-gyulladás)

A nyár egyik legtipikusabb megbetegedése a fürdőzés után jelentkező külsőfül-gyulladás (otitis externa), azaz az úszófül. Lényege, hogy a vízben való hosszas tartózkodás hatására a fülkürt hámrétege felázik, és így könnyebben okoznak gyulladást a különböző baktériumok. Az úszófül strandokon, sőt tiszta vízben is kialakulhat, ugyanis a fül üregében természetes módon is megtalálható, a bőr flórájához tartozó baktériumok is kiválthatják, ha károsodik a hámréteg védő szerepe. Kórokozókkal szennyezett vízben azonban a kockázat fokozott. Megelőzéséhez a legfontosabb a fül természetes védőrétegének a megőrzése, a felázás elkerülése és a kórokozókkal szennyezett vizek elkerülése.

A szökőkutak vize

A szökőkutakat eredetileg nem fürdésre tervezték, ennek ellenére főleg a nyári kánikulák idején vannak olyanok, akik a szökőkutak vizében szeretnének felüdülést keresni. Azonban ezek az ellenőrizetlen vízforrások komoly veszélyforrást jelentenek, ugyanis számtalan kórokozó telepedhet meg bennük. A szennyeződésekkel elsősorban hasmenést okozó mikroorganizmusok kerülnek a szökőkútba, de kiemelten fontos egy ún. „feltételesen kórokozó” baktérium, a Legionella is.

A Legionella baktérium a vízhálózatokon keresztül jut a szökőkutakba, és a nyári kánikula idején könnyen felmelegedő vízben elszaporodhatnak. A vízpermettel ezeket a baktériumokat könnyen belélegezheti az, aki benne fürdik. Az apró vízcseppekkel a legionellák a tüdő léghólyagocskáiba is képesek lejutni és gyulladást okozni. A betegség súlyossága az enyhe influenzaszerű tünetektől az akár halálos kimenetelű tüdőgyulladásig terjedhet.

Alapvető szabályok és tanácsok

• Minden esetben csak olyan helyen fürödjünk, ami kijelölt fürdőzőhely, ezek vízminőségét ugyanis rendszeresen ellenőrzik.
• Betegen vagy nyílt sebbel ne menjünk vízbe.
• Kerüljük a fürdést árvizek után, ilyenkor ugyanis a part körüli mezőgazdasági területekről sok szennyeződés (és velük együtt kórokozó) mosódik a folyókba, tavakba.
• Kerüljük a vízből való ivást, és lehetőleg a fejünket se merítsük a vízszint alá.
• Lehetőség szerint minél hamarabb zuhanyozzunk pancsolás után.
• Kirándulás közben a patakok vizéből soha ne igyunk, csak a forrásokból, ha azt tábla is engedélyezi.
• Ha mégis megtörtént a fertőződés, a tünetek általában néhány nap alatt maguktól elmúlnak. Ha erős a hányás vagy a hasmenés, láz vagy más súlyos panasz (légzési nehézség, aluszékonyság, fájdalom) alakul ki, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni, különösen gyermekek esetében.

A fürdőhely megválasztásának nem csak a vízminőség szempontjából van jelentősége, hanem a vízi balesetek kockázata és a mentés lehetősége szempontjából is. Éppen ezért mindig tartsuk be a biztonságos fürdőzésre vonatkozó szabályokat és előírásokat!

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Kósa-Boda Veronika, újságíró
Szakértő: Dr. Vargha Márta, az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízmikrobiológiai Osztályának osztályvezetője