Mikor forduljunk orvoshoz migrénes fejfájásunkkal?

A migrén krónikus betegség, amelyet gyakran nem diagnosztizálnak és ezért nem is kezelnek megfelelően. Sok beteg megváltoztathatatlan adottságnak tekinti a visszatérő fejfájást, pedig súlyos vagy szokatlan tünetek esetén érdemes orvoshoz fordulni a megfelelő terápia megtalálása érdekében.

Tünetek, melyekkel forduljon orvoshoz

Súlyos, kezelésre rosszul reagáló, vagy szokatlan tünetek esetén mindig keressen fel orvost! Bár a migrén nem életet veszélyeztető betegség, orvosi segítséggel sok esetben hatékonyabb gyógyszeres terápia állítható be, a rohamok gyakorisága és intenzitása csökkenthető.

Keressen fel orvost migrénes fejfájásával, ha:

• A fejfájás havonta több alkalommal is jelentkezik.

• A migrén miatt kiesik a munkából, iskolából, vagy szabadidős programokat mond le.

• Ha a fájdalomcsillapítók nem használnak, vagy túl gyakran kell gyógyszert bevennie.

• A rohamok a korábbinál gyakrabban és/vagy hosszabb ideig jelentkeznek.

Egy migrénes betegnél is kialakulhat olyan betegség vagy sürgősségi állapot, amikor nem szabad migrénes tüneteként elkönyvelni a fejfájást.

Feltétlenül forduljon orvoshoz, ha az alábbi tünetek közül egyet is tapasztal:

• A visszatérő fejfájás jellege megváltozott.

• Nyilalló, villámcsapásszerű fejfájás.

• Lázzal, nyaki merevséggel, kiütéssel, zavartsággal, rohamokkal, kettős látással, gyengeséggel, zsibbadással, illetve nehezített beszéddel együtt járó fejfájás.

• Fejsérülést követő fejfájás, különösen, hogy ha ez idővel romlik.

• Krónikus fejfájás, ami köhögés, sportolás, erőlködés, illetve hirtelen fejmozdulat hatására romlik.

• Újonnan megjelenő fejfájás 50 éves kor felett.

Felkészülés az orvosi vizsgálatra

Amennyiben migrénre jellemző tünetei alakulnak ki, orvoshoz fordulás előtt figyelje meg és részletesen írja le azokat. Fontos információ a panaszok jelentkezésének gyakorisága, azok erőssége és a fejfájás mellett a kísérőtünetek pontos nyomon követése is. A legjobb, ha egy fejfájásnaplóban írásban vezeti ezeket legalább 4 héten keresztül, és a kitöltött naplóval keresi fel orvosát. A fejfájásnapló innen letölthető nyomtatható formában.

Gondolja át előre azt is, hogy hogyan kezelte panaszait, és mennyire voltak ezek a gyógyszerek, egyéb fájdalomcsillapítási módszerek hatásosak. Ezt követően keresse fel orvosát és beszélje meg a fejfájásával kapcsolatos kérdéseket!

Amennyiben sürgősségi állapotra utal a fejfájás (villámcsapásszerű fájdalom, zavartság, fejsérülés, tarkómerevség) természetesen azonnal hívjon mentőt, vagy vigye orvoshoz a beteget.

Miért fontos a kivizsgálás?

A migrén minden esetben neurológus által felállított diagnózis alapján mondható ki, csupán öndiagnózis alapján nem. Ha már minden tisztázódott, akkor kezdődhet a fejfájás gyakoriságához alkalmazott kezelés.

Rendkívül alapos kivizsgálásra van szükség, mert a tünetek hátterében gyakran az agyi ér fejlődési rendellenessége, ún. aneurysma áll. Agyi aneurizma esetén a rendellenes ér fala bármikor megrepedhet, a vérzés pedig életveszélyes állapotot idézhet elő, és csak az időben - megrepedés előtt - történő észlelés, és operáció esetén gyógyítható megfelelően.

Milyen vizsgálatokra számíthat?

Tipikus migrén esetén az orvos nagy valószínűséggel már a panaszok leírása, a kórelőzmény, valamint a fizikális vizsgálat alapján fel tudja állítani a diagnózist. Orvosa rá fog kérdezni a fejfájás gyakoriságára, jellegére, erősségére, a fájdalom helyére, időtartamára, a kiváltó tényezőkre, a kísérőtünetekre és az alkalmazott gyógyszerekre is.

Ez is érdekelheti Mit kérdezhet Öntől az orvos fejfájás esetén?

Ha a fejfájás szokatlan jellegű, súlyos vagy hirtelen alakul ki, orvosa javasolhat néhány vizsgálatot az alábbiak közül egyéb kórállapotok kizárására.

• Computer tomográfia (CT) - Ez a képalkotó vizsgálat számítógép által irányított röntgensugár segítségével kereszt-, és hosszmetszeti képeket képes létrehozni az agyról. Ennek segítségével orvosa fejlődési rendellenességet, súlyos vérkeringési zavar nyomait, daganatot, fertőzés jeleit és egyéb, fejfájást előidéző problémákat ismerhet fel vagy zárhat ki.
• Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) - Az MRI erőteljes mágneses mező segítségével a CT-nél részletesebb, de ahhoz hasonló képeket készít az agyról. Az MRI vizsgálat segítségével a koponyán belüli rendellenességek nagyobb biztonsággal ismerhetők fel. Az MRI vizsgálatokkal az agy vérellátása is jobban vizsgálható.
• Gerincfolyadék-csapolás (lumbálpunkció) - Ha orvosában felmerül az agyhártyagyulladás gyanúja, akkor mintavételt javasolhat a gerincfolyadékból. A lumbálpunkció során vékony tűt szúrnak be a gerinc alsó szakaszán két csigolya közé, és ezen keresztül gerincfolyadékot bocsátanak le, melyet laboratóriumban megvizsgálnak. A kb. 30 percig tartó eljárás során kellemetlen, de nem túl erős nyomást érezhet, utána átmeneti fejfájás alakulhat ki.

Miért fontos a migrén megfelelő kezelése?

A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók kockázatai

A nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszerek (pl. aszpirin, ibuprofen), nagy dózisban, rendszeresen szedve hasmenést, hasi fájdalmat okozhatnak, ami időseken és egyéni érzékenység esetén gyomorfekély, gyomorvérzés kialakulását is okozhatja.

Mindezek mellett, ha fejfájáscsillapító gyógyszerekből túl sokat szed (két-három alkalommal hetente vagy naponta), akkor idővel gyógyszer indukálta fejfájás alakulhat ki. A gyógyszer okozta fejfájás veszélye, hogy további gyógyszerfogyasztásra sarkallhat, ami hosszabb távon tovább rontja az állapotot.

Mirgénes infarktus és más szövődmények

Kimutatták, hogy a rohamot követően nagyobb a kockázata az infarktus és a stroke bekövetkezésének, egyes esetekben pedig - bár a migrénes tünetek múló jellegűek - a koponya CT vizsgálat során kisebb gócokat mutattak ki. Ez többnyire magas vérnyomásos, cukorbeteg migréneseknél fordulhat elő.

Igen ritka kórkép, de megemlítendő, hogy létezik úgynevezett familiáris hemiplégiás migrén, mely egyenes ágon öröklődik, súlyos kisagyi tünetekkel, tudatzavarral, eszméletlenséggel jár. Gyakorisága 0,01 százalék. Az elvégzett 1000 MRI vizsgálatból szerencsére csak 2 pozitív.

Szerotonin szindróma

A szerotonin testszerte előforduló "hírvivő" molekula, amely az idegrendszerben is fontos szerepet tölt be (úgynevezett neurotranszmitter). A szerotonin szindróma az agy szerotonin-szintjének veszélyes mértékű megemelkedését kísérő tünetegyüttes, vérnyomáskiugrással, izomgörcsökkel, magas testhőmérséklettel és zavartsággal.

Leginkább akkor alakul ki, ha a beteg olyan gyógyszereket szed együtt, amelyek növelik az agy szerotonin-szintjét vagy utánozzák a szerotonin hatását. Ilyen a szerotonin hatását utánzó migrén ellenes gyógyszerek (triptánok, pl. sumatriptan, zolmitriptan) kombinálása az antidepresszánsok azon csoportjával, amelyek növelik az agyban a szerotonin szintjét.

A szerotonin szindróma szerencsére elég ritka. Ha mégis kialakul, azonnal mentőt kell hívni, a mentők kiérkezéséig a magas testhőmérsékletet vizes ruhával vagy hűtőfürdővel lehet csökkenteni. A szokásos lázcsillapítók hatástalanok, mivel nem igazi lázról van szó, hanem a görcsölő izmok fokozott hőtermeléséről.

Folytatás A migrén kezelése

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus, Dr. Szappanos Zsuzsanna, neurológus