• Az otthon veszélyei: az aeroszolok

        Szerző: WEBBeteg - B. V., Lektorálta: Dr. Árki Ildikó

        A légköri aeroszol emberi egészségre gyakorolt negatív hatása már évek óta ismert, és amióta összefüggést találtak az Egyesült Államok nagyvárosainak közelében lévő aeroszolkoncentráció és a megnövekedett halálozási arány között, az aeroszol miatti egészségi kockázat újra az érdeklődés középpontjába került.

        Az aeroszolokkal sok műszaki publikáció, könyv, tanulmány és egyetemi jegyzet foglalkozik tudományos igényességgel. Ebben a cikkben megpróbáljuk az átlagemberek számára érthetővé tenni, példák segítségével szemléltetni az aeroszolok mibenlétét, hatását a szervezetre és bemutatni az ellenük történő lehetséges védekezési megoldásokat.

        Aeroszolnak hívjuk a levegőben (vagy gázközegben) finoman eloszlott szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét.

        Az aeroszol viselkedésének meghatározásánal a részecskeméret talán a legfontosabb mutató. Egy aeroszol részecske tulajdonsága ilyen-olyan mértékben függ a méretétől. A folyadék részecskék az esetek többségében gömb alakúak, a szilárd részecskék lehetnek szabálytalan alakúak is. Az aeroszol legtöbbször mért tulajdonsága, amely egészségügyi és környezetellenőrzési szempontból is a legmeghatározóbb, a tömegkoncentráció. Ez a levegő (gázközeg) egységnyi térfogatában mért részecskeanyag tömege, szokásos mértékegysége g/m3, mg/m3 vagy g/m3.

        Hirdetés

        Mi számít aeroszolnak?

        A spórák, a pollenek, a dohányfüst, a korom, az azbesztszálak, a pernye, a cementpor mind-mind aeroszolok csak más-más részecsketartományba esnek és más-más helyen tapadnak meg az emberi légzőrendszerben.

        A légköri aeroszol a Föld légkörének azon legalsó rétegben található meg, ahol az időjárási jelenségek nagy része lejátszódik. Eredete szerint lehet természetes és mesterséges (emberi, antropogén) eredetű szilárd és folyadék halmazállapotú részecskék összetett rendszere. Méretük a néhány molekulából álló rendszerek nm-es méretétől 100 mikrométerig terjed (a milliméter ezredrésze).

        Noha az aeroszolkibocsátására vonatkozó becslések bizonytalanok, nyilvánvaló, hogy globális szinten a légkörben a természetes források járuléka sokkal meghaladja a mesterségesekét. A mesterséges források járuléka 10 % körül van. A természetes források – kontinentálisak és óceániak – nagy területeken egyenletesen oszlanak el a földfelszínen, és a kibocsátott aeroszol nagy kiterjedésű erületekről származik. Ezzel ellentétben a mesterséges források kisebb területekre koncentrálódnak. Ezeken a területeken megeshet, hogy az a mesterséges járulék meghaladja a természetes eredetűt.

        Légköri aeroszol részecskék forrásai:

        A légkörben legtovább lévő részecskék nagy része a gázok kibocsátásából képződő másodlagos aeroszolok, átlagos életidejük a légkörben két hét, a légköri áramlások, a szél akár több ezer kilométer távolságra is elszállíthatja őket.

        Az aeroszolok egészségügyi hatásai

        A légköri aeroszol emberi egészségre gyakorolt negatív hatása évek óta ismert, és amióta összefüggést találtak az Egyesült Államok nagyvárosai körül lévő aeroszolkoncentráció és a megnövekedett halálozási arány között, az aeroszol, mint egészségi rizikófaktor ismét a figyelem középpontjába került. Az Egyesült Államokban, az Európai Unióban végzett vizsgálatok összefüggést találtak a megemelkedett aeroszolkoncentráció és a légzőrendszeri (tüdőgyulladás, asztma), szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések megnövekedett kockázata között.

        A kis aeroszol részecskéktől eredő terhelés leginkább a légzőrendszeren át hat az emberi szervezetre. A belélegzett részecskék okozta kockázat függ a kémiai összetételtől és attól, hogy a részecskék a légzőrendszer mely részében rakódnak le. A lerakódás szempontjából a légzőrendszert három részre oszthatjuk:

        • a feji rész, amely az orrot, a szájat, a garatot és a gégét tartalmazza,
        • a légcső-hörgő tájék, amely magába foglalja a levegő útját a gégétől a hörgőkig bezárólag,
        • a tüdő vagy alveoláris rész, ahol maga a gázcsere folyamata történik.

        Az ábra a különböző méretű részecskék lerakódásának valószínűségét mutatja az emberi légzőrendszer különböző részeiben:

        A lerakódás helye függ a részecske méretétől. A 10 μm-nél nagyobb részecskék közel 100 %-a, valamint az 5-10 μm aerodinamikai átmérőjű részecskék 60-80 %-a befogódik az orr-garat régióban. A kisebb részecskék azonban mélyen behatolhatnak a tüdőbe.

