Súlyos betegek, idősek megfelelő táplálásának eszközei - az alultápláltság elkerülése

Szerző: BOE - Takács Vera, orvostanhallgató, Lektorálta: Dr. Szabó-Cserbár Rozália, aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos

A betegségek megelőzéséhez, illetve a gyógyuláshoz elengedhetetlen a megfelelő tápanyagbevitel. Súlyos betegség esetén vagy időskorban az optimális mennyiségű és minőségű táplálékot különböző eszközökkel, illetve speciális tápszerekkel lehet biztosítani.

A táplálkozást befolyásoló problémák

Idősek

Időskorban a szükségleteknek megfelelő táplálkozást gyakran akadályozza a rágóizmok csökkenő ereje, a felgyorsult fogvesztés, illetve a nyelési nehezítettség, ami a nyelőcső izomzatának gyengülésére vezethető vissza. A kor előrehaladtával csökken az emésztés és a felszívódás hatásfoka is, így romlik a tápanyagok hasznosulása. A szervezet energiaigénye csökken, a vitamin- és ásványianyag-szükséglet azonban változatlan. A fentiek miatt időskorban még nagyobb figyelmet kell fordítani az elfogyasztott ételmennyiség követésére. Ilyenkor érdemes többszöri kisebb étkezést beiktatni, ezáltal kevésbé terhelődik az emésztőrendszer. Ügyelni kell a megfelelő folyadékbevitelre, az ételkészítési eljárások közül pedig a normál étrendről célszerű váltani a pépes vagy folyékony változatokra.

Bővebben Időskori táplálkozás

Betegek

A gyomor- és bélrendszer működésének zavarait okozó betegségeket változatos panaszok és tünetek kísérhetik, amelyek étvágytalansághoz, így a megfelelő mennyiségű táplálékfelvétel csökkenéséhez vezetnek. Ezek lehetnek például émelygés, hányinger, hányás, hasmenés, székrekedés, hasi fájdalom, teltségérzet, puffadás.Daganatos betegek esetében különösen jellemző a terápia következtében kialakult étvágytalanság.

Bizonyos betegség típusoknál a különböző szervrendszerek károsodott működése miatt korlátozottá, vagy lehetetlenné válik az étkezés, ilyenkor javallt a mesterséges táplálás. Ilyenek például a rövid bél szindróma, gyulladásos bélbetegségek, veseelégtelenség, hasnyálmirigy gyulladás, illetve a tartósan intenzív osztályon ápolt betegek esete.

Az alultápláltság

Az emberi szervezetnek életfolyamatainak fenntartásához energiára van szüksége. Az elfogyasztott tápláléknak mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt fedeznie kell a szervezet működéséhez szükséges energiamennyiséget. Ha a tápanyagok pótlása tartósan nem fedezi a szükségletet, a szervezet feléli energiatartalékait és alultápláltság alakul ki.

Mesterséges táplálás - táplálásterápia

Alultápláltság, illetve alultápláltság kockázata esetén a táplálkozás támogatására van szükség. A táplálást támogató módszerek, eszközök és a tápszerek használata egyaránt mesterséges beavatkozás, mely különböző egészségügyi ellátási szinteken valósulhat meg: otthoni szakápolás és hospice, járóbeteg-ellátás, fekvőbeteg-ellátás.

Táplálásterápia során speciális tápszerek segítségével biztosítható, hogy mennyiségileg és minőségileg megfelelő táplálékot juttassunk a szervezetbe.
Elsődleges cél, hogy a táplálkozás szájon át történjen, természetes módon. Ha ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges (pl. kómában lévő beteg), vagy nem kielégítő mennyiségű, illetve minőségű (pl. nyelési nehezítettség, együttműködés hiánya), a táplálékbevitelt ki lehet egészíteni, vagy teljes egészében pótolni lehet megfelelő tápszerekkel.

