A mióma növekedése - Mikor és mitől változik a mérete?
A miómák leggyakrabban 35 és 45 éves kor között kerülnek felfedezésre, de fiatalabb és idősebb korban is kialakulhatnak. Van-e összefüggés a méretük és az okozott panasz között? Milyen tényezők befolyásolják a növekedésüket?
| Mi is az a mióma? |
| A méhmiómák (vagy a köznyelvben egyszerűen csak miómák) a méh lassan növő, jóindulatú simaizomszövetű daganatai. Hüvelyi ultrahangos vizsgálattal számuk, méretük, elhelyezkedésük, növekedésük, szerkezetük jól ellenőrizhető. A nemileg érett korú nők körében a leggyakoribb daganatnak számítanak. Körülbelül minden negyedik 30 év fölötti nő érintett. A miómák nagyon ritkán (az esetek 0,8 százalékában) rosszindulatú daganattá (leiomyosarcoma) fajulnak, ezért minden nőnek, akinél miómát diagnosztizáltak, félévente kontrollvizsgálaton szükséges részt venni, akkor is, ha nincsenek panaszai. |
A miómák a méh simaizomsejtjeiből alakulnak ki, főleg a méhtesti részen. Elhelyezkedhetnek a vastag méhizomfal hashártya borítású külső felszíne közelében a hasüreg felé növekedve, vagy a méhüreget bélelő nyálkahártya alatt rendetlen vérezgetést okozva. Viszonylag ritkán a méhnyak izomszövetében is kialakulhat mióma.
A miómák mérete változó, kevesebb mint 1 mm-től 15 cm-ig terjedhet, de néha még ennél nagyobbra is nőhetnek. A miómák ritkán fordulnak elő önmagukban. Általában egyszerre több is kialakul, aminek következtében magának a méhnek a mérete is megnő. A miómák miatt megnövekedett méhet uterus myomatosusnak nevezik.
A nagyméretű, illetve a gyorsan növő miómákat műtéti úton el kell távolítani, ahogyan a panaszokat, illetve meddőséget okozó miómákat is. Terhesség során a miómák műtéti eltávolítására nem kerül sor, kivéve abban az esetben, ha veszélyeztetik az anya életét.
Miómás méhben fogant terhesség, ha panaszmentes kihordás volt, biztonsággal császármetszéses szülési megoldást igényel, mert a miómagöbök rontják a szüléshez szükséges erőteljes méhizom-összehúzódásokat, kimozdulhatnak beágyazódásukból veszélyes vérzéseket okozva. Császármetszés alkalmával a miómák vagy az egész méh műtéti eltávolítása mérlegelhető.
Ez a cikk is érdekelheti Önt! Mióma terhesség alatt
Mikor okozhatnak panaszokat a miómák?
A miómák az esetek körülbelül 50 százalékában nem okoznak panaszokat, így felfedezésükre sok esetben véletlenül kerül sor nőgyógyászati vizsgálat alkalmával, bár ezzel az egyszerű vizsgálattal csak ritkán ismerhetőek fel.
Ha a mióma gyanúja felmerül, a hüvelyi ultrahangos vizsgálat mindent pontosít. A már fiatalabb korban megbúvó miómakezdemények lassú növekedéssel legtöbbször a 45-48. életév táján nőnek panaszt okozó méretűvé. Mivel a menopauza hormonhiányos korszakától a miómák visszafejlődése várható, mérlegelni kell, hogy műtét helyett konzervatív gyógymódokkal áthidalható ez az időszak. Ez egy bizonyos versenyfutás az idő múlása és a mióma növekedési hajlama között.
A kedvezőtlen elhelyezkedésű, valamint a bizonyos méretet meghaladó miómák okoznak tüneteket. Ha a mióma tünetet okoz, akkor a panaszok az elhelyezkedésétől és méretétől függnek. Kedvezőtlen elhelyezkedés estén a legapróbb mióma is okozhat panaszokat.
Milyen tüneteket okozhatnak a miómák?
Miómára utalhat a menstruációs ciklus megváltozása (az erős és elhúzódó havi vérzés, illetve a két menstruáció közötti vérzés), továbbá a vérszegénység, mely sápadtsággal, fáradtsággal, gyengeséggel jár. A miómák heves alhasi fájdalmat is okozhatnak, amelyek gyakran a ciklussal összefüggésben jelentkeznek. A mióma meddőséget is okozhat azáltal, hogy megnehezíti a megtermékenyített petesejt beágyazódását, illetve vetéléshez vagy koraszüléshez is vezethet.
A nagyméretű miómák a környező szerveket, így a beleket, a húgyvezetékeket, a húgyhólyagot, a húgycsövet, de az ereket is nyomhatják, sőt el is zárhatják. Székrekedést, gyakori vizelési ingert, gyakran visszatérő húgyhólyaggyulladást, hátfájást és a lábak keringési zavarát okozhatják. A miómák olyan nagyra is nőhetnek, hogy a haskörfogatot is megnövelhetik.
Ha a nyélen ülő miómák nyele megcsavarodik, a benne futó vérerek elzáródhatnak heves fájdalmat okozva. Ez az állapot azonnali műtéti beavatkozást követel.
A női nemi hormonok szerepe
Az ösztrogének csoportjából a 17ß-ösztradiol az a hormon, ami a legnagyobb hatással van a miómák növekedésére. A progeszteronnak (sárgatesthormon) megkülönböztetett szerep jut. A progeszteron bizonyos feltételek mellett az ösztrogénnel ellentétes hatású, lassítani tudja a mióma növekedését és csökkentheti tüneteit. Az, hogy nő-e a mióma, az ösztrogén és a progeszteron hormonok működésének együttes hatásától függ, vagyis a mióma akkor nő, ha e két hormonszint aránya eltolódik az ösztrogén túlsúlya felé (felborul az egyensúly).
A miómák növekedését az ösztrogén serkenti
A miómák ösztrogén hatására növekednek. Mivel az ösztrogént főként a petefészkek termelik, a mióma növekedése a petefészkek működésétől függ. Ezzel magyarázható, hogy általában miért nem fordulnak elő miómák gyermekkorban, hogy miért növekednek nemileg érett korban és hogy miért fejlődhetnek vissza a változókor végén. A miómák a terhesség kezdetével megemelkedő ösztrogénszint miatt fokozottabban növekedhetnek.
A miómák nemileg érett korban alakulnak ki és növekednek. A változókorral a miómák általában visszafejlődnek, mivel a menopauzával a petefészkek ösztrogéntermelése megszűnik. Azonban a menopauzát követően is fontos a miómák rendszeres szakorvosi ellenőrzése, mivel rosszindulatú elfajulás ekkor is bekövetkezhet.
Az ösztrogének a terhesség során nagyobb mennyiségben termelődnek, és ez olykor a miómák növekedési ütemének felgyorsulásához vezet. A várandósság alatt néha a kisméretű miómák is gyorsan növekedhetnek. A terhesség során a miómák a terhesség előtti méretüknek legfeljebb 25 százalékával nőhetnek nagyobbra.
Forrás: WEBBeteg
B. M., szakfordító; onmeda.de, uterus-myomatosus.net, 9monate.de, genetik.med.uni-rostock.de
Lektorálta: Dr. Szalóczy Péter, nőgyógyász
