Gyermekvállalás téma

Amennyiben egy pár gyermeket szeretne, de nem sikerül a teherbeesés vagy a terhesség kihordása, akkor együtt érdemes felkeresni egy meddőségi központot, ahol alaposan kivizsgálják a meddőség okát mindkét fél részéről, és amennyiben szükséges, kezelik is azt. A női meddőség hátterében többek között mióma is állhat.

Magyarországon nagyon sok fogamzóképes korú nő él együtt krónikus betegségekkel, ez nagyban megnehezíti, de nem teszi lehetetlenné a gyermekvállalást.

Az újszülött érkezése szorosabbra vonhatja a családi kapcsolatokat, de nagyobb fokú alkalmazkodást is követel mindenkitől.

A meddőség a férfiaknál is gyakori probléma. Mintegy hét százalékuk marad gyermektelen a rendszeres, védekezés nélküli szexuális együttlét ellenére. Az ilyen meddőség utalhat valamilyen egészségügyi problémára is. Például az érintett férfiak jelentős hányadánál már megfigyelhető az úgynevezett prediabétesz, melyről azonban a legtöbben nem is tudnak.

A Pediatrics szakmai folyóiratban 2016-ban megjelent tanulmány szerint a fiatal, átlagosan 25 éves kispapák közt 68 százalékkal több depressziós tünet jelentkezik az apává válás első 5 évében. Ez az adat a párkapcsolatban és gyermekükkel együtt élő apákra vonatkozik. Mi okozza a kispapa-depressziót?

Nagyon fontos, hogy kiderüljön az esetleges alvadási faktorok csökkent működése a gyermekvállalás előtt, hogy később ne alakuljon ki vérzéses szövődmény. Dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.

Magyarországon az európai viszonylathoz képest a mai napig rendkívül magas az abortuszok születésszámra vetített aránya: 2015-ben 100 élveszületésre 34 terhességmegszakítás jutott. Megdöbbentő és elgondolkodtató arány ez, amelyen a szakemberek szerint kellő felelősségtudattal és következetességgel sokat lehet javítani.

A világon több mint 100 millió nő használ valamilyen fogamzásgátló tablettát, ám jelentős többségük nem ismeri eléggé a gyógyszer hatásmechanizmusát, illetve nincs tisztában a szedési hibákból adódó gondokkal sem.

A vastagbélrák a legtöbb esetben az 50 év feletti korosztályt érinti, azonban a fiatalabb életkor sem jelent biztosítékot, különösképpen akkor, ha a családban volt már hasonló tumoros betegség. Felvetődik emiatt a kérdés: amennyiben nemző- illetve fogamzóképes életkorban lévő az érintett beteg, vajon milyen hatással lehet a vastagbélrák a termékenységre és a családtervezésre.

Több vizsgálat is kimutatta, hogy a COVID-19 fertőzésből felépült férfiak spermiumképe rosszabb, mint a fertőzésen nem átesetteké. Mi lehet ennek az oka? Mit lehet tenni ellene? Harminc év múlva a természetes úton való fogantatás ritkaságszámba fog menni? Számos kérdés, melyről Dr. Mikus Endrét, a LabMagister ügyvezető igazgatóját kérdeztük.