Bővebben Táplálásterápia csecsemő- és kisgyerekkorban

Mesterséges táplálás történhet enterális vagy parenterális úton. Az enterális táplálás elsődleges a parenterális (intravénás) tápanyagbevitellel szemben, mert sokkal inkább hasonlít az egészséges egyének táplálkozásához. Ezzel a módszerrel a tápanyag bevitele a gyomor-bélrendszerbe történik, a tápcsatorna különböző szakaszainak igénybevételével. A bél használatával elkerülhető a bélsejtek károsodása és kiváltható a táplálékra adott élettani hormonválasz is. A parenterális táplálás során az intravénás kanüllel kapcsolatos mechanikai szövődményeken kívül gyakori a folyadék- és elektrolitzavar, illetve egyéb hiányállapotok kialakulása.

Enterális táplálás

Enterális táplálás akkor alkalmazható, ha a gyomor-bélrendszer működőképes. A táplálási módszer kiválasztásakor figyelembe kell venni a táplálkozási képtelenség időtartamának várható hosszát. Rövidtávon az orron keresztül a gyomorba (nasogastricus) vagy a vékonybél különböző szakaszaiba (nasoduodenalis, nasojejunalis) levezetett szondákon keresztül történik a táplálás. Amennyiben a mesterséges táplálás hosszabb távra tervezett,sztómaeszközök behelyezése válik szükségessé. Az enterostomákat (percutanendoscoposgastrostoma – PEG, percutanendocoposjejunostoma – PEJ) főleg krónikus betegek táplálására, több hónapon, esetleg éven át lehet alkalmazni.

Gasztrális (gyomron keresztüli) táplálás javasolt, ha a gyomorürülés biztosított, és nincs aspirációs veszély (táplálék légutakba jutása). Jejunális(vékonybélen keresztüli) táplálás javasolt, ha nagyobb az aspiráció veszélye, lassult a gyomorürülés vagy hasnyálmirigy gyulladás áll fenn.

Ez a cikk is érdekelheti Önt! Éheznek a rákbetegek a kezelések miatt

A pontos adagolást a tápláló pumpák segítségével lehet elérni. A gépek kisméretűek, kezelésük, tisztántartásuk egyszerű, működtethetők hálózatról illetve telepről, így hordozhatók is. A beteg és/vagy családtagjainak megfelelő oktatásával ma már a mesterséges táplálás otthoni környezetben is kivitelezhető lehet.

Parenterális táplálás

Parenterális táplálás akkor jön szóba, ha a beteg enterális úton nem vagy nem kielégítően táplálható. Parenterális táplálást igénylő állapotok lehetnek például égés, nagy sebészeti beavatkozás, akut és krónikus fertőzés, csontvelő-transzplantáció, gyulladásos bélbetegség, rövid bél szindróma, előrehaladott daganatos megbetegedés, immunhiányos állapot. Parenterális táplálás történhet perifériás vagy központi vénán keresztül. Az alkalmazott véna típusa függ a táplálás időtartamától, illetve a táplálóoldat összetételétől. Centrális véna alkalmas hosszabb távú használatra, illetve töményebb táplálóoldat bevitelére.

Az ilyen táplálási módszert igénylő beteg minden esetben magas kockázati körbe tartozik, ezért rendkívül fontos, hogy a szükségleteinek megfelelő energiabevitelben részesüljön. A parenterális tápoldatot a kiválasztott módon, a megfelelő felszerelések használatával kell beadni, ami többnyire kórházi körülményeket igényel, de megfelelő feltételek között otthon is megoldható.

A teljes parenterális táplálás alkalmazására többnyire rövid ideig van szükség, melyet részleges parenterális táplálás és/vagy enterális szondatáplálás követhet a szájon át való önálló, kellő mennyiségű-minőségű táplálkozás megkezdéséig.

Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete

Írta: Takács Vera, orvostanhallgató
Lektorálta: Dr. Szabó-Cserbár Rozália, aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos

Források

• Nutricia – nutricia.hu
• BennettAndreoli: Cecil - A belgyógyászat lényege. Medicina, 1999
• Oláh András: A táplálástudomány tankönyve. Medicina, 2012
• Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve - Táplálásról az intenzív terápiában

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Több mint háromezerrel bővült az...

Több mint háromezerrel, 50 700-ról 54 ezerre bővült azoknak a köre, akik jogosultak az ápolási díj valamelyik formájára - közölte az Emberi...

Gyógytápszerekkel az...

A tápanyaghiány miatt alultápláltság alakulhat ki a betegnél, ezért fontos a táplálásterápia bevezetése, ami állhat módosított étrendből...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.