• Évtizedekig lappangó kórt okoz, majd öl az azbeszt

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

        A mezotelióma egy olyan ritka daganatos kór, aminek rendkívül hosszú - 20-40, de akár 50 év is lehet - a lappangási ideje. Nehéz diagnosztizálni, majd még nehezebb (ha egyáltalán van rá esély) gyógyítani. Kialakulásáért elsősorban az azbesztet lehet felelőssé tenni. Az okozott betegség világnapját 2004 óta minden év szeptember 26-án tartják.

        Az összes tumorféleségen belül a mezotelióma aránya 1%-nál is kisebb – ám amilyen ritka a ráknak ez a fajtája, olyan lassan alakul ki, s annyira agresszív. A belső szervek felszínét borító hártyát támadja, az esetek 70-90 százalékában a mellhártyát (pleurális), olykor a tüdőt, szívet, hashártyát. Lappangási ideje emberöltőben mérhető, a diagnózis felállítását pedig az nehezíti, sőt gátolja, hogy jelzései nem jellegzetesek.

        A pleurális mezoteliómában mutatkozó tünetek (légszomj, krónikus köhögés, hát-/mellkasi fájdalom, kimerültség, éjszakai izzadás, indokolatlan súlycsökkenés) félrevezetően megegyezhetnek más kór szimptómáival. A kivizsgálás során vérvétel mellett röntgen-, MR-/CT-felvétel készül, de a pontos diagnózis érdekében szövettani mintavételre is szükség lehet. Az egyre erősödő panaszok mindenképpen orvoshoz viszik a beteget, aki jó, ha átgondolja, munkája során, lakókörnyezetében érintkezett-e valaha is azbeszttel. A tudomány mai ismeretei alapján ugyanis ez a súlyosan rákkeltő anyag idézheti elő ezt a megbetegedést. Áldozatánál viszont véletlenszerű lehet csak a gyógyulás. A mezotelióma típusától, stádiumától, a beteg állapotától függő kezelési formák (sugár-, kemoterápia, sebészeti eljárás, célzott terápiák) az életet legfeljebb pár (ritka esetben 12) hónappal hosszabbíthatják meg.

        Hirdetés

        A baj forrása

        Az azbeszt, ez a természetben előforduló (a szerpentinásványok csoportjába tartozó) szálas szerkezetű rétegszilikát hosszú évtizedeken át sok területen felbukkant (pl. hő-, hangszigetelés, autók fékbetétei), mert hőálló, nagy a szakítószilárdsága és ellenáll a vegyi anyagoknak is. Azonban a kiváló (ipari) tulajdonságokkal rendelkező anyag óriási veszélye az, hogy a belőle (használat, elöregedés nyomán) idővel a levegőbe, majd a tüdőnkbe jutó pár mikrométer hosszúságú, spirális szerkezetű szálai a szervezetből már nem tudnak távozni. A kóros elváltozást a szálak karomként való kapaszkodása indítja el – lassan, de biztosan. Azt nem tudni, mekkora tömegű azbeszt emeli a kockázatot, de minél hosszabban, minél nagyobb az egyén kitettsége, mezotelióma kialakulására annál fokozottabb a rizikó – amit tovább növel a dohányzás.

        Az anyag ma már tiltólistán van, de áldozatainak sorsa még hosszú időn át emlékeztethet rá. Azbesztártalomnak főleg az építőipar, bányászat, tengerészet, autójavító műhelyek dolgozói vannak (voltak) kitéve. Ipari összesítések szerint ötször több a férfi beteg. De érintett lehet a lakosság is, mivel az 1940-es évektől tömegesen szigetelték a lakó-, középületeket azbeszttel. A palatetőknél nagyobb problémát okoz a szórt szigetelés, mert magasabb azbeszttartalma miatt abból több jut a szabadba. Ezért pontosabb, ha 100 beteget számolva 60:40-es férfi-nő arányt említünk. A Nemzeti Rákregiszter is úgy fogalmaz, a 2000 és 2014 között jelentett 1539 hazai beteg kétharmada volt férfi. A környezeti, munkahelyi levegő esetén létezik nálunk az azbesztre (a rost vagy por koncentrációjára) egészségügyi határérték, de lakótérre (pl. a társasházak közös helyiségeire, a tárolókra) vonatkozóan nincsen.

        Riasztó adatok

        A mezotelióma helyzet egész kontinensünkön rossz, írják a háttéranyagok. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése úgy szól, Európában 2030-ig 300 ezernél is többen halhatnak meg azbeszt miatt kialakuló kórban. Egy másik forrás a haláleseteket éves bontásban említi (43 ezer/év). A WHO statisztikában úgy becsülik, 2050-re ez a szám 90 ezerre is nőhet – mivel ma is 125 milliónyian dolgoznak azbeszttel szennyezett munkakörnyezetben.  Hazánkban 1982-ben tiltották be a szórt azbeszt használatát, de a teljes tilalom csak 2005-ben lépett életbe. A szakemberek ezért azt feltételezik, a mezoteliómás megbetegedések száma, elsősorban is a hosszú lappangási idő miatt, várhatóan emelkedhet a következő években.

        Mivel ez a ritkának számító tumor (a mellhártya rákja) leggyakrabban azbesztártalom nyomán alakul ki, a megelőzést elsősorban az szolgálja, ha e veszélyes anyaggal nem érintkezünk. Ezt könnyű tanácsolni, de nehéz betartani, mivel napjainkban is sok még az azbeszt a régi épületekben. Az országban 100-200 millió négyzetméternyi tetőt fedhettek be azbesztpalával, s több 100 ezer m2-nyi szigetelés került az épületekre, de erről nincs pontos adat. A 20 éve készült felmérésben a hazai épületek kétharmada (73%) volt érintett. Bár azóta sok az új ház, sok tetőt lecseréltek, de szakértők ma is egészségre veszélyes arányúnak vélik az azbeszt jelenlétét. Ezért hangsúlyozzák továbbra is, mennyire fontos (volna!) megfelelő védőfelszerelésben, szakszerű azbesztmentesítést végezni, ami sajnos nagyon drága. A jogszabály előírja ugyan, hogy a lecserélt tető szerkezetét nem szabad se eladni, se kerítésként felhasználni, hanem veszélyes anyagként kell kezelni – de ha a pala még betölti funkcióját, senki nem kötelezhető rá, hogy bontsa meg a tetőt, s cserélje le.

        A rákkeltő anyag kiváltása 1994-ben elkezdődött az építőiparban. 2005 óta nem gyárthatnak, forgalmazhatnak, építhetnek be azbeszttartalmú terméket, mégse kevesebb ma se az újonnan diagnosztizált beteg (egyes adatok szerint maradt évi 100, más hivatalos forrás „csak” 25-30 esetben köti a megbetegedést azbesztártalomhoz). Korábban az eternitgyárak környékén volt kiemelkedő az azbeszt koncentrációja, a városokban a kocsik (Trabant, Wartburg) fékbetétjei rontották a levegőt. A népességszámhoz viszonyítva Heves, Komárom-Esztergom megyében volt a legtöbb megbetegedés az itt lévő azbesztgyárak (Nyergesújfalu, Lőrinci, Selyp) miatt. A hosszú lappangási idő nyomán e térségben további megbetegedések felbukkanása várható. Szakcikkek szerint a csúcs 2035-re tehető. A teljes képhez tartozik, hogy egyes szakértők úgy vélik, az azbeszt okozta tumor akár 50 évvel az ásványi szálak belégzése után is kifejlődhet.

        A betegség jelei

        A mezotelióma első tünete a köhögés és fulladás, a tompa mellkasi fájdalom, a nehézlégzés és a véres köpet. A kezdeti jelek után egyre több folyadék halmozódik föl a két mellhártya közti területen, ezzel párhuzamosan pedig a tüdőnek egyre kevesebb helye marad arra, hogy légvételkor kitáguljon. Idővel már mozogni se tud a folyadéktól. Egyes esetekben a betegség nemcsak a mellhártyát, hanem a hashártyát és a szívburkot is érintheti.

        Az azbeszt mikroszkopikus méretű elemi szálakból áll. Az 5 mm-nél rövidebbek a leginkább veszélyesek, különösen azok, melyek hosszúság-szélesség aránya 3 vagy annál több. Nincs olyan kis légkoncentrációja, ami ne jelentene kockázatot. A levegőbe jutó szálak a légútba, az apróbbak mélyen a tüdőbe kerülnek. Ott megrekedve betokozódnak, idővel kóros elváltozásokat idézve elő. Az egyik legismertebb következmény az azbesztózis. Ekkor a tüdőben túlburjánzik a kötőhártya (mint a szilikózisban), s ez légzési nehézséget okoz. A has-, illetve mellhártyát érintve kialakuló daganat a mezotelióma. Az úgynevezett kék azbeszttel hosszú időn át dolgozók szinte kivétel nélkül áldozatok lettek. Az azbeszt okozta összes légúti daganat pedig a dohányzás miatt meggyengült légzőrendszerben jóval könnyebben alakul ki.