        Ha egy részecske egyszer lerakódott a légút mentén, akkor ott is marad egy bizonyos ideig, attól függően, hogy milyenek a részecske kémiai tulajdonságai, a traktus melyik részébe került, és hogy ott milyen tisztító folyamatnak van kitéve.

        A lerakódás helye függ a részecske méretét
        ő
        l. A 10 μm-nél nagyobb részecskék közel
        100 %-a, valamint az 5–10 μm aerodinamikai átmér
        ő
        j
        ű
        részecskék 60–80 %-a befogódik
        az orr-garat régióban. A kisebb részecsk
        ék azonban mélyen behatolhatnak a tüd
        ő
        be
        [4.11].

        Aeroszolrészecske-tartományok:

        Hogyan védekezhetünk?

        A gázokban jelenlévő lebegő szilárd anyagok (aeroszolok) elválasztására különböző légszűrőket használhatunk.

        A porok leválasztására használt berendezések:

        • a mechanikai leválasztók (porkamrák, porleválasztó ciklonok, multiciklonok);
        • porszűrők;
        • elektrosztatikus porleválasztók;
        • nedves porleválasztók.

        A szűrőosztályok és szimbólumaik nemzetközi teszteken és szabványokon alapulnak. Ezek alapján a szűrőket 17 osztályba sorolják. Az osztálybesorolás egy betűből – G (durvaszűrő), F (finomszűrő), H (HEPA-szűrő) és U (ULPA-szűrő) – valamint egy számból (1–17) áll.

        A számsorban az 1 a legegyszerűbb durvaszűrőt, a 17 a legigényesebb ULPA-szűrőt szimbolizálja.

        Szűrőosztályok:

        • Durvaszűrők, G1-G4 osztály,
        • Finomszűrők, F5-F9 osztály,
        • HEPA-szűrők, H10-H14 osztály (High-Efficiency Particulate Air filter),
        • ULPA-szűrők, U15-U17 osztály (Ulra-Low Penetration Air filter),
        • Aktívszén-szűrők.

        Szennyeződések leválasztására alkalmas szűrők:

         Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Az otthon veszélyei - a radon háttérsugárzás
        Az otthon veszélyei - a penészgomba
        Az otthon veszélyei - a háziporatka
        Az otthon veszélyei - a szaganyagok
        Az otthon veszélyei - az aeroszolok
        Az otthon veszélyei - azbeszt
        Az otthon veszélyei - a szén-monoxid
        Az otthon veszélyei - a zaj hatásai
        Az otthon veszélyei - a harmadlagos dohányfüst

        Dr. Árki Ildikó

        Forrás: WEBBeteg összeállítás 
        B.V., Dr. Kalmár Ferenc: Belső környezet minősége
        Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

        Legutóbb frissült: 2018.01.04 05:21
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Alzheimer-kór kezelése

        Alzheimer-kór kezelése

        Dr. Zsuga Judit

        A nyugodt és stabil otthoni környezet csökkenti a viselkedési zavarokat.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Az otthon veszélyei: a szaganyagok

        A légkörben jelen lévő, közvetlenül emittált szennyező anyagok átalakulásai során az embert és a környezetét súlyosan veszélyeztető vegyületek képződhetnek, amelyek különböző, kellemetlen szagok formájában jelennek meg.

        Az otthon veszélyei: azbeszt

        Hosszú évtizedeken keresztül rendkívül népszerű építőanyag volt, ma már átok. Nem csupán az iparban, hanem közvetlen környezetünkben, a lakó- és középületekben is jelen van a mai napig a tüdőrák kialakulásának egyik fő okozója, az azbeszt. Mit kell tudni az azbesztről, hogyan szabaduljunk meg tőle?

        A zaj hatása az egészségre

        Minden olyan hangot, amely káros élettani vagy pszichés hatással van az egyénre, zajnak nevezünk. Mekkora zaj ártalmas? Hogyan védekezhetünk a zajártalmak ellen? Összeállításunkból kiderül.

        Az otthon veszélyei: a penészgomba

        A belső levegő jó minősége rendkívül fontos tényező a belső környezet minőségének megítélésében, mégis gyakori panasz a penészgomba megjelenése a lakásban. Mi kedvez a kialakulásának? Hogyan előzhetjük meg a megtelepedését? Összeállításunkból kiderül.

        Az otthon veszélyei: a háziporatka

        A lakóterekben kialakuló allergiás tünetek nagy részéért a háziporatka jelenléte tehető felelőssé. Megfelelő intézkedésekkel a panaszok kiküszöbölhetők.

        Ezért szellőztessen - Az otthon veszélyei: a radon háttérsugárzás

        A lakásunkban, házunkban, az irodában sokkal több veszély leselkedik ránk, mint gondolnánk. Az emberek sajnos nagyon keveset foglalkoznak a beltéri levegő minőségével, ez nem csoda, hisz a veszélyforrások többségét nem is ismerjük. Előre szólunk: szellőztessen, szellőztessen, szellőztessen!

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.