Merkely: legalább 60 százalékkal kell esnie a kontaktszámnak

A most meghozott járványügyi szigorító lépések remélhetőleg legalább 60 százalékkal csökkentik a magyarok közötti kontaktálások számát és ha legalább 80 százalékos a maszkhasználati fegyelem is, akkor nagyjából két hét múlva már elkezdhetünk csökkenő napi új fertőzéses esetszámokat látni - vázolta a kilátásokat Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora.

A rektor által elmondott fontosabb üzenetek, számok

A kormány által bejelentett, szerdától hatályos szigorítások kapcsán „reméljük, hogy több, mint 60%-kal csökkentik az emberek közötti kapcsolatokat”. Emlékeztetett, hogy a márciusi lezárásoknál ez bő 90%-os volt, és ha most az ennél kisebb arányszám sikerül, akkor az már le tudja lassítani a járványt. A maszkhasználat kiterjesztése szintén segíti a járvány fékezését.

Nagyjából 10 nap az az idő, ami alatt egy ilyen fertőzés tünetei kifejlődnek és ennek következtében a napi új fertőzéses esetszámok csökkenése „nagyjából 2 hét múlva figyelhető meg, tehát könnyen lehetséges, hogy a számok akár még emelkedhetnek is, de ez még a korábbi kontaktálásnak az eredménye lenne”. A napi esetszámok stagnálása „már mindenképpen eredmény lenne”.

Először a napi új fertőzéses esetszámokban, majd a kórházban ápoltak számában és nagyjából 5-6 hét múlva majd a halálozások számára is láthatjuk a mostani járványfékező intézkedések hatását, azaz akkortól a halálozások számában „jelentős csökkenés fog bekövetkezni”.

Bár abszolút értékben magasnak tűnnek a napi halálozási számok (100 felettiek), de „korspecifikusan, esetekre lebontva megfelelőződött” és ez azért jó hír. A járvány első hullámában a 80 év feletti betegeknél 30% felett volt a halálozás, ez most 15% a körükben „és ez így igaz a különböző korosztályokra”.

A mostani korlátozó intézkedési csomag legfőképpen az ausztriai lépésekre hasonlít, természetesen lehet ezen a csomagon lépésenként szigorítani, és lazítani is. Ezt az is eldönti, hogy az elvégzett teszteken belül a pozitivitási ráta csökkenni tud-e, vagy sem.

„Összességében időben jöttek ezek a korlátozó intézkedések”, mert látjuk, hogy el tudjuk látni a betegeket, de érezzük a teher fokozódását és ha hosszú heteken belül folytatódott volna a terhelés fokozódása, akkor túlterhelődött volna az egészségügyben a humánerőforrás. „Ez azért nem jó, mert eltelik még néhány hónap, amíg jelentős mennyiségű vakcina rendelkezésre fog állni”.

Ha a lezárások miatt jelentősen javul a járványhelyzet és hurráoptimizmus alakul ki, akkor is érdemes-e a lazítással kivárni – tette fel a kérdést a műsorvezető. Merkely úgy reagált, a korlátozó intézkedések meghozása az egy dolog, de az is fontos, hogy mi valósul meg ebből, ezért kéri a lakosság támogató segítségét is.

Ha bejárunk munkába és az általános iskolások eljárnak iskolába, de ezen felül „a lehetőségekhez mérten tudjuk csökkenteni”a kontaktjaink számát és hordjuk a maszkot, akkor sikerülhet fékezni a járványt. Emlékeztetett rá, hogy „a maszkhasználat 80%-os szintje kell ahhoz, hogy annak következtében egyértelműen csökkenjen a vírusfertőzések száma”.

Emlékeztetett rá, hogy vannak nagyobb mintavételi lehetőségek, akár az egész nemzetet érintő tesztelési lehetőségek is, igaz ennél konkrétabbat nem mondott.

„Én azt gondolom, hogy az a legvalószínűbb, hogy 30 nap múlva az operatív törzs meg fogja nézni az adatokat, és azt követően dönt arról, hogy hogy lehet-e ebből visszalépni, vagy sem” (az elrendelt szigorítások fokából).

Mikor lesz vége a járványnak?

Merkely rámutatott: kétféleképpen lehet védettséget szerezni a koronavírussal szemben: ha valaki átesik rajta, vagy vakcinával. Ha a kettő együtt eléri a lakosság 60 százalékát, akkor vége a járványnak. A vakcinációt illetően Európában április-májusra lehet egy olyan átoltottsági szintet elérni, aminek már eredménye lesz és nincs jele annak, hogy rövid úton megszűnne a védettség - tette hozzá.

A védettséget kétféleképpen tudjuk elérni, ha valaki átesik rajta (ez korosztálytól függően eltérő veszélyekkel jár), vagy ha valaki vakcinát kap. A napi hivatalos 5000 főnél biztosan több a fertőzöttek száma, ha pedig ezt ki tudjuk egészíteni nagyszámú vakcinációval, és a kettő együtt eléri a lakosság 60%-át, akkor az véget vet a járványnak.

Általában a vakcinák relatíve hosszú ideig segítenek, semmi jele nincsen, hogy rövid úton megszűnne a védettség – mondta el Merkely Béla a vakcinák hatásainak tartósságát firtató kérdésre válaszolva. A legvalószínűbb szcenárió az, hogy ha valakit beoltanak a vakcinával, az védett.

A vakcináció decemberben megkezdődhet Európában és április-május környékére lehet elérni egy olyan számot, aminek már eredménye lesz.

(portfolio.hu)