A vérszegénység (anaemia)

A vérszegénység általában lassan, lappangva alakul ki, és nem okoz nagyon súlyos tüneteket, viszont vannak megbízható jelek, melyek alapján felmerülhet a betegség gyanúja.

A téma cikkei

2/1 A vérszegénység (anaemia) 2/2 A vérszegénység kezelése

A vér oxigénszállító sejtje a vörösvérsejt. Az oxigén megkötéséért, tulajdonképpen a sejt felszínén elhelyezkedő fehérje, a hemoglobin a felelős. Ha a vörösvértestek, vagy a hemoglobin száma egy bizonyos határ alá csökken, vérszegénységről, más néven anaemiáról beszélünk.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Milyen panaszok esetén gondoljunk vérszegénységre?

A vérszegénység lassan fejlődik ki és nem okoz súlyos tüneteket, így nehezen veszi észre önmagán a beteg. Léteznek azonban olyan jelek, melyek alapján felmerülhet a betegség gyanúja. A tünetek súlyossága és típusa, függ a vérszegénység kialakulásának sebességétől, okától és a beteg életkorától. Idősebb emberek esetén a különböző szervek oxigénhiánya hamarabb okoz működési zavarokat, akár az agy, vagy a szív vérellátási zavarát is.

A vérszegénység leggyakoribb jele a bőr, illetve a kötőhártya halványsága, sápadtsága. Az anaemia klasszikus tünetei közé tartozik még a beteg fáradékonysága, fázékonysága, gyengesége, csökkent teljesítőképessége, ingerlékenysége. A koncentrálóképesség általában romlik, álmatlanság, fülzúgás, látási zavarok, szédülés, fejfájás, ájulás-érzés jelentkezhetnek.

Gyakran fájdalmasan berepedezik a szájzug, nehezen gyógyuló seb alakul ki. A törékeny, lapos köröm, hajhullás, száraz, viszkető bőr, a nyelv égő érzése, a nyelés közben jelentkező fájdalom elsősorban a vashiányos formára jellemző.

Ugyan nem csak vérszegénységben fordulhatnak elő a tápcsatornát érintő panaszok, azonban egyéb gyanújelek esetén, jelenlétük megerősítheti a diagnózist.

Ilyen tünetek például az étvágytalanság, hányinger, émelygés, puffadás, hasmenésre való hajlam, vagy ellenkezőleg: székrekedéses panaszok. Sőt nagyon meglepő, de egyes betegek arról számolnak be, hogy jeget vagy agyagot, földet kívánnak fogyasztani!

A fent említett tünetek mindegyike, számos más betegség jele is lehet, emiatt a panaszokat együttesen kell értékelni, és gyanú esetén orvoshoz kell fordulni.

A vérszegénység okai

A fejlett országokban a kórházba kerülő betegek 20-40 százaléka, a fejlődő országokban a lakosság többsége anaemiás. A betegség létrejöhet a vörösvértestek csökkent képződése, vagy fokozott pusztulása, megrövidült élettartama, valamint vérvesztés miatt.

A csökkent képződés lehetséges okai közül, leggyakrabban a vashiányos forma fordul elő, de ok lehet még B12 vitamin, vagy folsav hiány is. Csökkent képződéssel kell még számolni vesebetegek, májbetegek, szívinfarktuson átesettek, daganatos betegségben szenvedők esetében is, valamint nagyobb műtétek utáni időszakokban.

Igen súlyos, életveszélyes forma az úgynevezett aplasztikus anaemia, ami azt jelenti, hogy a csontvelő olyan mértékben betegszik meg, hogy képtelen megfelelő mennyiségű vörösvértest és más sejtek képzésére. Ezt a súlyos csontvelőkárosodást kiválthatják bizonyos gyógyszerek, mérgező anyagok, vírusfertőzés, az esetek 70 százalékában azonban a kiváltó ok nem tisztázható.

A fokozott vörösvérsejt lebontás létrejöhet valamely sejtkárosító gyógyszer (penicillin), fertőzés (malária), vagy anyagcserezavar (alkoholos májkárosodás) által, valamint ok lehet még örökletes sejtmembrán-betegség is. Továbbá károsíthatja a sejteket a mesterséges, beültetett szívbillentyű működése is.

Vérsejtek

A vérszegénység speciális formái jönnek létre, ha az oxigénszállító molekula, a hemoglobin mennyisége vagy minősége nem megfelelő. Ilyen speciális forma például a sarlósejtes vérszegénység.

Vérvesztés eredményeként is létrejöhet anaemia, de természetesen ebben az esetben nem nagyfokú vérzésről van szó, hanem kis mennyiségű, de folyamatosan jelentkező, rejtett vérvesztésről, amit a beteg nem is feltétlenül vesz észre. A vérzés származhat gyomorfekélyből, aranyeres csomóból, daganatos szövetből. Nők esetében különösen gyakori, amennyiben rendszeresen erős és hosszan tartó a menstruációs vérzés. A vérvesztést okozhatják gyógyszerek is: Aspirin, Syncumar és szteroid tartalmú gyulladásgátlók mellékhatásaként is kialakulhat rejtett vérzés; a vérzékeny betegek (hemophiliások) pedig szinte kivétel nélkül anaemiásak is.

(WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária)