• Az otthon veszélyei: a harmadlagos dohányfüst

        Szerző: WEBBeteg, Lektorálta: Dr. Hangony Csilla, tüdőgyógyász, allergológus

        Az, hogy a dohányzás gyakorlatilag minden szervünket közvetve károsítja, mindenki számára nyilvánvaló. Ugyanakkor kevésbé ismert, hogy a cigarettázás zárt térben a berendezési tárgyainkon, a bútorokon is nyomot hagy.

        Röviden összefoglalva

        • A dohány égésekor gőz állapotú nikotin szabadul fel, ami beltéri felszíneken - falon, padlón, függönyön, bútoron - hónapokig megmarad. Ez a megmaradt nikotin a szoba levegőjének salétromossavával kölcsönhatásba lépve rákkeltő nitrózaminokat képez.

        • Egereket vizsgálva valószínűsíthető, hogy a harmadlagos dohányfüst szerepet játszhat az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú diabétesz kialakulásában.

        • Leginkább  a gyermekek és az idősek veszélyeztetettek a harmadlagos dohányfüst tekintetében.

        Hirdetés

        Miért harmadlagos?

        Mit tartalmaz a cigaretta?

        A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik annak, ami valójában a dohányosok szervezetébe jut. Körülbelül 4000 különböző kémiai vegyület található ugyanis egy cigarettában, amelynek csak az egyike a függőség kialakulásáért felelős drog, a nikotin.

        Bővebben Mit tartalmaz a cigaretta?

        A cigaretta elszívása alatt létrejövő, majd eloltását követően is megmaradó mérgező, rákkeltő (karcinogén) hatású lerakódás. A kifejezés nem olyan régi, a Dana–Farber/Harvard Cancer Center kutatócsoport alkotta meg a 2000-es évek elején.

        • Az elsődleges dohányfüstöt a dohányzó egyén lélegzi be.

        • A másodlagos dohányfüst a kilélegzett, valamint a cigaretta végéből felszabaduló füstből és egyéb vegyületek keverékéből áll össze.

        • A harmadlagos dohányfüst a dohányos környezetében lévő tárgyakon kialakuló (másodlagos füstből származó) lerakódás.

        A kísérletek eredményei

        A Martins-Green vezette kutatócsoport megállapította, hogy a harmadlagos dohányfüstnek kitett egerek szervezetében fokozódik az oxidatív stressz (a szabadgyökök keletkezése és az antioxidáns védőmechanizmusok közötti egyensúly felborulása), ami fehérje- és a DNS-károsodáshoz, valamint hiperglikémiához (a véráramba kerülő túlzott mennyiségű glükóz) és nem mellesleg inzulinrezisztanciához vezet.

        Kísérletükben először figyeltek arra, hogy a füst lerakódjon a felületeken, majd behelyezték az állatokat. Kontrollcsoport is volt, ezeknek a rágcsálóknak tiszta, füstmentes volt a környezetük. A dohányfüstnek kitett állatok bizonyos része hagyományos tápot kapott, a többi egér módosított tápszerrel táplálkozott, ami az emberek magas zsírtartalmú (nyugati diéta) étrendjéhez hasonlítható.

        A PLOS ONE című szaklapban közölt eredmények szerint a „nyugati” diétán élő, harmadlagos dohányfüstnek kitett rágcsálók szervezetében emelkedett az oxidatív stressz és az inzulinrezisztencia mértéke, ehhez társulva sokkal kisebb mértékű hízást állapítottak meg esetükben, mint a kontrollcsoport alanyainál. Talán ez utal arra, hogy az elsődleges vagy másodlagos dohányfüstnek kitett egyének miért fogynak. (A nikotin csökkenti az étvágyat, a káros következmények között szerepel az oxidatív stressz is.)

        Veszélyben a kicsik

        A cigaretta égésekor gőz halmazállapotú nikotin szabadul fel, ami beltéri felszíneken (falon,  padlón, bútorokon, és textíliákon hosszú időn át megmarad. Ez a maradék nikotin a szobai levegő salétromossavával reagálva rákkeltő, nitrózaminokat (TSNA) képez.

        "Leginkább a gyermekek és az idősek vannak kitéve a harmadlagos dohányfüst hatásainak, a kisgyerekek a padlón és szőnyegen mászva olyan felületekkel és tárgyakkal érintkeznek, amelyekben lerakódott a harmadlagos dohányfüst. Az idősebbeknél azért magasabb a rizikó, mert ők fogékonyabbak a megbetegedésekre"

        – magyarázza Manuela Martins-Green, a Kaliforniai Egyetem munkatársa.

        Laborvizsgálatokban cellulóz felületekkel modellezték a beltéri felületeket, és az azokat körülvevő levegő magas koncentrációban tartalmazott salétromossavat. 3 órás kitettség után az újonnan képződött TSNA mennyisége 10-szerese volt a kezdő értéknek. A beltéri salétromossav-szennyezés leggyakoribb forrásai a nem jól szellőző gázkészülékek, de a legtöbb gépjármű belső égésű motorja is nitrogén-oxidokat bocsájt ki, ami a levegőben található vízgőzzel reagálva salétromossavvá (és salétromsavvá) alakul.

