Vérlemezkegátlók hosszú távú alkalmazása: megéri mérlegelni
megjelent:
Az acetilszalicilsav - kis dózisban hosszabb távon szedve - az elsődlegesen alkalmazott hatóanyag az artériás vérrögképződéssel járó betegségek megelőző kezelésére. Az előnyöket és a mellékhatásokat mérlegelve azonban más hatóanyagokat is számításba kell venni, a döntést érdemes orvosra bízni.
Az aszpirint (acetilszalicilsav) az emberek általában fájdalom- és lázcsillapító, gyulladásgátló készítményként ismerik. Rendszeresen, kisebb dózisban alkalmazva ezen kívül alkalmazzák véralvadásgátló gyógyszerként, a szív- és érrendszeri betegségek - koszorúérbetegség, angina, szívinfarktus, TIA és stroke - kialakulásának megelőzésében is. Az acetilszalicilsav ugyanis meggátolja a vérlemezkék (thrombocyták) összetapadását, így gátolva a vérrögök képződését és kitapadását az érfalra. A kis dózisú, 100 mg-os aszpirin állandó szedése eddig elsősorban ajánlott gyógyszerkészítmény volt az előbbiekben felsorolt betegségek kezelésére, valamint ezek megelőzésére.
| Háttér |
| A koszorúérbetegség akkor alakul ki, amikor a szív koszorúerei beszűkülnek, és az ér belhártyájában zsíros plakkok rakódnak le, ezáltal szűkül az ér, mely először csak fájdalmat okoz (angina), teljes elzáródás esetén pedig szívinfarktus következhet be. Ugyanez történhet az agyi erekben, melynek következménye enyhébb esetben az agyi keringés zavara (TIA), súlyosabb esetben stroke fordulhat elő. |
Az acetilszalicilsav tartós szedése orvosi tanácsra ajánlott, függetlenül attól, hogy recept nélkül is megvásárolható! Ennek oka a mellékhatások gakori előfordulása, mint gyomor-bél vérzés, asztmás betegeknél roham kialakulása, köszvény, alapjában erős vérzéssel járó menstruáció esetében, hiszen ez egy hosszú távon szedendő gyógyszer.
A vérzéses mellékhatások csökkentése
A gyógyszerkészítmény bélben oldódó bevonatot tartalmaz, hogy meggátolja a hosszú távú szedésekor mellékhatásként kialakuló gyomor-bélrendszeri vérzést. A bevonat épsége miatt tilos ezeket a gyógyszereket porítani, összetörni. A mellékhatás csökkentését segíti a tabletta fél órával az étkezés előtt egy pohár vízzel történő bevétele is. Protonpumpagátlók (pl. pantoprazol) együttes szedésével ugyancsak lehet csökkenteni az acetilszalicilsav mellékhatásait.
Mindezen óvintézkedések ellenére előfordulhat, hogy egyes betegeknél gyomor- és bélfájdalmat okozhat, akik így nem tudják szedni a készítményt.
Más vérlemezkegátlók az acetilszalicislav alternatívájaként
A kutatók folyamatosan vizsgálják a gyógyszerek hatását, alkalmazásuk előnyeit, hátrányait. Az Európai Kardiológiai Társaság 2025-ös madridi kongresszusán ismertették egy kutatás adatait, melynek célja a klopidogrel és az acetilszalicilsav monoterápia összehasonlító hatékonyságának és biztonságosságának átfogó értékelése volt súlyos koszorúér-betegségben szenvedő betegeknél. A klopidogrel egy másik, a vérlemezkék összetapadását gátló hatóanyag.
A tanulmányt végző nemzetközi orvoscsoport közel 29 000 koszorúér-betegségben szenvedő beteg adatait elemezte, és megállapították, hogy a klopidogrel hatékonyabban előzi meg a súlyos szív- és agyi eseményeket, mindezt anélkül, hogy fokozná a jelentősebb vérzések kockázatát.
- A hét klinikai vizsgálatot összefoglaló tanulmány szerint a klopidogrelt szedő betegek körében 14%-kal alacsonyabb volt a súlyos szív- és agyi események kockázata, mint az aszpirint szedőknél.
- A súlyos vérzéses szövődmények előfordulása mindkét gyógyszercsoportnál hasonló volt, a vizsgálat tehát eloszlatta azt az aggodalmat, hogy a klopidogrel alkalmazása több vérzéses szövődményhez vezethet.
- Még azok a betegek is, akik kevésbé reagáltak a klopidogrelre, náluk is előnyösebbnek találták alkalmazását az acetilszalicilsavval szemben.
Az eredmények arra utalnak, hogy a klopidogrel alkalmazása előnyösebb a koszorúér-betegségben szenvedő betegek hosszú távú vérlemezkegátló gyógyszerének. A kutatás adatait egyidejűleg közzétették a The Lancet mérvadó orvosi szaklapban is.
Összegzés
Ma a világban több mint 300 millió ember él koszorúér-betegséggel, mely a leggyakoribb szívbetegség-típus, és vezető halál- és rokkantsági ok világszerte. Az acetilszalicilsav monoterápia határozatlan ideig ajánlott súlyos koszorúér-betegségben szenvedő betegek számára, ugyanakkor az új eredmények megkérdőjelezik elsődleges alkalmazását ebben a betegségben.
A súlyos koszorúér-betegségben szenvedő betegek esetében a klopidogrel hosszú távon történő önálló alkalmazása hatékonyabban védi meg a betegeket a főbb kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) és cerebrovaszkuláris (agyi ereket érintő) eseményektől, mint az acetilszalicilsav, mindezt a vérzéses kockázat növekedése nélkül. A klopidogrel széles körű elérhetősége és megfizethetősége még inkább alátámasztja a klinikai gyakorlatban való széles körű elterjedésének lehetőségét.
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész
