Só téma

A hazánkban népbetegségnek számító magas vérnyomás (hipertónia) kialakulásában nem csupán a genetikának van szerepe, hanem többek között a táplálkozásnak is. Számos kutatás vizsgálta már, hogy milyen összefüggés lehet a túlzott mértékű sófogyasztás és a magas vérnyomás kialakulása között.

Speciális - például jódozott, fluorozott vagy csökkentett nátrium-tartalmú - sókat vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), melynek eredményeként 45 termékből 40-nél indult hatósági eljárás - közölte az élelmiszer-biztonsági hatóság.

Állati takarmányozásra szánt kálium-klorid felhasználásával gyártott, csökkentett nátrium tartalmú étkezési só tételek azonnali hatályú visszahívását rendelte el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság.Az intézkedés a Compex-Só Kft. 2014-ben gyártott, csökkentett nátrium tartalmú termékeit érinti.

Gyakran halljuk nyáron azokat az intelmeket, amelyek a megfelelő folyadékpótlásról szólnak, de ugyanilyen fontos a só- és ásványi anyagok bevitele is. Hiába iszunk ugyanis elegendő vizet, teát, ha kimossuk szervezetünkből az ásványi anyagokat. Ezek hiánya számos kellemetlenséghez, súlyosabb esetben szervi problémához vezethet.

A kisgyermekek vitamin-, ásványi anyag és tápanyag igénye eltér a felnőttekétől, különösen életük első 1000 napjában. Ezért rendkívül fontos az új közétkeztetési rendelet, amely már a bölcsődékben is szabályozza az adható élelmiszereket annak érdekében, hogy a gyermekek megfelelő minőségben és mennyiségben jussanak hozzá a fejlődésükhöz szükséges tápanyagokhoz.

Egy kutatás, melyet a Nemzetközi Táplálkozástudományi Szövetség (IUNS) és az Unilever tudósai vezettek, globálisan tekinti át a sófogyasztási szokásokat. A kutatás a fogyasztók megfigyelésén és kikérdezésén alapult.

Átfogó vizsgálat készült a népegészségügyi termékadó gazdasági hatásairól. Az adónem bevezetésével a bizonyítottan egészségkárosító összetevőket tartalmazó termékek fogyasztása, kínálata és forgalma is csökkent. A fogyasztás visszaesésében nem csak az áremelkedésnek volt szerepe, hanem annak is, hogy a vásárlók az egészségkárosító élelmiszerektől egyre tudatosabban elfordulnak.

A nátrium ugyan az egyik legfontosabb makroelem a szervezet számára, de napi 1,5-2 gramm nátrium elégséges a szervezet napi nátriumigényének fedezéséhez.

Az izmok működéséhez energiára van szükség, mely legtöbbször szénhidrátokból származik. Az energia pótlását, a véráramból nyert cukorból tudja biztosítani szervezetünk.

Ebben az évezredben, szinte már minden országban a legtöbb ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Vannak azonban jellegzetes különbségek: Európában, az Egyesült Államokban a halál oka legtöbbször szívroham, Ázsiában viszont a magas vérnyomás okozta agyi katasztrófák vezetnek.

Az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó és hatékonysága nem csak hazánkban jelent vitatémát, a táplálkozástudomány szakorvosai, élelmiszeripari illetékesek, adószakértők és politikusok világszerte több álláspontot képviselnek azzal kapcsolatban hogy befolyásolják-e adóintézkedésekkel az egészségtelen élelmiszerek fogyasztását, ezáltal küzdve az elhízás, a cukorbetegség és a helytelen táplálkozási szokások terjedése ellen.

A Case Western Reserve Egyetem és a Kenti Állami Egyetem munkatársai kimutatták, hogy a sóbevitel azért emeli a vérnyomást, mert megnehezíti a szív- és érrendszer számára a vérnyomás és a testhőmérséklet szimultán szabályozását.

Vajon, amikor étterembe megyünk, tisztában vagyunk vele, mit is eszünk valójában? Hiszen a séfek mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél ínycsiklandozóbb és minél látványosabb ételkölteményeket tegyenek elénk, de törődnek-e az egészségünkkel is?

Az Egyesült Államokban a gyomorrák előfordulása szinte minden népcsoportban csökken, azonban egy új tanulmány rávilágított, hogy a betegség fiatal felnőttekben aggasztó módon növekvő tendenciát mutat.

Egy új tanulmány szerint a testmozgás ellensúlyozhatja a sóban gazdag étrend a magas vérnyomásra gyakorolt negatív hatását.

Jelentősen csökkenne felnőttkorban a szívbetegségek és a szélütés kockázata, ha már tizenévesként kevesebb sót fogyasztanának a fiatalok - közölték számítógépes modellezésük eredményét vasárnap amerikai kutatók.

A legújabb kutatások szerint nem biztos, hogy a sófogyasztás csökkentése segíti a magas vérnyomás elleni küzdelmet, egyelőre ugyanis nem tisztázott, hogy a só pontosan milyen szerepet játszik szervezetünk működésében.

A sok konyhasó azért kedvezőtlen, mert emeli a vérnyomást és így az agyi katasztrófák, a szívinfarktus egyik legfontosabb kockázati tényezője.

Kevesebb só fogyasztásával számos haláleset lenne elkerülhető. Egyes számítások szerint a sóadó bevezetése eredményeként csupán mintegy hat százalékkal esne vissza a fogyasztás. Ettől hatékonyabb lenne a figyelemfelhívás módszere.

Portugáliában a szívgyógyászok elérték, hogy márciusban a parlament törvényt fogadjon el az élelmiszerek sótartalmának feltüntetéséről és korlátozásáról. A portugál orvosok sikeréről elhangzó beszámolót nagy tapssal üdvözölte az Európai Hipertónia Kongresszus közönsége.

A szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás megelőzése végett sokfelé mérlegelik az egészségtelen élelmiszerek megadóztatását. New York államban a tervek szerint 2009. június 1-től 18 százalékos, új adó terheli a cukortartalmú üdítő italokat és ezt a gazdasági válság megoldásához is fontos lépésnek szánják.

A túl sok só is egyik oka lehet a gyermekkori elhízásnak. Az ételek sótartalmának csökkentése sok gyereket menthetne meg a felnőttkori beteges kövérségtől, a szívbetegségektől és agyvérzéstől - állapították meg a Londoni Egyetem kutatói.

                                 KEDVES DOKTORNÖ, DOKTORÚR TÖBB HETE ÉSZLELEM MAGAMON, HO