A hosszú COVID valódi arca: amit tudunk, és ami még kérdéses

Dr. Szabó Zsuzsanna
Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

A hosszú COVID valós jelenség, amelynek valódi hosszú távú egészségügyi hatásai vannak a koronavírus-fertőzésből felépülő emberek számára. Diagnosztizálása és kezelése bonyolult lehet, mivel a hosszú COVID tünetei átfedésben vannak más kórállapotok tüneteivel, és ezek a tünetek jelentkezhetnek akár az intenzív osztályon töltött nehéz időszakból való lábadozás után is.

Mivel a hosszú COVID tekintetében még egységes szűrési, diagnosztikai és terápiás algoritmusokat nem vezettek be, ezért jelenleg ezeket a betegségeket a hasonló megjelenésű nem COVID-19 okozta betegségekben szokásos terápiás módokon kezelik.

A kockázati tényezők szintén nagyrészt ismeretlenek maradnak. Mitől valószínűbb, hogy egy személynél olyan tünetek jelentkeznek, mint a fáradtság, az "agyköd" vagy a fejfájás, mint valaki más esetében? Bár számos, nagy elemszámú kutatás még jelenleg is folyik, egyelőre csak előzetes válaszok állnak rendelkezésre, hisz maga az új típusú koronavírus okozta fertőzés is csak alig egy-két éve ismert megbetegedés. Ezért nehéz megjósolni, valójában meddig is maradhat velünk a COVID, ha nem is aktív fertőzés, hanem utóhatásai formájában. Valószínűleg még hosszú ideig.

Mi is az a hosszú COVID?

Jelenleg a leggyakrabban használt definíció szerint, ha a tünetek még a 4. hét után is fennállnak, akkor beszélhetünk hosszú COVID-ról, vagy hosszú COVID szindrómáról. Sokan már az oltások bevezetése előtt megfertőződtek, és akár egy évig, vagy extrém esetben még tovább küzdöttek a hosszú COVID tüneteivel. Egyeseknél a hosszú távú tünetek enyhék, mások viszont komolyan szenvednek tőlük.

Szabványos definíció nélkül a tünetek széles köre és a kezelésükre vonatkozó konkrét útmutatás hiánya hozzájárul ahhoz, hogy a hosszú COVID-ot nehéz más kórállapotoktól megkülönböztetni. A pontos, egzakt diagnózisadás még nagyobb kihívást jelent az ellátóknak. Differenciáldiagnosztikailag érdemes a körülmények és a kísérőbetegségek széles skáláját figyelembe venni: a diagnózisnál nem érdemes elhamarkodottan dönteni, hiszen lehet valakinek hosszú COVID szindrómája, de egyéb megbetegedése is.

A hosszú COVID leggyakoribb tünetei

Az eddigi kutatások alapján a fáradtság a hosszú távú COVID leggyakoribb, vezető tünete. Viszont a világjárvány közel két éve tart. Mindannyian fáradtak vagyunk, így nehéz megállapítani, mit okozott maga a koronavírus-fertőzés, és mit a megváltozott társadalmi-környezeti helyzethez való megfeszített alkalmazkodás.

További gyakori tünet a gondolkodási nehézség, más néven „agyköd” (brain fog), a fülzúgás, továbbá az az érzés, hogy a normális oxigén szaturációs szint ellenére nehéz lélegezni.

Sokan panaszkodnak fejfájásról, ízületi- és izomfájdalmakról, valamint a szaglás és ízlelés tartós zavaráról is széles körben beszámoltak.

Többeknél fordulhat elő heves szívdobogásérzés, mellkasi fájdalom, tartósan fennálló köhögés mint long-COVID tünet, ez utóbbiak esetében viszont kiemelten javasolt, hogy aki ezeket a tüneteket tartósan észleli, feltétlenül vizsgáltassa ki magát. Ugyanis azok, akik átestek a koronavírusfertőzésen, és a fertőzés után hosszú ideig nehézlégzéssel és mellkasi panaszokkal küzdenek, másfélszer nagyobb eséllyel kaphatnak stroke-ot, szenvedhetnek szívelégtelenségtől, alakulhatnak ki szívritmuszavarok, s a trombózis esetében is megfigyelték ezt a kockázatnövekedést.

