Mediterrán étrend és rákkockázat
megjelent:
A mediterrán étrend elsősorban testsúlycsökkentésben betöltött szerepe és kedvező szív-érrendszeri hatásai miatt vált ismertté, azonban számos daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenti.
A mediterrán étrendet hatékony eszköznek tekintik a rák előfordulásának csökkentésében, tekintettel a sejtek oxidatív és gyulladásos folyamatainak csökkentésében jelentkező védőhatásaira. A mediterrán étrend által nagy mennyiségben tartalmazott antioxidáns összetevők a daganatképződéshez vezető általános folyamatok terén fejt ki védőhatást, ezért több ráktípusban is kimutatható rizikócsökkentő hatása. A kockázatcsökkenés mértéke azonban eltér az egyes daganatfajták esetében, általánosságban a legkedvezőbb hatása az emésztőszervi daganatok és az elhízással szorosabban kapcsolódó daganatféleségeknél mutatható ki.
A mediterrán étrend kedvező hatásait több vizsgálat alátámasztotta az áttétképződés és a kiújulás előfordulásában is, azaz a már kialakult rosszindulatú daganat esetén és gyógyult rákbetegek számára is kedvező.
Kutatások a mediterrán diéta rákkockázat-csökkentő hatásáról
A bármilyen típusú daganatos betegségben történő elhalálozás kockázatát a magas fokon, életvitelszerűen követett mediterrán étrend 14-28 százalékkal csökkenti. Az alacsonyabb fokú diétakövetés esetén a kockázatcsökkenés 10 százalékos. A halálozási adatokra fókuszáló eredmény együttesen tükrözi a különböző rákos megbetegedések bekövetkezésének kisebb kockázatát és a jobb gyógyulási esélyeket.
Az egyes daganatféleségek esetében a következő kockázatcsökkenést mutatják a különböző vizsgálatok, .
- Kiemelkedő kockázatcsökkenés: fej-nyaki daganatok (pl. szájüreg, garat) és májrák ~40-50%
- Jelentős kockázatcsökkenés: vastagbélrák ~15-18%, gyomorrák: ~28%, hasnyálmirigyrák: ~18-21%, tüdőrák: ~12-18%
- Mérsékelt kockázatcsökkenés: mellrák ~8-10%, prosztatarák ~4-5%
Megjegyzendő, hogy a vizsgálatokat áttekintő elemzések (metaanalízisek) ellenére az egyes kutatások összehasonlítása sok esetben nehéz, az eredmények szórást mutatnak, a feltüntetett értékek inkább a tendenciákat kifejező átlagok.
Számos további daganat esetében is vannak kedvező adatok a mediterrán diéta védő hatásáról, például a melanoma, epehólyagrák, vesedaganat esetében is, ugyanakkor ezekkel kapcsolatosan még nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték.
Az étrend korlátai
Fontos tudni, hogy nem létezik olyan diéta, amivel a daganatos betegségek kialakulása biztosan megelőzhető lenne, csupán az jelenthető ki, hogy az ezen étrendet követők körében ritkábban fordulnak elő a rosszindulatú daganatok.
A mediterrán diéta az étrend tartós és teljes megváltoztatása esetén segíti elő legnagyobb mértékben a rákképződés kockázatának csökkentését. Néhány mediterrán típusú étel elfogyasztása, a kúraszerűen folytatott diéta, vagy az átmenetileg alkalmazott mediterrán táplálkozás esetén a rákmegelőzés terén kimutatott eredmények is kisebb mértékűek.
A mediterrán étrend csupán néhány elemének beépítése a táplálkozásba ugyanakkor már önmagában is csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. A Harvard Egyetem kutatóinak Görögországban elvégzett kutatása 26 ezer fő adatait elemezve megállapította, hogy csupán a több olívaolaj használata 9 százalékkal csökkenti a daganatok kialakulásának veszélyét. A mediterrán diéta előírásainak átfogóbb követése - azaz több gyümölcs, zöldség és gabonaféle, ám kevesebb vörös hús fogyasztása - még nagyobb mértékben segíthet elkerülni a betegséget.
Óvakodni kell azoktól a diétáktól, amik egy-egy étel vagy tápanyag kedvező hatásait emelik ki. Számos egészséges összetevő fontos a szervezetünk számára a növényi olajoktól a különböző polifenolokon keresztül a vitaminokig és ásványi anyagokig. A mediterrán étrend egyik előnye, hogy kellően változatos, többféle tápanyagot tartalmaz, és hangsúlyozza a többszöri, kisebb adagokban történő és nyugodt étkezések jelentőségét is.
WEBBeteg összeállítás
Források: Adherence to Mediterranean Diet and Risk of Cancer (2017); Cancer and Mediterranean Diet (2019); Association of a Mediterranean Lifestyle With All-Cause and Cause-Specific Mortality (2023)