Pajzsmirigydaganat

A jóindulatú pajzsmirigybetegségek esetében is egyre inkább a pajzsmirigy kiterjedt csonkolását végzik, míg rosszindulatú elváltozás (pajzsmirigyrák) esetén a pajzsmirigy teljes kiirtása történik a környező nyirokcsomók eltávolításával.

Többségük jól kezelhető, a gyógyulási arány magasabb, mint más daganatos betegségek esetében. Rendszerint a nyelési nehézség, nyaki duzzanat és tartós rekedtség viszi orvoshoz a beteget. A betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Prof. Dr. Balázs Csaba endokrinológus foglalta össze.

A pajzsmirigy rosszindulatú folyamatai ritkán fordulnak elő - az összes rosszindulatú daganat kevesebb mint 1 százaléka, az endokrin mirigyek rosszindulatú daganatai között azonban a leggyakoribb. A pajzsmirigydaganatok nagy többsége jól kezelhető betegség.

Az elmúlt években növekedett a pajzsmirigydaganatos betegek száma, bár valószínűleg csak az egyre pontosabb diagnózisok miatt tudunk több esetről. Kiket veszélyeztet a betegség?

Ha Önnél pajzsmirigy-betegséget diagnosztizáltak, bizonyára sok kérdésre szeretne választ kapni. Vajon mennyit tud jelenleg a betegségéről? Töltse ki tudástesztünket, és tudjon meg többet!

A pajzsmirigyműtétet követően 2-4 nappal a betegek nagy része hazabocsátható. Figyelni kell azonban a műtét utáni fizikai terhelés fokozatosságára, és az esetlegesen fellépő szövődményekre. A pajzsmirigyműtéten átesett betegek számára az operációt követően is rendszeres kontroll szükséges.

Másfél-kétszeresére nőtt az elmúlt évtizedben a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozásainak előfordulása - mondja Dr. Reismann Péter.

A pajzsmirigydaganat esetében - más ráktípustól eltérően - a kemoterápia és a sugárterápia nem tartozik a gyakran alkalmazott kezelési eljárások közé. A pajzsmirigyrák terápiája elsősorban műtéti eltávolítást jelent, amit további kezelések (radioaktív jódterápia, hormonterápia) egészíthetnek ki.