Az elhízás érzelmi terhe és segítség a súlytöbblet leadásához
megjelent:
A szégyenérzet és a depresszió gyakori az elhízott emberek között, de ma már az elhízást krónikus betegségnek tekinthetjük, nem lehet akaratgyengeségnek vagy személyes választásnak titulálni.
Az elhízás fájdalmas vonzata az elhízás által okozott érzelmi károsodás. Sok ember és sok kultúra a szépséget és a sikert a soványsággal hozza kapcsolatba, ezért az elhízott embereket gyakran igazságtalanul lustának tartják.
Segíthet, ha az érintettek felveszik a kapcsolatot azokkal, akiknek hasonló problémájuk van. Kérje meg orvosát, hogy segítsen Önnek egy testsúllyal kapcsolatos önsegítő körhöz csatlakozni. Számos olyan honlap vagy szakember által létrehozott közösségi média oldal létezik, amik segítik a fogyást és elősegítik a jobb közérzetet. Kérje családja és barátai támogatását is.
Ha Ön a testsúlya miatt lehangolt vagy depressziós, beszéljen orvosával a hangulatzavar vagy a depresszió kezelését illetően. Ha Ön elhízott, akkor pozitív hozzáállásra is szüksége van ahhoz, hogy a nem kívánt kilókat leadja. Tudással, megfelelő hozzáállással és egy jó tervvel le tud és le is fog fogyni!
Az elhízással kapcsolatos belső stigma
Az elhízással élők nemcsak külső előítéletekkel találkoznak, hanem gyakran maguk is internalizálják, vagyis belsővé teszik a társadalmi üzeneteket. Ez belső szégyenhez, önvádláshoz, tartós elégtelenségérzéshez vezethet, amely önmagában is fenntartja a lelki szenvedést és megnehezíti a változtatást.
Érzelmi evés és szabályozási nehézségek
Sok érintett számára az evés önmagában nemcsak fiziológiai szükséglet, hanem érzelemszabályozó eszköz is: stressz, magány, szorongás vagy kudarcélmény esetén átmeneti megkönnyebbülést ad. Ez nem „gyengeség”, hanem egy tanult és maladaptív megküzdési mód, amely gyakran már gyermekkorban kialakul.
Kapcsolati és társas következmények
Az elhízás hatással lehet a párkapcsolatokra, a szexualitás megélésére és a társas aktivitásra is. Gyakori az elkerülés, strand, közösségi események, sporthelyzetek kerülése, ami tovább fokozhatja az elszigetelődést és a depresszív hangulatot.
Az egészségügyi ellátásban megélt tapasztalatok
Tapasztalat, hogy sok elhízott ember számol be arról, hogy panaszaikat az egészségügyi ellátásban kizárólag a testsúlyukkal magyarázzák, ami csökkenti az ellátókba vetett bizalmat és növeli az ellátás elkerülésének esélyét. Az együttérző, komplex szemléletű orvosi hozzáállás ezért kulcsfontosságú.
Mit segíthet valóban?
Az alábbiakban ajánlok pár olyan szemléletváltó tippet, amik segíthetnek a testsúly leadásában, és következményesen a jobb közérzet kialakításában.
1. Testsúlyfókusz helyett legyen egészségfókuszú a megközelítés
A kizárólag a testsúlyt fókuszba helyező szemlélet gyakran kudarcélményhez, visszaesésekhez és fokozott önvádláshoz vezet. Az egészségfókuszú megközelítés ezzel szemben a szervrendszerek működésére, az életminőségre és a jóllétre helyezi a hangsúlyt: például az alvás minőségére, az energiaszintre, a vércukor- és vérnyomásértékekre, a mozgásképességre vagy a fájdalom csökkentésére. Ez a szemlélet segít leválasztani az önértékelést a mérleg által mutatott számokról, csökkenti a szégyent, és növeli a belső motivációt. A változás így nem büntetésként vagy kényszerként, hanem önmagunkkal való együttműködésként jelenhet meg, ami hosszú távon is fenntarthatóbb.
2. Kérjünk pszichológiai támogatást
Az elhízás kialakulása gyakran összekapcsolódik önértékelési problémákkal, krónikus stresszel vagy korai negatív élettapasztalatokkal. Rövidebb pszichológiai támogatás is segíthet abban, hogy az érintett jobban megértse saját evési mintázatait, és ha van, az érzelmi evés kiváltó okait, továbbá hogy kevésbé bántó módon viszonyuljon önmagához. Ez nem feltétlenül jelent hosszú terápiát: már néhány célzott beszélgetés is támogathatja az életmódi változtatást és csökkentheti a visszaesések kockázatát.
3. Alakítsunk ki reális, fenntartható életmódbeli változtatásokat
A tartós változás nem radikális diétákból vagy szélsőséges edzésprogramokból teremtődik meg, hanem az apró, hosszú távon is tartható lépésekből. Ilyen lehet az étkezési ritmus rendezése, a rendszeres és az aktuális fizikai állapothoz igazított mozgás bevezetése vagy a stresszkezelési eszköztár bővítése, hogy ne az evés legyen a válasz a stresszorokra. Fontos, hogy ezek a változtatások illeszkedjenek az egyén élethelyzetéhez, munkarendjéhez, családi helyzetéhez és a lelkiállapotához. A „mindent vagy semmit” gondolkodás helyett a fokozatosság, és az önmagunkkal szembeni rugalmasság segíti leginkább a hosszú távú eredményeket.
4. Fontos a stigmacsökkentő, támogató környezet
A megértő, ítélkezéstől mentes családi, társas és egészségügyi környezet csökkenti a szégyent és a stresszt, ami önmagában is javíthatja a lelki jóllétet és elősegíti a tartós változást. Ennek egyik eszközei az önsegítő csoportok. Emellett mondjunk nyugodtan nemet az ítélkező emberekkel való kapcsolódásokra, helyzetekre, álljunk ki magunkért.
5. A mozgás szerepe a lelki jóllétben
A rendszeres testmozgás nemcsak a testsúlyra és az anyagcserére hat, hanem közvetlen, biológiai úton is javítja a lelkiállapotot. Mozgás hatására fokozódik az endorfinok, a szerotonin és a dopamin felszabadulása, amelyek természetes módon csökkentik a szorongást, javítják a hangulatot és növelik az energiaszintet. Emellett mérséklődik a krónikus stresszhez kapcsolódó kortizolszint, javul az alvásminőség és az idegrendszer szabályozottsága. Fontos hangsúlyozni, hogy ehhez nem intenzív sporttevékenység szükséges, hanem már a rendszeres séta, kíméletes torna vagy örömteli mozgásformák, pl. a tánc is érdemi lelki hatással bírnak. A mozgás így nem egy „kötelező feladat” vagy csak a fogyás eszköze, hanem a mentális egészséget is támogató tevékenység lehet.
Összefoglalva a legfontosabbak az egészséges testsúly eléréséhez
Az elhízás kezelése nem pusztán testsúlycsökkentés, hanem testi–lelki folyamat. A tartós változás alapja az adott állapot elfogadása, az önegyüttérzés és a fokozatos, személyre szabott életmód-változtatás lehet.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
