Miért veszélyes ennyire a COVID-19?

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Az emberiségnek már sokszor kellett különféle vírusok fenyegetésével szembenéznie. Átélt már nem is egy pandémiát - mégse vonul(t) karanténba a világ minden új fertőzés megjelenésekor, vagy minden influenzaszezonban. Most miért más ez a helyzet? Mi a nagy hajtűkanyar a koronavírus biológiájában, ami ekkora veszélyt hoz az életünkre nézve?

A megtévesztés mestere

A fertőzés korai szakaszában a vírus képes félrevezetni a szervezetet. A koronavírus már féktelenül tombol tüdőnkben, a légutakban, de immunrendszerünk még azt hiszi, minden rendben van. „A vírus nagyon rafinált. Miközben az orrodban egy kész vírusgyár működik, te még teljesen jól érzed magad” mondja, dr. Paul Lehner (University of Cambridge).

Amint testünk sejtjei vírustámadást észlelnek, riadót fújva, interferont kezdenek kibocsátani. Ez figyelmeztetés az immunrendszer számára is. Ám a szinte bámulatra méltó képességével a koronavírus ki tudja kapcsolni ezt a jelzést. Méghozzá „olyan sikeresen teszi, hogy a fertőzés tárgya észre se veszi, hogy beteg” – magyarázza dr. Lehner. A fertőzött sejtek vizsgálatakor ugyanezt tapasztalni a laboratóriumban – látványra nem mondanánk meg róluk, de a tesztek során kiderül, „hemzsegnek bennük a vírusok” – márpedig ez a vírus egyik dzsóker kártyája, amit ki is játszik ellenünk.

A vírus mennyisége már azelőtt kezd a csúcsra érni, hogy betegnek érezzük magunkat. De még egy hétbe is beletelik, amíg a COVID-19 eljut arra a pontra, hogy kórházi kezelésre szorulunk. „Valódi forradalmi ez a taktika: nem dőlünk ágynak, sőt a közérzetünk jó, ezért eljárunk otthonról, széthordva a fertőzést” – összegez a professzor. Ez jelentős különbség az eredeti 2002-es SARS-koronavírushoz képest.

Szervezetünk tehát felkészületlen ezen új vírus ellenében. Emlékezzünk vissza a legutóbbi pandémiára. 2009-ben micsoda riadalmat okozott a H1N1, más néven a sertésinfluenza – miközben közel se volt annyira halálos, mint amennyire korábban gondolni lehetett róla. Hiszen az idősebbeknek volt ellene valamennyi immunitása, védettsége. A vírustörzs eléggé hasonlított azokhoz a korábbi influenzatörzsekhez, amelyekkel már találkoztak a múltban. Négy másik humán koronavírus is okozhat influenzaszerű tüneteket. „A SARS-CoV-2, vagyis az úgynevezett új típusú koronavírus viszont azért és annyiban is új, hogy nincs vele szemben előzetes védettségünk. Sokkot jelent az immunrendszer számára” – mondja dr. Tracy Hussell (University of Manchester). A korábbról származó előzetes védettség hiánya ebben az esetben is olyan lehet, mint amikor az európaiak behurcolták a himlőt az Újvilágba, a maga ismert halálos következményeivel.

A semmiből, nulláról immunvédelmet kiépíteni az idősebbek esetén valódi probléma, hiszen az ő immunrendszerük különben is rendkívül lassan lendül működésbe. De gond az is, hogy az immunrendszer legütőképesebb komponensét képező T-sejtek, idősebb korban termelődve, nem elég változatosak – így tehát nehéz megtalálni azokat, amelyek védelmet jelenthetnek a koronavírussal szemben.

Tovább Az immunsejtek (B- és T-sejtek) évek múltán is felismerik a koronavírust

Különös és váratlan dolgokat tesz a szervezettel

A COVID, bár az egész szervezetet érinti, egyféle tüdőbetegségként indul, s a vírus ebben a szervben egészen furcsa, szokatlan dolgokat művel. „Sok nézőpontból egyedi a COVID-19, minden egyéb közönséges virális betegségtől különbözik. Nem csak ’legyilkolja’ a tüdőszövet sejtjeit. Mást, bizonyos értelemben többet tesz: elrontja, meghibásítja őket. A szövettani vizsgálatok azt mutatják, hogy a sejtek fúzionálnak. Masszív, működésképtelen halmazzá állnak-kapcsolódnak össze (ennek neve syncytia), és így is maradnak. A mégoly súlyos influenza lezajlása után is lehetséges a tüdő teljes regenerálódása, ám COVID esetén ez nem történik meg. Ezért olyan különleges ez a fertőzés” – összegzi magyarázatát dr. Mauro Giacca (King's College London).

A véralvadás működése is más, mint ahogy megszoktuk. Itt nagyon ’félresiklik’ – arról számolnak be a kollégák, hogy képtelenek vizsgáló szondát bejuttatni a COVID-os betegbe, mert az utat azonnal vérrögök állják el. „A vérrögképződésért felelős anyagok szintje egyes COVID-betegekben 200 vagy akár 300-400 százalékkal magasabb az átlagosnál” – mondja dr. Beverly Hunt (King's College, London). „Őszintén szólva, hosszú pályám során még sose láttam betegeket, akiknek ilyen fokban aktiválódik a véralvadási rendszere az érpályán belül” – keresi a megfelelően szemléletes szavakat az Inside Health riporterének nyilatkozva az orvos.

Tovább A vérhígítók segíthetnek a súlyos COVID-19-fertőzött betegeken

Ez az egész testet érintő hatás összefüggésben lehet az ACE2 receptorral, ami a sejtekben bejáratot nyit, s a vírus ezen keresztül jut be. Ez a „kapu” testszerte megtalálható – az erekben, a májban, a vesékben és persze a tüdőkben. A koronavírus egyes betegekben totálisan elszabadul, s az okozott durva gyulladás túlpörgeti az immunrendszert, ami az egész szervezetre nézve pusztító következményekkel jár.

A túlsúly, az elhízás is fokozza a problémát

A túlsúlyos, elhízott betegeket jobban sújtja a COVID-19, a nagy haskörfogat megnöveli az intenzív ellátás szükségessé válásának kockázatát, sőt a halálozás valószínűségét is. Márpedig ez szokatlan. „E betegségnek az elhízással való nagyon szoros összefüggése olyasmi, amit még sosem láttunk más vírusfertőzésekben. Ilyen a pandémiás influenza esetén esetleg előfordulhat, de az átlagos influenzában sosem” – mondja Sir Stephen O'Rahilly (University of Cambridge).

A túlsúlyos pácienseknél gyakoribb az erősebb gyulladás és a magas fehérjeszint, ami elősegíti a vérrögképződést. A testszerte, az egyes szervekben, különösen a májban felhalmozódott zsír anyagcserezavart okoz, ami koronavírus-fertőzéssel kombinálódva különösen rossz végkifejlethez vezethet, fogalmaz a brit professzor.

Tovább Hogyan veszi át az irányítást a szervezet felett észrevétlenül a koronavírus?

WEBBeteg
Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Covid: Why is coronavirus such a threat? (bbc.com)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Rákkutatás Rákkutatás

Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni.

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

Országos tisztifőorvos: változik a...

Az elmúlt heti adatokat tekintve az látható, hogy változik a járványgörbe, az azt megelőző hetihez képest kevesebb pozitív esetet regisztráltak -...

Meddig tart a COVID-19 elleni...

Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem...

Az egészséges fiatalnál is hetekbe...

A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi...

A COVID-19 esetében az enyhe csak...

A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80...

Miért nem járható út a...

Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg"...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.