Mi a különbség a tavaszi fáradtság és az idegösszeomlás között?

Elfáradt, elege van, és szíve szerint kivonulna a civilizációból? Hogy átmeneti fáradtságról van-e szó, vagy idegei lassan felmondják a szolgálatot, az alábbi tünetek alapján kiderül!

A tavaszi fáradtság nem betegség, csak egy hiányállapot

A tavaszi fáradtság a szakemberek szerint nem betegség, inkább hiányállapot: tavaszra kimerül a szervezet előző nyáron felhalmozott vitamin- és energiatartaléka. A téli hónapok, a hosszú éjszakák és rövid nappalok fényhiánya, a hideg, a vírusok elfárasztják szervezetünket, amely akárcsak a természet, megújulásért kiált. A hiányállapot okozta fáradtságot csak fokozzák a fronthatások, a változó légnyomás, mely nem csak az arra érzékenyeket viseli meg.

A tavaszi fáradtság – ahogy nevéből is kitűnik – elsősorban fáradtsággal, kimerültséggel, kedvtelenséggel jelentkezik, kinél erősebb, kinél gyengébb formában.

A tavaszi fáradtság leküzdésének legjobb módja, ha mindazt pótoljuk, amit szervezetünk hiányol. A vitaminokat, a napfényt, a friss levegőt, a mozgást és a pihenést. A zsíros ételek helyett válasszunk friss zöldségeket és gyümölcsöket – így nemcsak természetes úton veszünk magunkhoz vitaminokat, hanem még a télen felkúszott kilókból is leadhatunk néhányat. Ha úgy érzzük, ez nem elegendő, egészítsük ki C-vitaminnal, esetleg egy multivitamin-komplexummal. Amint elég jó az idő, menjünk kirándulni, igyekezzünk a hétvégéinket a szabadban tölteni, hiszen a friss levegő, a mozgás és a napfény segít abban, hogy szervezetünk boldogsághormont termeljen, és feltöltődjön energiával.

Az idegösszeomlást idegrendszerünk kimerülése okozza

Az idegösszeroppanás szó szerint, betegségként orvosi értelemben nem létezik. Egy tünetegyüttes köznapi általános megfogalmazása, melyet az egyén pszichés megroppanása, idegrendszerének kimerülése okoz. Előjelei gyakran nincsenek, és igen változó, hogy kiből mi váltja ki a sokszor dührohamszerű kitöréseket. Sokban hasonlít a depresszióra, azzal a lényeges különbséggel, hogy legtöbbször jól köthető valamilyen nagyobb megterheléshez, stresszhez, és változatos tüneteket okozhat: a levertség és rosszkedv mellé egy nagy adag felgyülemlett feszültség is párosul. Ez az oka annak, hogy az idegösszeomlástól szenvedő személy hirtelen, sokszor látványosan omlik össze, tör ki magából – abban az adott pillanatban bukik ki belőle az addig elfojtott feszültség.

A beteg könnyen elszakadhat a valóságtól, így hajlamos egy-egy problémát, sérelmet oly mértékben felnagyítani, hogy világában már csak annak jellemzői – idegessége, megbántottsága – van jelen.

Mozogjunk minél többet  a napfényes szabadban, friss levegőn

Sétáljunk, kocogjunk, fussunk, kerékpározzunk, ki-ki kedve, kora és vérmérséklete szerint. A rendszeres, képességeinkhez mért testmozgás nem csupán keringésünket, izmainkat, csontjainkat, immunrendszerünket erősíti, hanem a stresszválaszban részt vevő anyagok (noradrenalin, szerotonin) termelését is növeli. A testedzés során opiátok (endorfin) is felszabadulnak, melyek jó közérzetet biztosítanak. Összességében ezek a vegyületek enyhítik a depresszív tüneteket.

Változtassunk étkezési szokásainkon

Javasolt a napi többszöri, kisebb mennyiségű étkezés, így a szervezet energiaellátása egyenletes lesz, és a táplálék feldolgozása is kevesebb megterhelést jelent számára. Fogyasszunk minél több gyümölcsöt, zöldségfélét, tejet és tejterméket. A bennük lévő vitaminok, ásványi sók, nyomelemek gazdagon pótolják mindazt, ami a télen elveszett. Különösen javasolt a joghurt és a kefir, ezek könnyen emészthetők és nem okoznak étkezés utáni bágyadtságot. A tejsavó és író az idegrendszer számára (is) fontos anyagokat (triptofán, lecitin) tartalmaznak.

A test mellett ápoljuk lelkünket is

Gondolkozzunk pozitívan, legyen bennünk erős a hit, és az elkötelezettség a jó iránt. Ne keltsünk, és kerüljük a felesleges konfliktusokat, viszont vállaljuk fel bátran a megoldásra váró problémáinkat. Az igaz emberi kapcsolatok segítenek a feszültség oldásában.

Forrás: WEBBeteg összeállíás/Ötvenentúl.hu