        A kutatók egy erős dohányos kamionjában a vezetőfülke felületeit is megvizsgálták. Itt is jelentős mennyiségű TSNA-t találtak. A leggyakrabban előforduló TSNA a nitrózamin (NNA) volt, amely vegyület a frissen kilélegzett dohányfüstben nem található meg.

        A tanulmány szerint a dohányzás közbeni szellőztetés, sem küszöböli ki ezt a veszélyt. A szabad levegőn való füstölgés sem sokkal jobb ennél, ugyanis a bőrhöz és a ruházathoz kötődő nikotin a zárt térbe visszajutva más egyéb felületre is rákerülhet.

        Így szabaduljon meg tőle

        Aki nem akarja kockáztatni saját és családja egészségét, annak az lenne a legegyszerűbb, ha elköltözne, hiszen a harmadlagos dohányfüst a lakás minden szegletén ott van: a bútorok, a festés a kárpit, valamint a ruhák teljes mértékű tisztíttatásáról is gondoskodni kell. Léteznek persze speciális tisztítóeszközök, amiket használhatunk, ilyenkor azonban számolni kell más vegyi anyagoknak való kitettséggel.

        TIPP 10 tipp a dohányzásról való leszokáshoz!

         Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Az otthon veszélyei: a radon háttérsugárzás
        Az otthon veszélyei: a penészgomba
        Az otthon veszélyei: a háziporatka
        Az otthon veszélyei: a szaganyagok
        Az otthon veszélyei: az aeroszolok
        Az otthon veszélyei: azbeszt
        Az otthon veszélyei: szén-monoxid
        Az otthon veszélyei: harmadlagos dohányfüst


        Forrás: WEBBeteg összeállítás
        Lektorálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász

        Módosítva: 2020.04.14 22:05, Megjelenés: 2018.03.12 20:09
      • Cikkajánló

        COVID-19 - Új szigorítások

        COVID-19 - Új szigorítások

        portfolio.hu

        Hétfőtől még több helyen terjesztik ki a maszkhasználat kötelezettségét.

        Receptek a sorstársaknak

        Receptek a sorstársaknak

        Moharos Melinda, dietetikus

        Megjelent Arató Györgyi dietetikus Konyhanyelven a mellrákról c. könyve.

        A dohányzás káros hatásai

        Aki dohányzik, számos káros tényezőnek és következményes negatív hatásnak, betegségnek teszi ki magát. Vajon minden dohányos tisztában van az összes következménnyel? Tekintsük át részletesen.

        A dohányzás megjelenése, elterjedése, társadalmi hatásai

        Nem könnyű pontosan megbecsülni, hányan is dohányoznak Magyarországon. Megközelítő számadatok szerint a felnőtt férfiak 34-46 százaléka, a nők 18-28 százaléka dohányzik. Ezzel Európa országai között a középmezőnyben foglalunk helyet.

        A gyógyszerfüggőség alattomosan alakul ki és nagy veszélyeket rejt

        Mikor és mitől válik valaki gyógyszerfüggővé? Miként alakul ki a gyógyszerfüggőség? Milyen súlyos következményei lehetnek? Hogyan lehet elkerülni a gyógyszerfüggővé válást?

        FDA: az IQOS dohányhevítő rendszer kevésbé ártalmas, mint a cigarettázás

        2020. július 7-én az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) engedélyezte a Philip Morris IQOS dohányhevítő rendszerének úgynevezett módosított kockázatú dohánytermék minősítéssel történő forgalmazását. Ez a második olyan alkalom, amikor az FDA egy termékre módosított kockázatú minősítésre adott felhatalmazást, és az első eset, hogy dohányipari termék (a kibocsátott káros vagy potenciálisan káros vegyi anyagok tekintetében) módosított kitettségű minősítésben részesül.

        Cigaretta - 4000 kémiai vegyület egyetlen szálban

        A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik annak, ami valójában a dohányosok szervezetébe jut. Körülbelül 4000 különböző kémiai vegyület található ugyanis egy cigarettában, amelynek csak az egyike a függőség kialakulásáért felelős drog, a nikotin.

        A dohányzó szülők gyerekei nikotinfüggők lesznek?

        Egy kanadai kutatás eredménye szerint a dohányzó szülők, akik a passzív dohányzás ártalmainak teszik ki gyermekeiket, ezzel akaratukon kívül hozzájárulnak a gyermek esetleges nikotinfüggőségéhez.

        A passzív dohányzás kevésbé ismert hatása

        A passzív dohányzásnak hangsúlyozottan hatása van a légzési paraméterekre, amely jobban elősegíti az asztma és az állandó nehézlégzés kialakulását, mint más allergiák.

        Tévhitek és cáfolatok a dohányzással kapcsolatban

        Számos olyan állítással találkoztunk már, melyeket dohányos személyek hangoztatnak, dohányos mivoltukat, illetve a leszokás mellőzését magyarázva, próbálva ezzel meggyőzni környezetüket, de leginkább önmagukat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        Füstmentes jövő
        Mitől igazán ártalmas a cigaretta?
        A hurutos köhögés
        Mikor beszélünk hurutos köhögésről? Mit tehetünk a tünetek enyhítéséért?
        COVID-19 kisokos
        Amit tudnia kell és érdemes a járványról. A legfontosabb ismeretek egy helyen.
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások