Táplálásterápia téma

A mesterséges táplálás, vagy angol nevéről fordítva táplálásterápia az orvostudományban magának egyre jelentősebb helyet kivívó terápiás terület, mely az egyes betegségek speciális terápiáját kíséri a hatékonyság növelése érdekében. Célja megőrizni a beteg jó tápláltsági állapotát annak érdekében, hogy egy vagy több tápanyag hiánya ne hátráltassa a gyógyulást.

A betegségek megelőzéséhez, illetve a gyógyuláshoz elengedhetetlen a megfelelő tápanyagbevitel. Súlyos betegség esetén vagy időskorban az optimális mennyiségű és minőségű táplálékot különböző eszközökkel, illetve speciális tápszerekkel lehet biztosítani.

Az alultápláltság (malnutríció) önmagában is gyógyítandó állapot. Ha egyéb betegséghez kapcsolódik, akkor nagymértékben megnöveli a felépülési idő hosszát és rontja a gyógyulás mértékét, ezért mindig kiemelt figyelemmel kell követni a beteg személyek testtömegváltozását, tápláltsági állapotát és étkezési szokásait.

A kiegyensúlyozott táplálkozás létfontosságú idősebb korban is, ugyanakkor ebben az életszakaszban a szervezet működését egyre több betegség gyengítheti. Az életminőség és élethossz javítása, valamint a testi és szellemi jólét érdekében kiemelten fontos időskorban az alultápláltság szűrése, és felismerése esetén azonnal el kell kezdeni a helyes táplálásterápiát.

Amíg a táplálkozás egy egészséges embernél általában tudatos, belső indíttatás által vezérelt (például éhség), élvezettel teli cselekedet, addig a táplálás legtöbb esetben egy passzív, kívülről irányított folyamat valamilyen betegségben szenvedő ember számára.

Egy újszülött számára az anyatej a legjobb táplálékforrás, amely a csecsemő életének első 6 hónapjában teljes mértékben fedezi a szükségleteit és összetétele folyamatosan igazodik fejlődésbeli változásaihoz. Mit tehet az édesanya, ha nincs lehetősége természetes úton táplálnia gyermekét?

Daganatos megbetegedés esetén sokszor az első, legszembetűnőbb jel a testtömeg csökkenése, amelynek oka a szervezet tápanyagszükségletének és tápanyag-felhasználásának megváltozása. Az alultápláltság a betegek felénél már a diagnózis felállításakor fennáll, a betegség előrehaladásával pedig az arány szinte törvényszerűen emelkedik.

A tápanyaghiány miatt alultápláltság alakulhat ki a betegnél, ezért fontos a táplálásterápia bevezetése, ami állhat módosított étrendből, valamint speciális gyógytápszerek alkalmazásából. Összeállításunkból megtudhatja a legfontosabb tudnivalókat.

A kórházba kerülő betegek 40 százaléka alultáplált, a daganatos megbetegedésekkel küzdők körében ez az arány akár 80 százalék is lehet, pedig az elégtelen tápláltság jelentősen befolyásolja a kórházban töltött éjszakák számát és a kezelések sikerét - közölte a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) csütörtökön az MTI-vel.