A hasmenéstől a fülgyulladásig: a természetes vizek veszélyei

A tikkasztó hőség vízpartra csalogat minden felfrissülni vágyót, ám nem mindenki a medencés fürdőhelyeket választja. A természetes vizek azonban számtalan veszélyt tartogathatnak a fürdőzőknek, pláne, ha nem kijelölt helyen pancsolunk.

A vízzel elkapható betegségek egyáltalán nem ritkák, mindenki ismeri a medencék környékéről terjedő gombás megbetegedésekről szóló híreket, a klórral kapcsolatos kifogásokat. Ám a természetes vizek, bányatavak, folyók sem kevésbé veszélytelenek: ezek akár szennyvíz, akár a vadon élő állatok által terjesztett betegségek következtében könnyen fertőződhetnek.

Vírusok

A sort kezdjük is mind közül a legveszélyesebbel: az adeno-, és calici vírusokkal. – Mindkét vírustörzs a szennyvízzel jut az élővizekbe, mégpedig a fürdővizből. Mivel a szennyvizet leggyakrabban folyókba engedik, így elsősorban ott találkozhatunk ezekkel a vírusokkal. A megfertőződéshez elég egy keveset nyelni a fertőzött vízből, így a gyerekek különösen veszélyeztetettek – figyelmeztetett dr. Vargha Márta, az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízmikrobiológiai Osztályának osztályvezetője, hozzátéve: ezek a baktériumok a gyomor-, és bélrendszerben, a kötőhártyán és a fülben okozhatnak megbetegedéseket. Általában hányással és hasmenéssel jelentkeznek.

Baktériumok

Mindenféle külső behatás nélkül szaporodhatnak el a lassan mozgó vizekben a cianobaktériumok, vagyis a kékalgák. Ez az algafaj minden esetben jelen van a vizekben, kis mennyiségben nincs is vele probléma. – Nagy melegben, ha a víz nem cserélődik és a tápanyag is sok, elszaporodnak. A víz jellegzetes türkíz-zöld lesz tőle. A kék alga toxikus anyagokat termel, ami bőrkiütéseket, szélsőséges esetben pedig légzési nehezítettséggel járó allergiás reakciót okozhat.

Paraziták

A kriptosporidiózis betegséget a Cryptosporidium parazita okozza, amely a vékonybelet támadja. – A Giardia parazitával együtt mindkettő egy egysejtű élőlény, ami állati ürülékkel vagy vizelettel szennyezett csapadékvízzel mosódhat bele a természetes vizekbe, de elhullott állatok is okozhatják. Ezért soha ne fürödjünk olyan vízben, ami mellett állatokat legeltetnek – magyarázta Vargha Márta, hozzátéve: ez a két parazita szintén hányást és hasmenést okoz, ha a fertőzött vizet lenyeljük.

A szökőkutak vize

A szökőkutakat eredetileg nem fürdésre tervezték, ennek ellenére főleg a nyári kánikulák idején vannak olyanok, akik a szökőkutak vizében szeretnének felüdülést keresni. Azonban ezek az ellenőrizetlen vízforrások komoly veszélyforrást jelentenek, ugyanis számtalan kórokozó telepedhet meg bennük. A szennyeződésekkel elsősorban hasmenést okozó mikroorganizmusok kerülnek a szökőkútba, de kiemelten fontos egy ún. „feltételesen kórokozó” baktérium, a Legionella is. A Legionella baktériumok a vízhálózatokon keresztül jutnak a szökőkutakba, és a nyári kánikula idején elszaporodhatnak. A vízpermettel ezeket a baktériumokat könnyen belélegezheti az, aki benne fürdik. Az apró vízcseppekkel a legionellák a tüdő léghólyagocskáiba is képesek lejutni és gyulladást okozni. A betegség súlyossága az enyhe influenzaszerű tünetektől az akár halálos kimenetelű tüdőgyulladásig terjedhet.

Fürdeni strand után?

Minden esetben csak olyan helyen fürödjünk, ami kijelölt fürdőzőhely, ezek vízminőségét ugyanis az ÁNTSZ rendszeresen ellenőrzi. Kerüljük a vízből való ivást és zuhanyozzunk pancsolás után. Kirándulás közben a patakok vizéből soha ne igyunk, csak a forrásokból, ha azt tábla is engedélyezi – mondta a szakértő, hozzátéve: ha mégis megtörtént a fertőződés, a tünetek általában néhány nap alatt maguktól elmúlnak. – Ha erős a hányás vagy a hasmenés, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni – tanácsolta Vargha Márta.

A hazai természetes vizek vízminőségéről bővebben a http://oki.antsz.hu oldalon, a „Fürdővíz” menüpontra kattintva tájékozódhat. Az európai fürdőhelyek listája pedig a http://www.eea.europa.eu/themes/water/interactive/bathing/state-of-bathing-waters oldalon érhető el.

Olvasson tovább! Láthatatlan veszély a medencék környékén

Forrás: WEBBeteg
Kósa-Boda Veronika, újságíró
Szakértő: Dr. Vargha Márta, az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízmikrobiológiai Osztályának osztályvezetője