Miért veszélyes ennyire a COVID-19?

Az emberiségnek már sokszor kellett különféle vírusok fenyegetésével szembenéznie. Átélt már nem is egy pandémiát - mégse vonul(t) karanténba a világ minden új fertőzés megjelenésekor, vagy minden influenzaszezonban. Most miért más ez a helyzet? Mi a nagy hajtűkanyar a koronavírus biológiájában, ami ekkora veszélyt hoz az életünkre nézve?

A megtévesztés mestere

A fertőzés korai szakaszában a vírus képes félrevezetni a szervezetet. A koronavírus már féktelenül tombol tüdőnkben, a légutakban, de immunrendszerünk még azt hiszi, minden rendben van. „A vírus nagyon rafinált. Miközben az orrodban egy kész vírusgyár működik, te még teljesen jól érzed magad” – mondja, dr. Paul Lehner (University of Cambridge).

Amint testünk sejtjei vírustámadást észlelnek, riadót fújva, interferont kezdenek kibocsátani. Ez figyelmeztetés az immunrendszer számára is. Ám a szinte bámulatra méltó képességével a koronavírus ki tudja kapcsolni ezt a jelzést. Méghozzá „olyan sikeresen teszi, hogy a fertőzés tárgya észre se veszi, hogy beteg” – magyarázza dr. Lehner. A fertőzött sejtek vizsgálatakor ugyanezt tapasztalni a laboratóriumban – látványra nem mondanánk meg róluk, de a tesztek során kiderül, „hemzsegnek bennük a vírusok” – márpedig ez a vírus egyik dzsóker kártyája, amit ki is játszik ellenünk.

A vírus mennyisége már azelőtt kezd a csúcsra érni, hogy betegnek érezzük magunkat. De még egy hétbe is beletelik, amíg a COVID-19 eljut arra a pontra, hogy kórházi kezelésre szorulunk. „Valódi forradalmi ez a taktika: nem dőlünk ágynak, sőt a közérzetünk jó, ezért eljárunk otthonról, széthordva a fertőzést” – összegez a professzor. Ez jelentős különbség az eredeti 2002-es SARS-koronavírushoz képest.

Szervezetünk tehát felkészületlen ezen új vírus ellenében. Emlékezzünk vissza a legutóbbi pandémiára. 2009-ben micsoda riadalmat okozott a H1N1, más néven a sertésinfluenza – miközben közel se volt annyira halálos, mint amennyire korábban gondolni lehetett róla. Hiszen az idősebbeknek volt ellene valamennyi immunitása, védettsége. A vírustörzs eléggé hasonlított azokhoz a korábbi influenzatörzsekhez, amelyekkel már találkoztak a múltban. Négy másik humán koronavírus is okozhat influenzaszerű tüneteket. „A SARS-CoV-2, vagyis az úgynevezett új típusú koronavírus viszont azért és annyiban is új, hogy nincs vele szemben előzetes védettségünk. Sokkot jelent az immunrendszer számára” – mondja dr. Tracy Hussell (University of Manchester). A korábbról származó előzetes védettség hiánya ebben az esetben is olyan lehet, mint amikor az európaiak behurcolták a himlőt az Újvilágba, a maga ismert halálos következményeivel.

A semmiből, nulláról immunvédelmet kiépíteni az idősebbek esetén valódi probléma, hiszen az ő immunrendszerük különben is rendkívül lassan lendül működésbe. De gond az is, hogy az immunrendszer legütőképesebb komponensét képező T-sejtek, idősebb korban termelődve, nem elég változatosak – így tehát nehéz megtalálni azokat, amelyek védelmet jelenthetnek a koronavírussal szemben.

Tovább Az immunsejtek (B- és T-sejtek) évek múltán is felismerik a koronavírust

Különös és váratlan dolgokat tesz a szervezettel

A COVID, bár az egész szervezetet érinti, egyféle tüdőbetegségként indul, s a vírus ebben a szervben egészen furcsa, szokatlan dolgokat művel. „Sok nézőpontból egyedi a COVID-19, minden egyéb közönséges virális betegségtől különbözik. Nem csak ’legyilkolja’ a tüdőszövet sejtjeit. Mást, bizonyos értelemben többet tesz: elrontja, meghibásítja őket. A szövettani vizsgálatok azt mutatják, hogy a sejtek fúzionálnak. Masszív, működésképtelen halmazzá állnak-kapcsolódnak össze (ennek neve syncytia), és így is maradnak. A mégoly súlyos influenza lezajlása után is lehetséges a tüdő teljes regenerálódása, ám COVID esetén ez nem történik meg. Ezért olyan különleges ez a fertőzés” – összegzi magyarázatát dr. Mauro Giacca (King's College London).

A véralvadás működése is más, mint ahogy megszoktuk. Itt nagyon ’félresiklik’ – arról számolnak be a kollégák, hogy képtelenek vizsgáló szondát bejuttatni a COVID-os betegbe, mert az utat azonnal vérrögök állják el. „A vérrögképződésért felelős anyagok szintje egyes COVID-betegekben 200 vagy akár 300-400 százalékkal magasabb az átlagosnál” – mondja dr. Beverly Hunt (King's College, London). „Őszintén szólva, hosszú pályám során még sose láttam betegeket, akiknek ilyen fokban aktiválódik a véralvadási rendszere az érpályán belül” – keresi a megfelelően szemléletes szavakat az Inside Health riporterének nyilatkozva az orvos.

Tovább A vérhígítók segíthetnek a súlyos COVID-19-fertőzött betegeken

Ez az egész testet érintő hatás összefüggésben lehet az ACE2 receptorral, ami a sejtekben bejáratot nyit, s a vírus ezen keresztül jut be. Ez a „kapu” testszerte megtalálható – az erekben, a májban, a vesékben és persze a tüdőkben. A koronavírus egyes betegekben totálisan elszabadul, s az okozott durva gyulladás túlpörgeti az immunrendszert, ami az egész szervezetre nézve pusztító következményekkel jár.

A túlsúly, az elhízás is fokozza a problémát

A túlsúlyos, elhízott betegeket jobban sújtja a COVID-19, a nagy haskörfogat megnöveli az intenzív ellátás szükségessé válásának kockázatát, sőt a halálozás valószínűségét is. Márpedig ez szokatlan. „E betegségnek az elhízással való nagyon szoros összefüggése olyasmi, amit még sosem láttunk más vírusfertőzésekben. Ilyen a pandémiás influenza esetén esetleg előfordulhat, de az átlagos influenzában sosem” – mondja Sir Stephen O'Rahilly (University of Cambridge).

A túlsúlyos pácienseknél gyakoribb az erősebb gyulladás és a magas fehérjeszint, ami elősegíti a vérrögképződést. A testszerte, az egyes szervekben, különösen a májban felhalmozódott zsír anyagcserezavart okoz, ami koronavírus-fertőzéssel kombinálódva különösen rossz végkifejlethez vezethet, fogalmaz a brit professzor.

WEBBeteg
Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Covid: Why is coronavirus such a threat? (bbc.com)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus