Az alvási apnoe okai, hajlamosító tényezői

Milyen okok állhatnak az obstruktív, és milyenek a centrális alvási apnoe hátterében? A pontos diagnózis a kezelés alapját jelenti.

Az alvás közbeni légzéskimaradás két alapvető ok miatt alakulhat ki. Vagy a felső légutakban alvás közben fellépő mechanikai elzáródás akadályozza a légzést (obstruktív alvási apnoe), vagy a légzés szabályozásának idegrendszeri zavara miatt áll le a levegővétel (centrális alvási apnoe). Az apnoés esetek többsége obstruktív, azaz elzáródásos eredetű. Mindkét típus hátterében több különböző ok és hajlamosító tényező állhat.

Az obstruktív alvási apnoe

Az obstruktív alvási apnoe akkor alakul ki, ha a garat hátsó részén található izmok elernyednek. Ezek az izmok támasztják meg a lágy szájpad izmait, a lelógó, háromszög alakú szövetet (az uvulát), a mandulákat és a nyelvet. Amikor ezek az izmok elernyednek, a légutak beszűkülnek vagy elzáródnak a belélegzés során, majd a légzés egy pillanatra abbamarad, ez csökkenti a vér oxigén szintjét. Az agy reagál a légzés elmaradására, és ezért hirtelen felébreszti álmából a betegek, lehetővé téve, hogy újra megnyíljanak a légutak.

Az obstruktív apnoe lezajlása

A légzés megszakadása alkalmanként az emberek nagy részénél bekövetkezhet, óránként 5 légzéskimaradásnál kevesebb normálisnak tekinthető. 5-14 légzésleállásnál az alvási apnoe enyhe, 15-29 között középsúlyos, 30 vagy még több alkalom súlyos alvási apnoénak minősül.

A levegővétel kimaradásához vezető okok többségében horkoláshoz is vezetnek, az erősen horkolók nagy része apnoéban szenved. Ezzel együtt nem minden apnoés beteg horkol, és a horkolás sem mindig jár éjszakai légzéskimaradással.

A felébredés általában annyira rövid ideig tart, hogy a beteg nem is emlékszik rá. Az obstruktív alvási apnoéban szenvedők gyakran nincsenek tudatában annak, hogy alvásuk szaggatott. Sokan közülük abban a tudatban élnek, hogy jól alszanak éjszaka. Ezek a rendellenességek ugyanakkor károsíthatják a kívánatos pihentető mély alvás kialakulását, és ezért ébredés után nagy valószínűséggel jelentkeznek az apnoe napközbeni tünetei.

Az obstruktív apnoe rizikófaktorai

A garat izmainak elzáródást okozó éjszakai elernyedéséhez több különböző ok vezethet, ezek között találhatóak alkati, anatómiai és életmódra visszavezethető okok is.

Súlytöbblet - A felső légutak körül lerakódott zsírszövet akadályozhatja a légzést, ezért túlsúlyos embereknél gyakoribb az apnoe. Ennek ellenére nem minden apnoe-s betegnek van súlytöbblete, vékony embereknél is kialakulhat a betegség.

Nyakkörfogat - A nyak mérete utalhat az alvási apnoe fokozott kockázatára, ugyanis a vastag nyak szűkítheti a légutakat, és jelezhet súlyfelesleget is. A 43 cm-nél nagyobb nyakkörfogat az obstruktív alvási apnoe fokozott kockázatával járhat együtt.

Szűk légutak - Egyes betegek alkatilag szűkebb légutakat örököltek, másoknál olyan betegségek eredményezik a légutak beszűkülését, mint a mandulák megnagyobbodása, krónikus orrdugulás.

Nem - Férfiaknál kétszer nagyobb valószínűséggel alakul ki alvási apnoe, mint nőknél. Nőknél azonban fokozott az alvási apnoe kockázata, amennyiben el vannak hízva, továbbá menopauza után tovább nő a veszély.

Életkor - Az alvási apnoe két-háromszor gyakrabban alakul ki 65 éves kor felett.

Alvási apnoe a családban - Hogyha valamelyik családtagnak alvási apnoe-ja van, nagyobb valószínűséggel alakul kia betegség.

Alkohol, nyugtatók és altatók - Ezek a készítmények ellazítják a garat izmait, növelik a horkolás és a légzéskimaradás kialakulásának valószínűségét.

Dohányzás - A dohányosokban sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki obstruktív alvási apnoe, mint a nem dohányosoknál. A dohányzás fokozhatja a gyulladást és a felső légutak duzzanatát, szűkítve a légutakat. Ez a kockázat a káros szenvedély elhagyásával csökken.

A centrális alvási apnoe

A centrális alvási apnoe a betegség ritkább formája, ami akkor alakul ki, ha az agy nem megfelelően küld jeleket a légzőizmok felé. Ebben a típusban a betegek gyakrabban ébrednek fel álmukból átmeneti légszomj érzése miatt, ami egy-két lélegzetvétellel rendeződik, emiatt a centrális apnoés betegek gyakrabban emlékeznek az éjszakai felébredésekre, mint az obstruktív alvási apnoéban szenvedők.

Szívbetegségek - A pitvarfibrilláció és a pangásos szívelégtelenség fokozza az alvási apnoe kockázatát. Ezekben az esetekben a vérkeringés zavara miatt az agy rendellenesen érzékeli az oxigénhiányos állapotról szóló jelzést és nem küld időben jelet a légzésre.

Központi idegrendszer károsodása, pl. stroke vagy agydaganat miatt - Az agyat érintő betegségek vagy sérülések károsíthatják az agytörzs területét, ami az agy légzésszabályozásért felelős része.

Neurológiai betegségek - A légzés szabályozása idegrendszeri folyamat, így a különböző neurológiai betegségek több módon is befolyásolják a funkciót. Csökkenhet az oxigénhiányos állapot érzékelése, más esetben a jel nem jut el a légzőizmokhoz, vagy az izomzat nem működik megfelelően. Centrális alvási apnoét okozó neurológiai betegség például az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS), egyes gerincvelői sérülések és izomsorvadással járó betegségek, de gyakoribb a neurodegeneratív betegségek (Parkinson-kór, Alzheimer-kór), a sclerosis multiplex előrehaladott stádiumában is.

Férfi nem - Férfiaknál gyakrabban alakul ki centrális alvási apnoe, mint nőknél.

Tengerszint feletti magasság - Sok emberben alakulhat ki átmeneti centrális alvási apnoe, ha nagyobb tengerszint feletti magasságban tartózkodik, mint amihez hozzá van szokva.

Miért fontos az okok kivizsgálása?

Az alvási apnoe a kiváltó októl függetlenül kezelendő állapot, mivel minden esetben káros következményekkel, szövődményesen kialakuló betegségek fokozott kockázatával jár. Az okok kivizsgálása ugyanakkor alapvetően meghatározza, hogy milyen szakorvos tudja meghatározni a terápiát. Sok esetben oki kezelés is lehetséges, amikor a kiváltó tényező függvényében neurológus, kardiológus, fül-orr-gégész vagy pulmonológus végzi a kezelést.

Tovább Az alvási apnoe kezelése

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus, pszichoterapeuta