Tüdőrák: a leggyakoribb daganatos halálok

A tüdőrák Magyarországon évente több mint 10 ezer új megbetegedéssel az egyik leggyakoribb daganattípus, és mintegy 8 ezer halálesettel a vezető daganatos halálok. Bár a dohányzás a legfőbb kockázati tényező, nemdohányzóknál is előfordulhat genetikai vagy környezeti okok miatt. A betegség kimenetelét döntően befolyásolja, milyen stádiumban fedezik fel és milyen típusú a tumor.

A tüdőrák előfordulása, gyakorisága

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) halálozási statisztikáiban 2012 óta a tüdődaganat vezeti a listát. Magyarországon évente több mint 10 000 új tüdőrákos megbetegedést regisztrálnak, ezzel az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés, minden hetedik rákos betegnél a tüdőben jelentkezik a tumor.

A férfiak között a betegség előfordulása némileg gyakoribb, ám a tendenciák a kiegyenlítődés irányába mutatnak. A 2000-es évek elejéhez képest férfiak körében kis mértékben csökkent a betegség előfordulása, míg a nők körében növekedett.

35 éves kor alatt előfordulása ritka, ugyanakkor már gyermekkorban sem kizárt, majd az életkor növekedésével egyre gyakoribbá válik, 60 és 75 éves kor között diagnosztizálják a legtöbb tüdőrákos esetet.

Bár a tüdőrák legfőbb kockázati tényezője a dohányzás (az érintettek kb. 85-90 százaléka dohányos), a betegség kialakulhat soha nem dohányzók körében is. Ezekben az esetekben jelentősebb a genetikai hajlam (EGFR, KRAS stb. génmutációk) és az egyéb károsító tényezők (pl. foglalkozási tüdőbetegség, környezeti rákkeltő anyagok) szerepe.

A tüdőrák jelentőségét az adja, hogy a daganatos halálozásban - az elmúlt évek javuló mutatói ellenére - a leggyakoribb betegség, évente mintegy 8000 elhunyt beteg tüdőrák miatt veszti életét, az összes daganatos haláleset mintegy negyede tüdőrák miatt következik be. Bár a bőrdaganatok, nők körében a mellrák, férfiaknál a prosztatarák előfordulási gyakorisága magasabb, a tüdőrák az, amiben a legtöbben vesztik életüket. A kezelés sikerét legnagyobb mértékben az határozza meg, hogy milyen stádiumban ismerik fel és milyen szövettani típusú tumor alakult ki.

Mi is a tüdőrák?

A tüdőrák nem egységes fogalom, többféle daganattípus tartozik ebbe a csoportba, a különbség a szerkezeti felépítésükben van. A daganat elhelyezkedhet a nagyobb légutak területén, illetve a kisebb légutak közelében, azaz a tüdő széli részeihez közel.

A tüdőrákok alapvetően két nagy típusba – az úgynevezett kissejtes és a nem kissejtes tüdőrákok csoportjára – sorolhatók, amelyek különböznek egymástól a betegség klinikai lefolyásában, a kialakulásukat, kezelési lehetőségeiket és prognózisukat tekintve, valamint a daganatok szövettani és molekuláris biológiai sajátosságaik alapján.

• A kissejtes tüdőrák képezi az összes tüdőrák 15-20 százalékát. Erre a szövettani típusra gyorsabb növekedés jellemző, ugyanakkor sok esetben kedvezően reagál a kezelésekre.
• Az úgynevezett nem kissejtes tüdőrákok csoportjába tartozó daganatok 25-30 százaléka laphámrák, 35-40 százaléka a mirigysejtekből kiinduló úgynevezett adenocarcinoma, 1-5 százaléka pedig nagysejtes, rosszul differenciált rák. A nem kissejtes tumorokra lassabb növekedés jellemző, így korai felfedezés esetén kedvezőbbek a beteg életkilátásai.
• Nagyjából 10-13 százalékban találkozunk úgynevezett kevert sejtes carcinomával (a carcinoma elnevezés hámeredetet takar), amely onnan kapta nevét, hogy mikroszkóppal megtekintve szerkezete nem egységes, hanem többféle szöveti típus keveredését láthatjuk.
• Szintén 10-15 százalék a szövettanilag nem besorolható esetek száma.

Ritkán kiindulhat a tüdőben található festéktartalmú sejtekből (melanoma malignum), amelynek leggyakoribb kiindulási helye egyébként a bőr; egyes esetekben pedig találkozhatunk a tüdő nyirokszövetéből kiinduló rosszindulatú daganattal (lymphoma).

Részletesen A tüdőrák típusai

A tüdőrák felismerése és kivizsgálása

A tüdőrák korai diagnózisa sok esetben nem történik meg, a betegek közel felénél IV-es stádiumban, áttétes formában fedezik fel. A betegség ugyanis legtöbbször csak előrehaladottabb esetben jár tünetekkel, vagy a korai enyhébb panaszokkal, enyhe köhögéssel sokan még nem fordulnak orvoshoz.

A szűrésben alkalmazott mellkasröntgen (tüdőszűrés) nem teljesen alkalmas az elváltozások biztos kimutatására, ugyanakkor ez is sokkal nagyobb eséllyel mutatja ki a tumort, mintha kizárólag a tünetekre hagyatkozna a beteg. A leghatékonyabb képalkotó diagnosztikai eljárás a mellkas-CT. A magas kockázati csoportba tartozóknak, elsősorban az 50 év feletti dohányosoknak indokolt panaszok nélkül is elvégeztetni a szűrővizsgálatot.

A tüdőfelvételen látható gyanús elváltozás nem minden esetben rosszindulatú daganat. Előfordulhat jóindulatú daganat, korábbi tüdőgyulladás maradványtünete, egyéb tüdőbetegség (sarcoidosis, tbc) okozta heg. A mellkasröntgen vagy a tüdő-CT tehát csak szűrési célú vizsgálat, a tüdőrák diagnózisa csak a gyanús esetekben elvégzett szövettani mintavétel, tüdőbiopszia alapján állítható fel. A szövettani vizsgálat képes meghatározni az elváltozás pontos típusát is.

Mivel a tüdőben megjelenő daganat sok esetben más szervek tumorának tüdőáttéte (metasztázis), a kivizsgálásnak ki kell terjednie egyéb szervi daganatok kizárására vagy kimutatására is.

A tüdőrák kezelésében az elsődleges eljárás lehetőség szerint műtéti, ami az érintett tüdőlebeny vagy -lebenyek eltávolítását jelenti. A terápia megválasztása és beteg életkilátásai szempontjából a kivizsgálás döntő kérdése ezért az, hogy a tumor operábilis-e.

• Nem előrehaladott, még műthető esetekben, különösen nem kissejtes daganatok esetén lehetőség van a teljes gyógyulásra. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság adatai szerint a betegség 5 éves túlélési esélye 17-18 százalék.
• Nem műthető esetek kezelésére az utóbbi évtizedekben számos új terápiás módszer jelent meg: sugárterápiával, kemoterápiával, célzott terápiás készítményekkel és immunterápiával a daganat fejlődése lassítható, a beteg életminősége jelentősen javítható, élettartama akár évekkel is meghosszabbítható.

Részletesen A tüdőrák kezelési lehetőségei

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerző: Dr. Kónya Judit, családorvos
Aktualizálta: Dr. Balázs Anna
Adatok forrása: Nemzeti Rákregiszter, 2022-es adatok