Prosztatarák - Milyen vizsgálatokra számíthat?

A diagnózis felállítását részletes kivizsgálás előzi meg a fizikális vizsgálatoktól a speciális laborvizsgálatokon keresztül az ultrahangos vizsgálatig, ám a prosztatadaganat diagnózisa csak a szövettani vizsgálat alapján állítható fel egyértelműen.

A téma cikkei

5/1 A második leggyakoribb daganat 5/2 Prosztatarák - Kik a veszélyeztetettek? 5/3 Milyen tünetek esetén gondoljunk daganatra? 5/4 Prosztatarák - Milyen vizsgálatokra számíthat? 5/5 A prosztatarák kezelési lehetőségei

A prosztataproblémákkal orvoshoz forduló beteg kivizsgálásának első lépése rendszerint az urológus szakorvos által végzett fizikális vizsgálat. Ennek során az orvos a végbélen keresztül megtapintja a prosztatát (rectalis digitalis vizsgálat). A vizsgálat kicsit kellemetlen, de nem fájdalmas, és a vizsgáló orvos számára elengedhetetlen információkat szolgáltat.

Vérvételre minden esetben számíthat a gyanú felmerülése esetén. A laboratóriumi eredményből következtetni lehet a beteg általános állapotára, bizonyos eltérések pedig egyéb, esetleg addig nem ismert betegségekre utalhatnak. A vérvétel eredményéből megállapítható, hogy a rákos áttét eredményeként romlott-e a vesék funkciója, vagy alakultak-e ki esetlegesen csontáttétek.

Mit jelezhet a PSA-szint?

A prosztatarákkal kapcsolatban létezik egy speciális laborvizsgálat, amely során az ún. prosztata specifikus antigén (PSA) szintjét állapítják meg a vérben. A PSA-t a szervezetben kizárólag a prosztata sejtjei termelik: mind az egészséges, mind a rákosan elfajult mirigysejtek. A vérben a mennyisége annál nagyobb, minél több sejt termeli, azaz a prosztata mérete minél nagyobb.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A PSA-érték jelentése

A PSA meghatározott vérszintjét szokás különböző értékekhez viszonyítani, mivel annak abszolút értéke, azaz valós mennyisége nem minden esetben eléggé informatív. A beteg korával, a prosztata ultrahanggal meghatározott méretével, a PSA szintjének növekedésével, illetve a szabad és kötött PSA arányának meghatározásával teszik informatívabbá a vizsgálatok eredményét.

Nagyon magas értékek rendszerint előrehaladott betegséget, akár áttétek jelenlétét valószínűsítik. Ugyanakkor emelkedett értéke nem kizárólag prosztatarákra utal, jóindulatú prosztatatúltengésben és bizonyos prosztatagyulladásokban is megemelkedik a szintje, viszont normálérték mellett is jelen lehet prosztatarák. Éppen ezért a vizsgálat önmagában nem jelzi a betegség fennállását, a diagnózishoz egyéb vizsgálatok is szükségesek.

A PSA szintjének mérése nagyon jól alkalmazható a prosztatarák követésére: a betegség diagnózisa után szintjének alakulása alapján becsülhető a kezelés pozitív hatása, a rákos folyamat javulása vagy éppenséggel az állapot rosszabbodása, a betegség terjedése.

A PSA szint meghatározását a rektális digitális vizsgálat és ultrahang előtt célszerű végezi, mivel ezen vizsgálatok a vérszintet növelhetik, így téves eredményt okozhatnak.

Ultrahangos vizsgálat

A prosztata megtekintésére jól használható az ultrahangviszgálat végbélen keresztül történő formában. Ennek során az ultrahangkészülék egy speciális tartozéka segítségével a végbél felől láthatóvá válik a prosztata, vizsgálható annak mérete, szerkezete. A vizsgálat kellemetlen, de nem fájdalmas, és nagyon gyors. Már igen kis elváltozások is láthatóvá válnak, azonban nem csak a rákos területek tűnnek ki a vizsgálat folyamán, így ez az eljárás sem ad biztos, cáfolhatatlan eredményt.

A szövettani minta a döntő

Milyen stádiumban tart a daganat?

1-es stádium: tüneteket nem okozó, klinikailag nem észlelhető daganat, mely nem tapintható, és nem látható képalkotó eljárásokkal sem. A prosztata egyéb okból végzett szövettani vizsgálata (legtöbbször jóindulatú prosztatatúltengés kapcsán) során derül rá fény véletlen leletként. 2-es stádium: a daganat a prosztatán belül található, a tokot nem lépi át. 3-as stádium: a daganat terjedésnek indult, áttörte a prosztata tokát, átterjedt a szomszédos szervekbe. 4-es stádium: nyirokcsomóáttétek és/vagy távoli szervi áttétek észlelhetők.

Mint minden rákos állapot esetében, a prosztatarák diagnózis sem mondható ki egyértelműen pozitív szövettani eredmény nélkül. A szövettani mintavétel (biopszia) szintén végbélen keresztül történik, ultrahangos ellenőrzés mellett. Az ultrahangos követésre azért van szükség, hogy a minta pontosan a daganatra gyanús területből származzon, azaz a vizsgálat ne hozzon negatív eredmény, miközben fennáll a rákos állapot.

A mintavétel során a prosztata több pontjáról is mintát vesznek, nem csak az elváltozott, gyanús területről. Ezzel az orvos meg tudja állapítani a folyamat kiterjedését abban az esetben is, ha az ultrahang a szem számára nem teszi láthatóvá a daganat valós méretét.

A minták laboratóriumba kerülnek, ahol megállapítható, hogy tartalmaznak-e daganatosan átalakult területeket. A feldolgozás folyamán vizsgálják, hogy a rákos sejtek milyen mértékben differenciáltak, vagyis mennyire hasonlítanak az egészséges prosztata sejtekhez. Minél differenciáltabb, és a környezetétől minél jobban elhatárolt a daganat, a kórjóslat annál kedvezőbb.

Pozitív szövettani eredmény birtokában a kezelés kiválasztásához az orvos meghatározza a daganat stádiumát, azaz a rákos sejtek differenciáltsági fokát, a daganat kiterjedését, az esetleges érintett nyirokcsomókat és a távoli szervekben található áttéteket. Ehhez képalkotó vizsgálatok nyújtanak további információt az orvos számára, úgymint röntgen, ultrahang, mágneses rezonanciás (MR), computertomographiás (CT) vizsgálatok. A csontáttétek keresésére izotópos, ún. csontszcintigraphiás vizsgálat szükséges.

(Dr. Kónya Judit)