Nagyon sok tüdőbeteget érint az alvásfüggő légzészavar

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Az obstruktív alvási apnoe, mint a leggyakoribb alvásfüggő légzészavar a férfiak 15, a nők 5 százalékát érinti. Fontos időben felismerni és együtt kezelni a fennálló alapbetegséggel, mert így érhető el hatékony javulás. Alváslaborban jártunk.

Rosszul aludni ma már egy elfogadott állapot a köztudatban, mindenki küzd valamilyen rövidebb vagy hosszabb ideje fennálló alvásproblémával, nem is vesznek arról tudomást az emberek, milyen volt az elmúlt éjszaka minőségi és mennyiségi pihenése. Az asztma és a COPD közel 800 ezer embernek okoz tüneteket, ezekhez pedig gyakran társul az alvás alatti vagy alvásfüggő légzészavar, amely ahogyan a nevéből is látszik, az éjszaka idején jelent problémát, nappal gyakran jelentős panaszt nem okoz, legtöbbször nem is tud róla az érintett, és arról sincs információja, hogy a kettő összefügg egymással.

Prof. Dr. Müller Veronika egyetemi tanár, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatója és Dr. Horváth Gábor egyetemi docens, a Pulmonológiai Klinika igazgató-helyettese nyilatkozott a WEBBeteg.hu portálnak.

A teljes értékű munkaképesség megőrzését és helyreállítását segítheti, ha az alváslaborokban végzett vizsgálatok szélesebb körben elérhetőek lennének” – hangsúlyozza Prof. Dr. Müller Veronika, a Pulmonológiai Klinika igazgatója. Először egy tüdőgyógyászati vizsgálat szükséges, majd szűrővizsgálat keretében kérdőíveket tölt ki a páciens, ezt kiértékelve pedig megtudhatjuk, milyen problémák merülnek fel éjszaka, hogyan alszik a beteg, van-e légzéskimaradása, sokat forgolódik, horkol-e. A speciális kezelési módszer kiválasztása ezután történik. Szükség lehet alvászavar szűrésére otthon, az így azonosított esetekben alváslaborban eltölteni 1 vagy 2 éjszakát, illetve szóba jöhet a légsínterápia alkalmazása is.

A betegek 25-30 százaléka rosszul alszik!

Az alvászavarok jelentősége a koronavírus fertőzés után a légzőszervi panaszokkal, majd a maradványtünetekkel hozzánk forduló pácienseknél került a fókuszba, mikor kiderült, hogy jelentős része az érintetteknek különböző alvásproblémákkal küzd. Dr. Horváth Gábor azt is elmondta: a Pulmonológiai Klinika tüdőgyógyászati szakellátásának páciensei körében végzett felmérésünk szerint a betegek 28 százaléka rossz alvásminőségről számolt be a járvány utáni hónapokban. Az alvászavarok közül az alvás elégtelensége (inszomnia) és az alvás-ébrenlét ritmus zavara volt a legjellemzőbb, de egyre több alvásfüggő légzészavart is diagnosztizáltak a klinikán.

Kiemelkedő jelentőséggel bír a járvány után sok esetben csak átmeneti alvászavarok mellett a hosszú távú és maradandó egészségkárosodás tekintetében veszélyes alvásfüggő légzészavarok felismerése és kezelése. Az obstruktív alvási apnoe (OSA), mint a leggyakoribb alvásfüggő légzészavar, becslések szerint a férfiak 15 százalékát, a nők 5 százalékát érinti. A felső légutak alvás során, éjszakánként akár több százszor ismétlődő, részleges vagy teljes elzáródása az alvás folyamatának töredezettségét okozza, valamint ismétlődő oxigénhiányt és a szervezet stressz reakcióját eredményezi. A hosszú éveken át fennálló alattomos kórkép fő következményei a rossz alvás minőségből adódó káros központi idegrendszeri hatások, valamint a népbetegségnek számító szív- és érrendszeri betegségek.

Érdekelheti A hosszú COVID és az álmatlanság

Fontos az alvásfüggő légzészavar felismerése!

Az alvászavar felismerését a beteg tüneteinek és panaszainak értékelésével, továbbá a fiziológiai jellemzőinek vizsgálatával már az alap- és szakorvosi ellátás során meg kell kezdeni. A COVID–19 utáni vagy egyéb betegséggel (például asztma, COPD, tüdőfibrózis) kapcsolatos légzőszervi panaszokkal orvoshoz forduló pácienseknél indokolt az alvással kapcsolatos panaszokra rákérdezni. Rossz alvás minőségre utalhat a folyamatos nappali fáradtság, kialvatlanság, dekoncentráltság és ingerültség annak ellenére, hogy átaludta az éjszakát”– sorolja Dr. Horváth Gábor.

Az éjszakai légzészavarra sok esetben a hálótárs által észlelt horkolás és légzéskimaradás hívja fel a figyelmet, amely gyakran társul hirtelen ébredéssel, zihálással, izzadással, fulladás és szívdobogás érzéssel. Az alvászavar lehetősége szív- és érrendszeri és egyéb belgyógyászati betegségek (például súlyos elhízás, pitvarfibrilláció, 2-es típusú diabétesz, szívritmuszavarok, infarktus, stroke) fennállása esetén is fel kell, hogy merüljön.

A jellegzetes tünetek észlelése mellett megkönnyítették a munkánkat a különböző speciális és minden részletre rávilágító szűrőkérdőívek alkalmazása (Epworth Aluszékonysági Skála, Brüsszeli kérdőív, STOP-BANG kérdőív, Berlin kérdőív), a poszt-COVID tüdőgyógyászati ellátásban részvevők esetén a kiértékelés után arra döbbentünk rá, hogy mennyire gyakori probléma az alvásfüggő légzészavar, amely leggyakrabban a munkaképes, középkorú férfiak problémája.

,,Alvásfüggő légzészavarok gyanúja esetén hasznos lehet az otthoni körülmények között történő, egy vagy több fiziológiai jellemzőt (oxigén szaturáció, vérnyomás, pulzus vagy ekg, légzőmozgás és légáramlás) a teljes alvásidő alatt rögzítő alvásdiagnosztikai szűrővizsgálat is, ezek azonban nem helyettesítik a klinikai vizsgálatokat, csupán felhívják a figyelmet a problémára”– hangsúlyozza Prof. Dr. Müller Veronika.

Diagnosztikus módszerek

Az alvásfüggő légzészavarok tekintetében a magas rizikófaktorral rendelkező betegek esetében célirányos alvásvizsgálatok szükségesek: az alvászavar gyanújának kivizsgálásában első lépésben tüdőgyógyász vagy neurológus által végzett alapszintű és szűrő vizsgálatok során igazolt eltérések esetén kell az érintettet alváslaborba irányítani.

1. Otthon végzett poligráfia

Gyanú esetén ambulánsan végezhető vizsgálat. A páciens által elalvás előtt felhelyezett eszközzel teljes éjszakás (minimálisan 5 órás) adatgyűjtés történik a légzési légáramlásról, a légzőmozgásról, a véroxigénszintről és a szívritmusról. Csak az obstruktív alvási apnoe igazolására bizonyító erejű.

2. Poliszomnográfia

A legösszetettebb alvásvizsgálat speciális alváslaborban, amely teljes képet nyújt az alvás alatti rendellenességekről és azok lehetséges okairól. Alkalmazásával felmérhető az alvás minősége és mennyisége, valamint lehetővé teszi az alvás közbeni élettani folyamatok részletes megfigyelését.

3. Légsínterápia beállítása

A már igazolt alvásfüggő légzészavar esetén speciális alváslaborban magas szinten képzett szakápoló által felügyelt, poliszomnográfiás alvásvizsgálattal egybekötve az alvásfüggő légzészavarok terápiájaként alkalmazott, pozitív légúti nyomást biztosító eszközt állítanak be.

Hogyan történik a poliszomnográfiás vizsgálat? Benéztünk az alváslaborba!

A már szűrővizsgálaton kiemelt eseteknél a teljes éjszakás, a páciens számára kellemetlenséggel nem járó vizsgálat az alvásdiagnosztikai centrum alváslaborjában, szakasszisztensi felügyelet mellett történik. A vizsgáló egyszemélyes, kényelmes, az alváshoz megfelelő környezet biztosító (komfortos hőmérséklet, fény- és hangszigetelés), a technikusi monitorozó szobával képi és adatátviteli kapcsolatban lévő helyiség, ahová este megérkezik a beteg, rendszerint kb. 8 órára, hozhatja magával a kedvenc párnáját vagy akár a maciját, majd átöltözik, felkerülnek rá a vizsgálathoz nélkülözhetetlen elektródák, ezek a páciens fején, testén, végtagjain találhatóak, amelyek segítségével rögzítik az adatokat a teljes éjszaka során. Ezt követően magára hagyják a beteget az ágyában. Lényeges, hogy minimálisan 5 óra időtartamban szükséges aludnia a páciensnek, hogy értékelhető információhoz jussunk– hangsúlyozza Dr. Horváth Gábor tüdőgyógyász-szomnológus.

Az alváslabor egyik szobája, ahová befekszik éjszakára a beteg.; Kép forrása: Semmelweis Egyetem
Az alváslabor egyik szobája, ahová befekszik éjszakára a beteg.; Kép forrása: Semmelweis Egyetem

Ezeket a paramétereket figyelik az éjszaka során

  • agyi elektromos tevékenység (EEG),
  • szemmozgás (EOG),
  • izomtónus (EMG),
  • orron és/vagy szájon keresztüli légáramlás,
  • szívritmus (EKG),
  • mellkasi és hasi légzőmozgás,
  • véroxigén szint (szaturáció),
  • horkolás,
  • alvás közbeni testhelyzet,
  • lábmozgás.

Mi történik, ha nem jön álom a szemére a betegnek?

Érkezik a laikus, de logikus kérdés. Nagyon ritka az az eset, amikor nem tud elaludni a beteg, este 8 és hajnali 5-6 óra között van lehetősége álomba merülnie, ebben az időintervallumban kell legalább 5 órának eltelnie, hogy adatokat gyűjtsünk a beteg állapotáról, majd ezután történik a kiértékelés.

A teljes éjszakás benttartózkodást meg kell ismételni, amennyiben úgy dönt a szakorvos. Obstruktív alvási apnoe esetében az elsődleges és leghatékonyabb kezelési mód ugyanis a légsínterápia, amely szintén az alváslaborban valósítható meg. A kezelés során a légutakat egy a lélegeztető készülékhez hasonló eszköz, az úgynevezett CPAP (Continuous Positive Airway Pressure) készülék enyhe légáramlat segítségével tartja nyitva. Beállítása a poliszomnográfiás vizsgálatnál leírtakkal megegyező módon, a páciens számára kényelmes, orra (esetleg orra és szájra) helyezett terápiás maszk alkalmazásával történik. A teljes éjszakás beállítási folyamat során az alvó páciensnél az alváslabor szakembere állítja be a szükséges légúti nyomást, olyan módon, hogy a légzéskimaradások, a horkolás, a véroxigén szint csökkenése, a mikroébredés megszűnjenek, és kipihentséget biztosító szerkezetű alvás jöhessen létre. Ezután CPAP készüléket és maszkot írnak fel a betegnek, amellyel javítható az alvás minősége és mennyisége.

Az egészségi állapot javulása mellett gyakori visszajelzés a betegektől, hogy amióta ezt az eszközt használják, újra álmodnak éjszakánként.

Érdekelheti Az alvás fázisai

WEBBeteg logó

Szerző: WEBBeteg
Tóth András, újságíró
Orvos szakértők: Prof. Dr. Müller Veronika egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatója, Dr. Horváth Gábor, a Pulmonológiai Klinika igazgató-helyettese

Cikkajánló

Magas vérnyomás
Magas vérnyomás

Mi történik az erekkel fennállása esetén?

Endometriózis
Endometriózis

A mozgás- és manuálterápia szerepe.

WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
WEBBeteg - Cs. K., fordító
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.