Hirdetés
      • Horkolás, nappali fáradékonyság - Van megoldás!

        Szerző: WEBBeteg - Czibere Anikó, újságíró

        A horkolás nem tűnik igazán orvosi problémának, pedig igen komoly betegségek előidézője lehet. Ha oxigénhiányos állapottal párosul, jelentősen megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

        Életünkből kb. 30 évet alvással töltünk, minden 3-4. ember alvászavaros. Tényleg igaz, hogy aki nem alszik két hétig (nem hagyják), meghalhat. Ugyanolyan delíriumba esik, mint az alkoholisták.

        Hirdetés

        Dr. Csapó Krisztina, a Debreceni Neurológiai Klinika neurológus szakorvosa elmondta: egy alvás ciklusokból áll, egy ciklus kb. 90 perc, egy alvás alatt 4-6 ilyen ciklus ismétlődik.

        Az alvást non-REM és REM fázisra lehet felbontani. Non-REM az alvás 70-80 százalékában, a REM kb. 20-25 százalékában jelentkezik.

        Az alvás szakaszai


        Non-REM fázis
        • Lassú hullámú alvás
        • érnyomás, szívfrekvencia, légzés csökken
        • testhő, izomtónus csökken
        • 4 stádiuma van (1. stádium: szendergés, a 4. stádium a mély alvás)
          REM fázis
        • „Rapid eye movement” (gyors szemmozgás)
        • Paradox gyors hullámú alvás
        • Szívfrekvencia, vérnyomás, légzés, metabolikus arány nő
        • Ekkor álmodunk, ekkor történik az erekció
        • Az izom teljesen ellazul, de izomrángás (myoclonus) jelentkezhet.

        Az alvászavarok típusai

        Az orvostudomány több, mint 80 féle alvászavart különböztet meg:

        • Insomniák: a pszichiáterek nagyon sokat tudnak ilyen esetekben segíteni. Stressz, feszültség is lehet az oka. Itt könnyen kialakulhat egy ördögi kör: feszült a beteg, ezért nem tud aludni. Egy idő után azért lesz feszült, mert már előre fél az elalvástól. Fontos az alváshigiéné megfelelő kialakítása, a szorongás és félelem csökkentése autogén tréning, relaxáció, pszichoterápia segítségével, de szükségszerűen feszültségoldók, modern altatószerek alkalmazása sem elkerülhető.
        • Alvásfüggő légzészavarok: horkolás, alvás közben légzéskimaradás
        • Hypersomniák (a circadián ritmuszavar, alvásfüggő légzészavar, más okú éjszakai alvászavarokon kívül)
        • Circadián ritmus alvási zavarai
        • Parasomnia: a hajlama öröklődhet, a genetikus eredet az esetek többségében kimutatható.
        • Alvajárás: balesetveszély miatt tényleg nem szabad felébreszteni az alvajárót. „Az agy alszik, de a test járkál.”
        • Éjszakai beszéd: természetesen egy szintig nem igényel orvosi beavatkozást.
        • Lidércnyomás: nem az álmodás fázisában fordul elő, a beteg nem is emlékszik a felriadására, pánik-szindróma szerű tünetek jelentkeznek.
        • Lidérces álom: ez egyértelműen a klasszikus rossz álom. A felriadó másodperceken belül tisztázza magában, hogy csak álmodott, akár vissza is tudja idézni.
        • Éjszakai bevizelés: főleg gyerekeknél fordul elő (náluk háromszor-négyszer gyakoribb), de a felnőttek 1%-a is küzd ezzel a problémával.
        • Alvásfüggő mozgászavarok: gyakran a láb mozgási problémáiról van szó. Olyan mértékben rángatózik, hogy a beteg számtalanszor a felszínes alvás fázisába kerül, ami miatt nappal kialvatlan. Nem emlékszik rá, így csak a nappali fáradékonyságot észleli. Ha alváslaborba kerül, a műszer ki is mutatja az alvási fázis változását.
        • Izolált tünetek, normál variánsok és nem meghatározott tünetek
        • Más alvásbetegségek

        A 2005-ben megjelent ICSD-2 (Alvászavarok Nemzetközi Klasszifikációja) alapján az alvászavarok felosztása alapján.

        Jellegzetes panaszok az elalvási nehézség, átalvási gondok (könnyen elalszik a páciens, de az éjszaka folyamán sokszor felébred), erős horkolás, nappali aluszékonyság, éjszakai lábrángatózás (nem keverendő össze azzal a természetes folyamattal, ami az elalvást kíséri).

        Azokon is tudnak segíteni, akik nyugtalan láb szindrómában („restless leg”) szenvednek. Ha a páciens leül, lefekszik, rögtön rángatózni kezd a lába, tehát járkálnia kell, hogy a kellemetlen érzést enyhítse. Gyógyszerrel kezelhető.

        Az alvászavar kezelési módjai

        A kezelés sokfajta lehet: az insomniásoknak gyakran ajánlják az autogén tréninget, és nagyon fontos az alváshigiéné, mint a gyerekeknél: újra be kell vezetni az elalvást kísérő szertartásokat. A hálószobából ki kell tiltani a számítógépet és a TV-t. Olvasni lehet, de csak könnyedebb könyveket. Kávé, tea szintén nem ajánlott, izgató hatásuk miatt.

        Ha hosszú ideig betartják ezeket a szertartásokat, az agy hozzászokik, felkészül az éjszakai nyugalomra. Gyógyszeresen feszültségoldók, modern altatószerek, hangulatjavítók és melatonin tartalmú szerek adhatóak. A melatonin egy elalvást segítő kémiai anyag, a szervezet maga is termeli sötétség hatására.

        A horkolás komoly betegség jele is lehet


        Sajnos a horkolás nem az a dolog, amiről beszámolnánk az orvosunknak. Azonban mikor többször is felébredünk miatta, vagy már a légzésünket is zavarja, az komoly problémára utal.
        Hogyan küszöbölhető ki a horkolás?

        Már régen nem az a kezelés első lépése, hogy a páciens kezébe nyomják a receptet a felírt altatóval. A felsorolt zavarok egy részénél sokat segít az orvosoknak az alváslabor. Dr. Csapó Krisztina maga is rendel alváslaborban, így tapasztalta, hogy milyen sokszor találnak komoly problémát egy látszólag banális tünet mögött. Ilyen speciális labor az országban néhány helyen van, Debrecen az egyik. Egy egyszerű háziorvosi beutalóval lehet jelentkezni a neurológián.

        A horkolás veszélyei

        A veszély nem elhanyagolható, hiszen ha a horkolás légzéskimaradással jár, az megviseli az érrendszert. Össze-vissza verő szív, ingadozó vérnyomás- komoly rizikófaktor a szív- és érrendszeri betegségek (akár egy szívinfarktus) szempontjából. Főleg, hogy akár 200 (!) alkalommal is előfordulhat oxigénhiányos állapot egyetlen éjszaka.

        Az alvási apnoe


        Az alvási apnoe egy potenciálisan súlyos alvászavar, melyben során a légzés, alvás közben időről-időre abbamarad, majd újra elindul. Az "apnoe" egy görög szó, ami azt jelenti "légvétel nélküli". Az alvási apnoe-nek két főbb típusa van. A gyakoribb forma az obstruktív alvási apnoe, amit a torok izmainak ellazulása hoz létre. A másik a centrális alvási apnoe, ami azért alakul ki, mert az agy nem küld megfelelő jeleket a légzésszabályozó izmokhoz...
        Alvási apnoe - Tudjon meg többet a WEBBetegen róla!

        Sok olyan páciens jelentkezik, aki éjszaka horkol, fullad. Az első lépés egy teljes kivizsgálás: fül-orr-gégészet, neurológiai vizsgálat, légzésfunkció stb. Ha találnak valamit (pl.: megnagyobbodott orrmandula), akkor annak kezelése után újra jelentkezni kell a neurológián.

        Az éjszakai oxigénszintet legegyszerűbb esetben, akár saját otthonában pulzoximéterrel is vizsgálhatjuk, ha ez leesik, akkor további vizsgálatok szükségesek., ez egyfajta előszűrőként funkcionálhat.
        Ha a neurológus indokoltnak látja, akkor ad időpontot alváslaborra.

        Ilyenkor egy éjszakát ellenőrzött körülmények között kell tölteni a betegnek. Több paramétert egyszerre mérni képes gépeket kapcsolnak rá, így a légzéskimaradásról, a vér oxigénszintjéről, a mellkas és akár a láb mozgásáról is információt kaphat az orvos. A laborban meg tudják mondani, hogy kap-e a páciens éjszaka rendesen levegőt, van-e lábrángatózása stb.

        Az éjszakai légzéskimaradás típusai

        Légsín terápiával kezelhető: orrmaszkot kap a beteg, amely egy kis készülékhez (lélegeztető géphez) csatlakozik. A gép alvás közben a levegővel szabadon tartja a levegő útját.

        Használata fájdalommal nem jár. A páciensnek kell megvásárolnia a (nem túl olcsó) készüléket, az OEP egyéni elbírálás alapján támogatja. Akinél a horkolás nem jár légzéskimaradással, azon is lehet segíteni, például fogorvos által készített szájprotézissel.

        Gépet és maszkot (légsín-terápia) használó betegeknek félévente kell kontrollra járni, és a betegek beszámolója ilyenkor mindig lelkes: arról számolnak be, hogy még soha nem voltak ilyen kipihentek, energikusak, hiszen legtöbbjük akár már 20-30 éve horkol, és ugyanennyi ideje küzd a nappali aluszékonysággal is.


        Forrás: WEBBeteg
        Czibere Anikó, újságíró

        Legutóbb frissült: 2018.12.17 08:21
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A szájüreg egészsége

        A szájüreg egészsége

        Cs. K., fordító

        Az afták a szájban a beszédet és az étkezést is megnehezíthetik.

        A migrén okai

        A migrén okai

        B. M., szakfordító

        Vannak egyéntől függően különböző faktorok, melyek migrént válthatnak ki.

        Milyen hatással van az alvásra a horkolás?

        Sok esetben a halk, egyenletes horkolás nem befolyásolja az alvásmenetet, azaz az alvás mélységét és folyamatosságát. Azonban gyakran előfordul, hogy valaki fel-felébred saját horkolására. Ez újra és újra megszakítja az alvás folyamatosságát, úgynevezett töredezett alvást okozva. Ennek következménye a nappali álmosság, fáradtság. Ha a horkolás légzéskimaradással társul, akkor az számos egyéb káros hatással jár együtt.

        Horkolás - Komoly betegség tünete is lehet

        A horkolás igazi rémálom lehet mind a horkoló, mind pedig az örökké kialvatlan párja számára. Egy kutatás szerint azonban nemcsak a kapcsolatokra veszélyes, hanem sokkal komolyabb egészségügyi kockázatot jelenthet, mint azt eddig gondoltuk.

        Szabaduljon meg a horkolástól, előzze meg a szövődményeket

        Fiatalabb korban főként a férfiak horkolnak, majd az idő előrehaladtával, a menopauza környékén a nemek közti arány kiegyenlítődik. A zajos alvótárs miatt külön szobában töltött éjszakákat nemcsak a párkapcsolat sínyli meg, de a kezeletlen horkolás az egészséget is veszélyezteti: következménye napközbeni álmosság, fejfájás, idegesség, a koncentráció csökkenése lehet.

        Túlsúly és alvási apnoe - Kalóriaégető horkolás?

        Azok, akik horkolnak, több kalóriát égetnek a nappali szunyókálások során, mint azok, akik csöndben átalusszák az éjszakát. A jelenség azonban egyáltalán nem hasznos - az állhat mögötte, hogy a horkoló, alvási apnoéban szenvedők kevesebbet alszanak, ezáltal több kalóriát égetnek, illetve a levegővételért való küzdelem is kalóriaégető hatású.

        Miért horkolunk?

        A horkolást a felső légút falainak és egyes részeinek rezonálása okozza. Ez leggyakrabban a lágyszájpad, illetve a nyelvcsap rezgéséhez köthető, de lazább garatívek, esetleg nagyobb mandulák is hozzájárulhatnak a horkoláshoz. A rezgés létrejöttéhez szűkület, gyorsult légáramlás és laza szövetek szükségesek.

        A horkolás növeli a stroke kockázatát

        A stroke legtöbbször az alvás idején és az ébredést követő órákban alakul ki. Számos adat utal arra, hogy az alvási apnoe fennállása szerepet játszik a stroke kialakulásában.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.