A hamburgeradó lehetséges hatásai

Az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó és hatékonysága nem csak hazánkban jelent vitatémát, a táplálkozástudomány szakorvosai, élelmiszeripari illetékesek, adószakértők és politikusok világszerte több álláspontot képviselnek azzal kapcsolatban hogy befolyásolják-e adóintézkedésekkel az egészségtelen élelmiszerek fogyasztását, ezáltal küzdve az elhízás, a cukorbetegség és a helytelen táplálkozási szokások terjedése ellen.

Az European Heart Journal szaklap szerkesztőségi közleményben foglalja össze a jelen helyzetet. A szakemberek egyetértenek abban, hogy tenni kell valamit annak érdekében, hogy megfékezhetőek legyenek a szinte valamennyi országban elterjedt tömegtáplálkozási szokások tudományosan bizonyított módon betegségeket okozó jellegzetességei. Ebben gyorséttermi láncoknak és az élelmiszeriparnak vitathatatlanul nagy szerepe van, de a gond ennél sokkal bonyolultabb.

A tanulmány bemutat néhány ezzel foglalkozó kutatási irányt, amelyeket több helyen a legmagasabb kormányhivatalok támogatnak. Idézi Dánia példáját, amely tavaly a világon elsőként bevezette a cukoradót. Romániát, ahol ugyancsak bizonyos, egészségtelennek minősített élelmiszerekre adót vetettek ki.

Új-Zéland jelenleg Oxfordban végeztet tudományos vizsgálatot arról, hogy milyen társadalmi, gazdasági és egészségügyi eredmény várható egy olyan beavatkozástól, ha kiemelten megadóztatnák az egészségtelen élelmiszereket.

Szükséges, de nem elégséges intézkedés

Sir Nicholas Wald, a megelőző orvostudomány híres szakértője egy közelmúltbeli előadásában foglalta össze az általa SASS adónak - a só, az alkohol, a cukor és telített zsírok nevének kezdőbetűiből összeállított betűszó - nevezett intézkedés orvosi jelentőségét.

A szív- és érbetegségek, az elhízás kezelése fontos, de nem elégséges megelőző stratégia. A megoldás az, hogy az ételek azon összetevőinek mennyiségét csökkentsük, melyek alapvetően felelősek a szív-és érrendszeri betegségek kifejlődéséért és csökkentsük a kalóriafogyasztást is - hangoztatta Wald professzor.

Richard Tiffin professzor az árrugalmasság kérdését vizsgálja. Ez annak a közgazdasági kérdésnek a tanulmányozása, hogy milyen mértékű árváltozásra van szükség ahhoz, hogy a társadalom mérhetően kevesebbet költsön az egészségtelen ennivalóra, illetve többet vásároljon az egészsége szempontjából hasznos ételekből, például gyümölcsből, zöldségből.

A brit egészségügyi szakemberek alkotta brit nemzeti táplálkozási fórum, amely szintén hatékony fellépést sürget az elhízással szemben, azonban annak a véleményének adott hangot, hogy "ha az egészségtelen ételeket megadóztatják, éppen azokat az embereket adóztatják, akik alig tudnak ennivalóra költeni".

(MTI)