        Szűréssel a kór nem mutatható ki, a mellkasröntgen és a CT is csak akkor jelez, amikor már megjelent a daganat. A korai diagnózis felállítása mégis nagyon fontos cél, ugyanis a beteg állapotának kezelhetősége (e területen is) nagyban függ attól, mikor ismerik fel a daganatot. Maga az azbesztszál piciny (mikroszkopikus méretű), ezért a tüdőn vagy a mellhártyán való megkapaszkodását a képalkotó vizsgálatokkal nem lehet kimutatni. Az időben felismert mezotelióma esetén megoldásként felmerülhet a műtét, kiegészítésképpen szóba jöhet sugár-, kemoterápia. A sugárkezelést nagyobb mellkasi fájdalmak tompítására is szokták alkalmazni. Jelenleg alig van olyan gyógyszer, aminek akár átmeneti jótékony hatása igazolódott volna e rosszindulatú kórban, az immunterápia alkalmazásáról viszont biztató vizsgálatok zajlanak.

        A végzetes anyag, s a jövőbeli teendők

        Az ókor óta használt, majd világszerte elterjedt azbeszt népszerűségét kitűnő hő- és tűzálló, savakkal szemben ellenálló, elektromos szigetelő tulajdonságainak köszönhette. A 20. század végére közel 3000-féle azbesztet tartalmazó termék született, s jelent meg számos területen. A tömeges használattal párhuzamosan fejlődő tudomány, ha lassan is, de fényt derített arra, hogy a környezetbe kikerülve ez a „sokoldalú” anyag rákkeltő hatású. Megfigyelték, hogy az azbeszttel dolgozóknál jóval gyakoribbak egyes betegségek – egy brit munkaegészségügyi felmérés készítői kezdtek először gyanakodni (1929-ben). Ehhez gyűlt a többi bizonyíték a károkozásról, ám jó ideig mégse tiltották be. Idővel azonban világszerte programok indultak bizonyos azbesztfajták korlátozására, majd tiltására, s magára a mentesítésre. Bár a '70-es-'80-as években élte fénykorát az azbeszt, a lassan ölő gyilkos Európában ma is évi 30 ezer halálesetért felel (WHO). Az EU állásfoglalása egyértelműen fogalmaz, Európa lakosságát meg kell védeni az azbeszt károkozásaitól. Első lépésben betiltották gyártását, forgalmazását, alkalmazását, s közben sok tagországban kiépítették a lakosság, a vállalkozások számára az ártalmatlanítást megkönnyítő hálózatot, mivel közérdek a hulladékok szakszerű kezelése. Szemléletformáló képzéseket szerveztek lakóhelyi, önkormányzati, építőipari közösségekben. Mivel a lakosság egésze veszélyeztetett, a megtorpant azbesztmentesítés folytatását sürgetik a hazai szakértők is. A Levegő Munkacsoport például második évtizede állítja, állami felelősség, kötelezettség végrehajtani az azbesztszennyeződések okozta súlyos veszélyek elhárítását, forrást biztosítva az ártalmatlanításhoz. Ám a hatóságok, jogszabályalkotók, alkalmazók, az építési tevékenységet végzők nálunk nem kezelik súlyának megfelelően ezt a veszélyt. Hiányzik a széleskörű felvilágosítás, a teendők világos magyarázata, a speciális képzés, a munkavédelmi szabályok számonkérése. Nincsenek meg azon kedvezmények, könnyen elérhető lehetőségek, amelyek ösztönözhetnének az azbeszthulladék szabályos kezelésére – így kritizálják környezet- és egészségvédők a hazai helyzetet.

        Egyes településeken ma is végeznek komoly átalakítási, palatető-felújítási munkákat óvodák, iskolák szomszédságában anélkül, hogy betartanák a munkavégzésre vonatkozó előírásokat. Más országban legalább az közismert, hogy kötelező értesíteni a szomszédokat a munka megkezdése előtt, a figyelmeztetés, hogy a szerelés idején tartsák zárva az ablakokat, ne tartózkodjanak a szabadban – utalnak az olasz példára. Nálunk sok vállalkozó se tudja, hogy az azbeszttartalmú szerkezeteket szakvállalattal kell leszereltetni, elszállíttatni. De talán még ennél is nagyobb gond, hogy sok önkormányzat se tudja, vagy nem akarja ezt tudni, és a szabályokat nem tartatják be. (Főképpen külföldi honlapokról lehet hasznos ismeretekhez, eligazításhoz jutni a helyes magatartásról, a veszélyek elhárításáról. Speciális képzettséget nyújtó tanfolyamokat se szerveznek itthon, a megfelelő tudásért külföldre kell utazni.)

        Nemzetközi körkép

        Nem egyszerű feladat az azbesztmentesítés, erre utal egy 2019-es brit kiadvány (Health and Safety Executive) is. A HSE arról ír, ha el is távolítják az iskolaépületekből/-ről az anyagot, akár maga az eljárás megnövelheti a mezotelióma kialakulásának kockázatát. Az egészségügyi és biztonsági statisztikai adatok szerint 2017-ben 2,5 ezernél is több halálesetet kötöttek Nagy-Britanniában e kórhoz. Ma úgy látszik, ez a belső szerveket körülölelő szöveteket érintő rák most éri el a csúcstámadást, írják, ugyanis főleg 1950 és 1970 között használták hőszigetelésre és a tűzvédelem miatt a térségben. A rákkeltőbbnek vélt kék és barna azbesztet 1985-ben, a fehér azbesztet 1999-ben tiltották be. Ma Angliában (akárcsak Ausztráliában) azért oly magas a mezotelióma előfordulása, mert 1970-ig nem mérték fel pontosan az azbeszt veszélyességét – de már késő azon bánkódni, miért nem gyanakodtak előbb, s késő az ipart, a kormányzatot okolni – fogalmaz a dolgozat. 2017-ben Angliában 2 ezer férfi lett a mezotelióma áldozata, ez a szám a korábbihoz képest kicsit visszaesett, míg a nőknél nőtt (439-re). Az elhunytak fele 75 év feletti volt. Szakértők nőknél a kórt kevésbé kötik közvetlenül munkahelyi ártalomhoz, mások ezt vitatják, arra utalva, hogy az áldozatok belélegezhették a férj ruháján hazavitt azbesztszálakat. Egy munkaegészségügyi, baleseti ügyekkel foglalkozó brit jogász (Roger Maddocks) úgy véli, sokan ma fizetik meg az ipar, a kormányzat bűnös mulasztásának árát. Bár a ’60-as évekre a közvélemény előtt is világos lett, hogy a kis kitettség is kockázattal jár, mégis súlyosan szennyezett közegben dolgoztak, éltek évtizedekkel később is.

        Amikor napjainkban egyes brit szakszervezetek arra szólítják fel a kormányzatot, hogy költsön font milliárdokat az összes angliai iskola teljes azbesztmentesítésére, egy brit professzor, az azbeszthez köthető rákok specialistája (dr. Julian Peto) azt mondja, ha most kezdenék meg eltávolítani az azbesztet, több halálesetet idéznének elő, mint ha helyén hagynák. A munkálatok ugyanis azzal járnának, hogy sok veszélyes szál jutna a levegőbe, hosszú távon veszélyeztetve a diákokat és a környéken lakókat.

        A mezotelióma miatti halálozás ténye függ attól, hol élt az egyén, mikor született, s hogy zárt térben vagy szabadban dolgozott-e – szögezi le dr. Peto, hivatkozva az angliai rákkutatás epidemiológiai tanszékének (Cancer Research UK Chair of Epidemiology at the London School of Hygiene and Tropical Medicine) és a Rákkutatási Intézet (Institute of Cancer Research) szakértőire. Dr. Peto végül – tüdőszövetből vett minták elemzésére alapozva – arra a következtetésre jut, hogy az azbesztszálaknak való környezeti kitettség századrésznyire esett vissza az '50-es évek óta. Akkoriban olyan magas volt az expozíció, hogy biztosra vehető, az 1938 és 1947 között született minden 100 férfiból egynek az életét ez fogja követelni. A mai gyerekek számára a kockázat, hogy azbeszttel találkoznak, tized akkora, mint 50 éve lett volna, hangzik dr. Peto becslése. Ez pedig azt jelenti, évente csak 20-30 gyerek tüdejébe kerül azbesztszál, ami idős korában halálát fogja okozni. Ez csak egy lehetséges becslés, mondják mások, és tart a szakmai vita. John McClean egy betegcsoport elnöke szerint nincs központi adatbázis arról, hogy hol van azbeszt, mennyi, s a fölfedezett anyag éppen milyen állapotban van. Ezért ő elhamarkodottnak tart bármilyen következtetést levonni.

        Nagy-Britanniában több betegszervezet is felkarolja az „azbesztáldozatok” érdekvédelmét. A magyar betegekre is érvényes a brit Jo Ritson megállapítása, hogy a mezotelióma diagnózisa sokak számára derült égből villámcsapás. Nehezen tudják feldolgozni, hogy valami, ami életük elején, a 20-as éveikben történt velük, évtizedekkel később mutatkozik, tönkretéve a nyugdíjas évek nyugalmát, sőt az egészségben megélt időskor esélyét. Mások szinte számítanak rá, mert látva azbesztártalomnak kitett egyes kollégák halálát, ketyegő bombának vélik a magukban hordott bajt. Sokan fogalmazzák meg, hogy a betiltás ténye még nem jelenti azt, hogy megszűnt a veszély.

        Tisztában kell lenni azzal, hogy az azbeszt benne van a felújított épületekben, a lebontottak után maradt törmelékben. Ami pedig a bontás nyomán a levegőbe került, sokakat fenyeget. Fontos volna a közvélemény elé tárni az azbesztnek való kitettség mibenlétét, az ártalmait. A probléma súlyára utalnak az alábbi dátumok: Hollandiában például 1965-ben betiltották a kék, majd 1993 óta az összes azbeszt használatát. 1969-től az 1994-es betiltásig 10 ezerre teszik az okozott megbetegedést, majd 1995 utánra további 42-43 ezer mezoteliómát említenek (a holland esetek 85%-a munkaegészségügyi). Az 1,4 millió tonnányira becsült – 76%-ban épületekben felhasznált – azbeszttől való mentesítés már a '90-es évek eleje óta folyik, de várhatóan csak 2045-ben fejeződik be. Az említett tanulmány főként az azbeszttel vagy az anyag közelében dolgozó férfiakat tekinti érintettnek – megjegyezve, ha az azbeszt használatát már 1965-ben, az elővigyázatossági elv életbe lépésekor betiltották volna, több tízezer embert tudtak volna megmenteni.

        A hazai helyzetről

        Az azbeszttel kapcsolatos kötelező intézkedéseket hazánkban a 12/2006. III. 23. EüM rendelet írja elő. Több pontja szól az azbeszt jelenlétével, az engedélyköteles tevékenységekkel, a munkavégzéssel kapcsolatos kötelezettségekről. Néhány alapvető szabály: A munka során használjanak védőfelszerelést. Az azbeszttartalmú szerkezeteket ne dobálják, fúrják, fűrészeljék. Vigyázzanak, hogy a szerkezet ne törjön el, felülete ne sérüljön. A szerelés alatt gondoskodni kell a nedvesítésről, megakadályozva a porzást. Szeles időben, a fokozott porártalom elkerülésére, függesszék fel a munkát. A hulladékot speciális zsákokba rakva megfelelő hulladékgyűjtő állomásra kell szállíttatni. Magyarországon legálisan három hulladékkezelőben fogadják az azbeszthulladékot. A térségben működő szakvállalatokról a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége tud felvilágosítást adni.

        Olvasson tovább! Az otthon veszélyei: azbeszt

        Forrás: WEBBeteg
        Fazekas Erzsébet, újságíró

        Módosítva: 2019.09.26 09:36, Megjelenés: 2019.09.26 09:36
      • Cikkajánló

        Neuropátiára utaló jelek

        Neuropátiára utaló jelek

        Prof. Dr. Barkai László

        Megfelelő odafigyeléssel viszonylag korán felismerhetőek.

        A száraz bőr okai

        A száraz bőr okai

        Dr. Bodnár Edina

        Számos ok állhat a háttérben. Melyek ezek? Mit tehet a kellemetlen panasz ellen?

        Láthatóvá tették a rejtőzködő rákos sejteket az immunrendszer számára

        Egy új módszerrel kutatók láthatóvá tették a rákos sejteket az immunrendszer számára és segítették, hogy az megsemmisítsen olyan daganatokat, amelyeket az immunterápia más formái nem képesek észlelni.

        Évtizedekig lappangó kórt okoz, majd öl az azbeszt

        A mezotelióma egy olyan ritka daganatos kór, aminek rendkívül hosszú - 20-40, de akár 50 év is lehet - a lappangási ideje. Nehéz diagnosztizálni, majd még nehezebb (ha egyáltalán van rá esély) gyógyítani. Kialakulásáért elsősorban az azbesztet lehet felelőssé tenni. Az okozott betegség világnapját 2004 óta minden év szeptember 26-án tartják.

        Az otthon veszélyei: azbeszt

        Hosszú évtizedeken keresztül rendkívül népszerű építőanyag volt, ma már átok. Nem csupán az iparban, hanem közvetlen környezetünkben, a lakó- és középületekben is jelen van a mai napig a tüdőrák kialakulásának egyik fő okozója, az azbeszt. Mit kell tudni az azbesztről, hogyan szabaduljunk meg tőle?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.