Azonban nem minden tünet fizikai eredetű. Nagyon szembetűnő, hogy az elmúlt másfél évben határozottan megnövekedett azoknak a száma, akik kifejezett szorongástól szenvednek, és jóval gyakoribb a depresszió és az álmatlanság előfordulása is. Ez utóbbiak nem teljesen reaktív komponensei a fertőzésnek, sok esetben úgy is tűnik, hogy függetlenül kapcsolódnak a vírushoz. Viszont további kutatásokra lesz szükség ezen állapotok valódi okainak meghatározásához.

Nem szabad továbbá arról sem megfeledkezni, hogy az intenzív ellátásban eltöltött idő még koronavírus nélkül is tartós tüneteket, például akut légzési distressz szindrómát eredményezhet a kórházi tartózkodás után. A felépülés időbe telhet, mert az intenzív osztályos kezelés komolyan megviseli a szervezetet. Ilyenkor ugyanis nemcsak magából a vírusból gyógyul fel az érintett, hanem az intubációból, akár másodlagos fertőzésekből, másodlagos tüdőbetegségekből, esetleg más szervi elégtelenségből, és a hosszan tartó fekvésből is regenerálódni kell.

Mi lehet még? Részletesen a tünetekről és azok lehetséges okairól

Kik tartoznak a hosszú COVID kialakulása szempontjából rizikócsoportba?

A kutatók a COVID Symptom Study alkalmazás adatait elemezték, hogy kiderítsék, kik vannak a leginkább kitéve annak, hogy hosszú COVID alakuljon ki náluk. Azt találták, hogy nagyobb valószínűséggel alakul ki az időseknél, nőknél, és azoknál, akiknél öt vagy több tünet jelentkezett a koronavírus fertőzés első hetében.

Megállapították, hogy a hosszú COVID a fertőzésen átesett 18-49 évesek körülbelül 10 százalékát érinti. Ez a szám a 70 év felettiek esetében 22 százalékra nő. A kutatók azt is megállapították, hogy az asztmában szenvedőknél is nagyobb valószínűséggel alakul ki a szindróma. Ez volt az egyetlen egyértelmű összefüggés, egy korábbi kórok és a hosszú COVID kialalkulásának valószínűsége között.

Az Imperial College London tanulmánya – melyet félmillió olyan angliai felnőtt adatainak elemzésével végezték, akik 2020 szeptembere és 2021 februárja között koronavírusfertőzésen estek át – azt is kimutatta, hogy a hosszú COVID kialakulása az életkor előrehaladtával nőtt (3,5%-kal nőtt a tartós tünetek előfordulása az élet minden évtizedében), és nagyobb valószínűséggel érinti a nőket.

Kiderült, hogy a hosszú ideig tartó COVID magasabb volt a túlsúlyos vagy elhízott emberek körében, azoknál, akik dohányoznak, hátrányos helyzetű területeken élnek, vagy olyan súlyos koronavírus fertőzésben szenvedtek, hogy kórházba kellett őket szállítani.

A gyakorlati tapasztalat ugyanakkor azt is mutatja, hogy gyakran alakul ki hosszú COVID azoknál is, akik enyhe vagy közepesen súlyos koronavírus-fertőzésben szenvedtek, és nem is volt szükség kórházi kezelésre.

Egy, a Cell folyóiratban közzétett tanulmány szerint, - mely 309 embert követett nyomon 2-3 hónapig a megfertőződés után – azt találta, hogy szintén nagyobb valószínűséggel alakult ki long-COVID azoknál, akiknél 2-es típusú cukorbetegség is fennállt a diagnózis idején.

Néhány tipp egyes hosszú COVID tünetek enyhítésére

Így kezelje a fáradtságot és a légszomjat

  • Tervezze meg, mit fog tenni, és ne erőltesse túl magát.
  • Próbálja meg a nehéznek tűnő feladatokat kisebb részekre bontani, és váltogassa a könnyebb és nehezebb tevékenységeket.
  • Fontolja meg melyik az a napszak, amely az energiaszintje alapján a leginkább alkalmas a nehezebb feladatok elvégzésére.
  • A gyakori rövid pihenők jobbak, mint néhány hosszabb pihenő, ezért mindig pihenjen, mielőtt kimerülne.
  • Ne terhelje túl magát, de ne is tartózkodjon minden tevékenységtől, mert ha abbahagyja az izmai használatát, az további nehézségekhez, fokozódó légszomjhoz is vezethet.
  • Törekedjen a fokozatosságra! Próbáljon meg rövid sétákat tenni, vagy egyszerű erőgyakorlatokat végezni, és onnan építse fel a nagyobb feladatokhoz szükséges erőnlétet.
  • Ha mankót, járást segítő botot, vagy járókeretet használ, dőljön előre, amikor úgy érzi, nehezére esik a légvétel.

Amit a mentális egészségéért megtehet

  • Legyen türelmes magához a gyógyulása során – készüljön fel rá lelkileg, hogy egyes napok rosszabbak lehetnek, mint mások.
  • Ha kapcsolatba lép másokkal, az jó hatással van a hangulatára is – ügyeljen arra, hogy tartsa a kapcsolatot családjával és barátaival.
  • A napi rutin jót tesz a hangulatának és a stabilitás érzésének.
  • Maradjon fizikálisan aktív – a mozgás folytatása elősegíti az endorfinok felszabadulását és javítja a hangulatot.

Tippek "agyköd" (brain fog), vagy memóriazavar esetén

  • Készítsen feljegyzéseket, emlékeztetőket, legyen szó akár munkahelyi megbeszélésekről, akár orvosi találkozókról.
  • Próbálja meg minimalizálni a figyelemelterelő, zavaró tényezőket.
  • Próbáljon előre tervezni, mielőtt bármilyen új vagy bonyolult probléma megoldásába kezdene. Írja le lépésről-lépésre, és folyamatosan ellenőrizze a tervet, miközben követi azt.

Tippek ízületi vagy izomfájdalmak enyhítésére

  • Hasznosak a hajlékonyságot fokozó gyakorlatok (például nyújtások, jóga és tai chi) és az egyszerű erősítő gyakorlatok (például lépcsőzés, kisebb súlyok emelése és ellenállási szalagokkal végzett munka).
  • Új edzésprogram megkezdése előtt minden esetben konzultáljon orvosával, gyógytornásszal.

Lásd még Mi a teendő hosszú ideig fennálló poszt-COVID esetén?

Mi az, amit még nem tudunk a hosszú COVID-ról?

A megválaszolandó kérdések a következők.

Fertőző-e a hosszú COVID? Vajon azért alakul ki, mert a koronavírus a szervezetben lévő rezervoárokban marad, és később újra aktiválódik (az övsömört okozó herpeszvírushoz hasonló analógia alapján)?

Autoimmun reakció vezérli-e a kialakulását? Továbbra sem világos, hogy autoimmun gyulladásos folyamatok vezetnek-e a tartósan fennmaradó koronavírusfertőzés utáni tünetekhez.

Gyermekek szenvedhetnek a hosszú COVID-tól? Bár gyermekeknél és néhány felnőttnél például a COVID-19-hez kapcsolódó több szervrendszert érintő gyulladásos állapot (MIS-C) alakult ki, ez önmagában nem elegendő válasz a hosszú COVID gyakori előfordulására.

Milyen védelmet nyújtanak a vakcinák és a kezelések, amennyiben vannak ilyenek? Az egyes tüneteket jelenleg még mindig csak a COVID előtti érából rendelkezésre álló hasonló tünetekre alkalmazott gyógyszerekkel tudjuk kúrálni, mivel jelenleg nem állnak még rendelkezésre speciálisan a szindróma kezelésére használható gyógyszerek.

Fertőző-e a hosszú COVID?

A hosszú COVID nem fertőző. Az elhúzódó COVID-tüneteket az okozza, hogy a szervezet vírusra adott válasza a kezdeti betegségen túl is folytatódik.

Annak elkerülése érdekében, hogy egy esetleges aktív fertőzés eredményeként a koronavírust átadja másoknak, tartsa be az eredeti tüneteitől vagy pozitív tesztjétől számított, előírt karantén idejét, vagy ha még rosszul érzi magát, várjon a közösségi életbe való visszatéréssel, amíg ezek az aktív, fertőzésre utaló tünetek meg nem szűnnek.

Szenvedhetnek-e a gyerekek hosszú COVID-tól?

A válasz sajnos igen. Az Egyesült Királyság koronavírus-fertőzöttségi felmérésének adatai alapján - amely azt vizsgálta, hány embernél jelentkeztek tünetek öt héttel a fertőzés után - kimutatták, hogy a felmérésben részt vevő 2 és 11 év közötti gyermekek csaknem 13 százaléka, a 12 és 16 év közötti gyermekek 14,5 százaléka számolt be tartósan fennálló tünetekről. Öt héttel a megfertőződés után leggyakrabban fáradtságtól, köhögéstől, fejfájástól, izomfájdalmaktól vagy íz- és szaglásvesztéstől szenvedtek az érintett gyerekek.

Az Egyesült Királyság statisztikai hivatala olyan adatokat is közzétett, amelyek szerint 10 középiskolásból egy számolt be folyamatos tünetekről több mint négy héttel a megerősített COVID-19 fertőzés után. A fertőzésgyanús (de nem megerősített) tanulók hasonló aránya arról is beszámolt, hogy négy hétnél tovább tartó tüneteik voltak. A leggyakoribb tünet a „gyengeség/fáradtság” volt, amelyről az elhúzódó tünetekkel rendelkező tanulók közel fele számolt be. 10 hosszú COVID-tünetekkel küzdő tanuló közül hat azt mondta, hogy ezek a tünetek jelentősen korlátozzák a napi tevékenységek végzését. Az adatok egy 2326 diák részvételével végzett felmérésen alapultak Anglia iskoláiban 2021. július 2. és 26. között. Hazánkban jelenleg nem állnak rendelkezésre hasonló adatok.

Meddig tarthat a hosszú COVID?

A hosszú COVID-ban szenvedő emberek túlnyomó többsége idővel jobban lesz, ha elegendő támogatást és tünetcsökkentő terápiát kap. A már meglévő anyagcserebetegségek, mint a 2-es típusú cukorbetegség, egyes tüdőbetegségek (például az asztma, vagy COPD) szintén befolyásolhatják, hogy mennyi ideig tart a hosszú COVID-ból való felépülés, bár ehhez is további kutatási eredményekre van szükség, a gyakorlati tapasztalatokon kívül.

Jelenleg csak találgatni lehet, és nem valószínű, hogy bárki is meg tudná mondani, meddig tart a tünetegyüttes, mert számos befolyásoló tényező (kísérőbetegségek, egyéni genetika, stb.) árnyalja a helyzetet.

Segíthet-e a védőoltás, ha hosszú COVID-tól szenved?

Vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy az oltás csökkentheti a hosszú COVID tüneteit azoknál az embereknél, akik az oltás előtt kapták el a vírust.

Egy, az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatala által 2021 októberében közzétett kutatásában a koronavírus-fertőzöttségi felméréseinek adatait használta fel, hogy megvizsgálja a koronavírus elleni védőoltás és a hosszan tartó COVID közötti összefüggést azoknál az embereknél, akik már az oltás előtt megfertőződtek.

Azt találták, hogy az első oltás kezdetben a tünetek 13%-os csökkenését okozta, bár az adatokból nem egyértelmű, hogy ez tartós javulás volt-e, vagy a tünetek visszatértek a kezdeti javulás után. A második adag 9%-kal csökkentette a saját bevallása szerint hosszú COVID-ban szenvedők tüneteit az első oltáshoz képest (vagyis két oltás összesen 21 %-kal csökkentette a tüneteket), és statisztikai bizonyítékok mutatkoztak a tartós javulásról ezt követően.

Az, hogy pontosan melyik vakcinát alkalmazták (Pfizer, AstraZeneca vagy Moderna), úgy tűnik, nem változtat az eredményeken, csakúgy, mint az illető életkora, etnikai származása, neme vagy egyéb egészségügyi problémái sem.

Ez egy megfigyeléses vizsgálat volt, ami azt jelenti, hogy nem tudja bizonyítani az okot és okozatot. A vizsgálatot az is korlátozta, hogy csak átlagosan 67 napig követték az embereket a második oltás után, és nem is mindenki kapta meg a második vakcinát. Ez tehát nem bizonyítja teljesen biztosan, hogy a koronavírus elleni védőoltások segítenek a hosszan tartó COVID-fertőzésben szenvedőknek (bár tudjuk, hogy csökkentik az újbóli megfertőződés kockázatát). Idővel ezen adatok minősége és megértése javulni fog, a következtetések és statisztikák pedig határozottabbak lesznek.

Milyen támogatást kaphat az, aki hosszú COVID-ban szenved?

Magyarországon szerte az országban a nagyobb klinikákon és kórházakban számos poszt-COVID ambulanciát nyitottak, az egyes tünetekre specifikusan. Az orvosok és az egészségügyi személyzet szakmai továbbképzése pedig jelenleg is folyamatosan zajlik, hogy érzékenyen és tünetspecifikusan, nemzetközi szinten legyen képes a magyar egészségügy is felismerni, diagnosztizálni, ellátni és kezelni a koronavírusfertőzésen átesett lakosság tartósan fennálló tüneteit.

Ha aggódik a tünetei miatt, vagy ha azok súlyosbodnak, forduljon háziorvosához. Lehetséges, hogy tünetspecifikusan beutalják különböző poszt-COVID ambulanciára, esetleg fizioterápiára vagy mentálhigiénés gondozóba, pszichológiai ellátásra. Hívja a 112-őt, ha bármilyen sürgősségi tünete van, például hirtelen fellépő mellkasi fájdalom, légszomj, vagy ha úgy gondolja, hogy szívrohama vagy szélütése lehet.

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: Long COVID Is Real (WebMD); Long Covid: the symptoms and tips for recovery (British Hearth Foundation)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Ajakherpesz Ajakherpesz

Az ajakherpesz okai, tünetei, kezelése és megelőzése.

Ajakherpesz Ajakherpesz

Tippjeink segítségével megelőzhető, hogy tönkretegye a nyarat!

Tovább csökkent az influenzások...

A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentése szerint április 25. és május 1. között 5800-an fordultak orvoshoz influenzaszerű...

Gyengülő védettség az omikronnal...

A COVID-19 ma már nem csak az oltatlanok közül szedi áldozatait. Az omikron-variáns okozta járványhullámban egyre nő a statisztikákban az olyan...

ARDS (akut respirációs distressz...

Az ARDS (acute respiratory distress syndrome vagy akut légzési distressz szindróma) több háttér ok miatt kialakuló tüdőkárosodás okozta hirtelen...

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

Védelmet nyújthatnak-e a COVID-19...

A koronavírus elleni vakcinák csökkentik a COVID-19 kialakulásának kockázatát - de a tanulmányok nem értenek egyet a long COVID, illetve a poszt-COVID...

Mi a teendő hosszú ideig fennálló...

Egyre több helyen nyílik poszt-COVID-terápiára berendezkedő ambulancia, néhol klinika létesül a koronavírus okozta betegségből csak nehezen (olykor...

A vakcináltaknál ritkábban alakul ki...

A COVID-19 elleni védőoltás csökkenti annak kockázatát, hogy a betegségen átesett személynél long-COVID szindróma (hosszan fennálló, elhúzódó...

A hosszú COVID tünete fülzúgás is...

Hosszú-COVID-ról beszélünk, ha a koronavírus-fertőzés tünetei hat hétnél tovább tartanak. A betegséget gyakran enyhe tünetekkel átvészelő...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.