Mi hajlamosít a visszértágulatra?

Dr. Gál Mónika
szerző: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve:

A családi öröklődés, az életkor, az életmód és a testsúly mellett a terhesség és a szülés a visszértágulat leggyakoribb rizikófaktora. Amennyiben Ön már visszérbetegségben szenved, a terhesség előtt érdemes kezeltetnie visszérproblémáit.

Visszeresség - A téma cikkei

7/1 A visszérbetegség kialakulása
7/2 Mi hajlamosít a visszértágulatra?
7/3 A visszérbetegség fokozatai
7/4 Milyen vizsgálatokra számíthat?
7/5 Hogyan kezelhető a visszeresség?
7/6 Visszér - Mit tehet erei védelmében?
7/7 Ha kezeletlen marad a visszértágulat

A visszértágulat kialakulására hajlamosító tényezők

Az öröklődésnek meghatározó szerepe van a visszértágulat elsődleges formájának kialakulásában. Azokban a családokban, ahol a szülőknek visszértágulata van, az utódoknál is nagy valószínűséggel lehet számítani annak megjelenésére.

A betegség akár már fiatalkorban is jelentkezhet, a 20-30-as korosztály is érintett lehet és a visszértágulat kialakulásának az esélye az életkor előrehaladtával nő meg jelentősen.

A vénás rendszer terhelésével – mind a tartós állással, mind pedig a huzamos ideig tartó üléssel – járó tevékenységek fokozzák a vénás pangást. Ha állómunkát végez, vagy ha rendszeresen 12 óránál többet dolgozik egyfolytában (pl. pékek, felszolgálók és egészségügyi dolgozók), nagyobb a kockázat. A vénás véráramlás egyik fontos feltétele a környező izmok munkája, emiatt a mozgásszegény, ülő vagy egy helyben álló életmód szintén fokozza a visszeresség kockázatát. Ha Ön tehát álló vagy ülő munkát folytat (különösen, ha több rizikótényező is jellemző Önre), érdemes jobban figyelnie a tünetekre, és rendszeresen speciális tornát végezni a megelőzés érdekében.

A túlsúlyosság is hajlamosító faktor, a zsírpárnák ugyanis összenyomják a hasüreg vénáit, amitől még jobban megnő a lábakra terhelődő nyomás. Míg a normál testsúlyúak átlagosan harmada-fele, addig a túlsúlyos felnőttek közel 80 százaléka szenved e betegségben.

Alhasi daganat is okozhat ritkán visszerességet, ilyenkor viszonylag gyorsan és aszimmetrikusan jelennek meg a tágult erek, néha ez a betegség első jele.

A szívben minden összehúzódáskor vákuum keletkezik, a fellépő szívóhatás a vénás áramlás egyik legfontosabb tényezője. Szívbetegség esetén ez a hatás csökken, emiatt az alsó testfélen felhalmozódik a víz. Mindennek a visszeresség csak az egyik, sajnos nem is a legsúlyosabb részjelensége.

Miért gyakoribb a visszértágulat terhes nőknél?

Tudta?

Terhesség alatt nem a növekvő magzat az oka a visszeresség kialakulásának, hanem a női nemi hormonok arányának a növekedése. Ezt támasztja alá, hogy a vénatágulat az esetek 75 százalékában már a terhesség első harmadában kialakul.

A szülés a visszérbetegség egyértelmű rizikófaktora, és a szülések számának növekedésével fokozódik a betegség kialakulásának az esélye. Ennek hátterében hormonális tényezőket feltételeznek. Az ösztrogén hatására csökken a kiserek izomzatának rugalmassága, viszont nő a vénafal áteresztőképessége, ami vizenyőhöz vezet. Ezért a megnövekedett ösztrogénszint – nemcsak terhességben, hanem például a fogamzásgátlók szedése vagy egyéb hormonpótlás során is – megnöveli a visszérbetegségek kialakulásának esélyét.

Szülés közben, mikor a magzat feje már a kismedencében van, nyomja vagy nyomhatja a vénás rendszert – anatómiai okok miatt elsősorban a bal oldalon –, ami átmenetileg tovább rontja a tüneteket.

Szülés után a hormonszintek visszaállásával a kialakult terhességi visszértágulat jelentős javulása várható.

A nagyobb problémát a már meglévő visszeresség terhesség alatti romlása, helyrehozhatatlan bőrszövődmények, a trombózis kialakulásának veszélye jelenti. Ezek miatt – amennyiben lehetséges – javasolt a visszérbetegség terhesség előtt történő műtéti megoldása.

Hogyan lehet megelőzni a visszeresség kialakulását?

A visszértágulat megelőzése akkor lehet igazán eredményes, ha már fiatalkorban teszünk érte:

  • Testsúlykontroll és rendszeres mozgás, főleg családi halmozódás esetén.
  • A veszélyeztetettek rugalmas harisnyát (pólyát, fáslit) is viselhetnek, ez az eszköz éppen annyira szorítja a lábat, hogy ne fájjon, de a vénákat nem engedi kitágulni. Értelme csak rendszeres viselés esetén van, ám gyakran épp a nyári melegben nem hordjuk, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
  • A megelőzéshez tartozik, hogy a meleg fürdőt kerüljük, inkább a langyos vízzel történő zuhanyzást válasszuk.
  • A vénás torna is hatékony: ez nem más, mint a láb izmainak rendszeres, alapos áttornáztatása terhelés nélkül (azaz fekve).
  • Ugyancsak a csökkent gravitációs terhelés miatt ajánljuk a biciklizést és az úszást, ám a futás visszereseknek csak fáslival megengedett.

Folytatás A visszérbetegség fokozatai

Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász szakorvosDr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász szakorvos
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Cikkajánló

Hogyan kezelhető a visszeres láb?

Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász
Visszér
A visszérbetegség kezelése belgyógyász, érsebész és bőrgyógyász közreműködését egyaránt igényli, ugyanakkor az eredményes terápia a betegtől is életmódváltást követel meg, a mindennapi tevékenységekre való odafigyelést igényli.
Az álmatlanság okai és veszélyei
Az álmatlanság okai és veszélyei

Mikor forduljunk orvoshoz?

Kompressziós terápia
Kompressziós terápia

A visszérbetegség kezelésének része.

WEBBeteg - Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász
Trombózisközpont - Dr. Sepa György, sebész, érsebész
WEBBeteg - Tóth András, újságíró
WEBBeteg - Dr. Bodnár Edina, bőrgyógyász
WEBBeteg - Dr. Bodnár Edina, bőrgyógyász
Trombózisközpont - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.