• Vegyen részt genetikai szűrésen, ha több trombózis is volt a családban

        Szerző: Trombózisközpont - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási specialista

        A trombózis kialakulásában több tényező is szerepet játszhat. Ezek közül vannak olyanok, amik ellen sokat tehetünk - odafigyelhetünk az életmódunkra, táplálkozásunkra.

        Azonban vannak olyan tényezők is, melyeket nem tudunk befolyásolni, ez pedig a genetika. Hogy ezen belül mi mindent érdemes tudni, és hogy milyen mutációk okozhatnak trombózist, arról professzor dr. Blaskó György főorvos, véralvadási specialista beszélt.

        Leggyakoribb genetikai eltérések, melyek trombózishoz vezethetnek

        MTHFR-mutáció: ha a gyakoriságot vesszük alapul, akkor a leggyakrabban az MTHFR (metiltetrahidrofolát-reduktáz enzim) mutációja fordul elő: ez két helyen is aminosav cserékhez vezethet a fehérjében. Mindegyik formának lehet homozigóta és heterozigóta formája (homozigóta: ha az enzimet kódoló apai és anyai gén egyaránt kóros, heterozigóta: ha az egyik gén kóros a másik egészséges). Ez emelkedett homocisztein szinttel jár, ami közvetlenül is károsítja az erek legbelső rétegét. Fontos megjegyezni, hogy inkább a homozigóták veszélyeztetettebbek trombózis szempontjából, és ha terhes, akkor magasabb dózisú folsav bevitel mellett megfelelő védekezés is szükséges.

        Hirdetés

        Leiden-mutációez a véralvadás V faktorának 509-ik aminosavának cseréjét jelenti, ami azzal jár, hogy az V-ös faktor nem bomlik le olyan gyorsan, ezáltal tartósabban kifejti hatását, így a vér alvadékonysága fokozódik, ami trombózist okoz. Bár homozigóta formában nem gyakori, viszont nagyobb trombózis kockázatot jelent. Mivel az eltérést Hollandiában (Leiden) fedezték fel, innen a neve: Factor V Leiden”- mondja professzor dr. Blaskó György főorvos, véralvadási specialista.

        Trombózis: hogyan szűrhető a hajlamunk?

        Számos olyan veleszületett állapotot ismerünk, melyek önmagukban vagy más szerzett kockázati tényezővel társulva mélyvénás trombózis kialakulását eredményezik. Ezek többnyire a véralvadásban szerepet játszó fehérje természetű anyagok genetikai rendellenességei. Trombózis: hogyan szűrhető a hajlamunk?

        Prothrombin gén 20210A mutációja: az előbbieknél jóval ritkább mutáció azzal jár, hogy a prothrombin nevű fehérje (amiből az alvadás egyik kulcsenzimje, a thrombin keletkezik) a szokásosnál magasabb koncentrációban fordul elő, és így trombózist okoz.

        Protein C, protein S alacsony szintje: mind a protein C és mind a protein S fontos szerepet játszik a véralvadásban, ugyanis segítségükkel az aktivált protein C (ez egy enzim) elbontja az alvadást módosító fehérjéket (az V-ös és VIII-as faktorokat) a kisebb erekben. Ha ezek valamelyikéből kevés van, akkor ez a bontás nem történik meg, ami trombózishoz vezethet. Azonban nem csak a protein C és a protein S alacsony értéke eredményezhet hasonlót, hanem az is, ha defektusosak, tehát hiba van a szerkezetükben, mivel ekkor sem tudják hatásukat kifejteni.

        Kevés antitrombinAz antitrombin nevű fehérje szerepe az, hogy semlegesítse az alvadás enzimjeit, így ha ennek mennyisége a normál érték alatt van - vagy ha kóros -, akkor a szervezet véralvadási képessége fokozódik, ami trombózishoz vezet.” - mondja a szakember.

        Mindezeken kívül trombózist okozhatnak a fibrinolízis gátlók hiánya, melyek a véralvadék lebontásában vesznek részt, valamint a vérlemezkék fokozott összecsapódására való hajlam is.

        Mikor érdemes szűrővizsgálatra jelentkezni?

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        „Szűrővizsgálatokat akkor érdemes csináltatni, ha például fogamzásgátló tabletta szedésére készül úgy valaki, hogy a családjában már többeknek volt trombózisa. A fenti defektusokat mind ki lehet mutatni megfelelő módszerekkel, de ezeknek nem mindegyike szűrővizsgálati jellegű. Érdemes hozzátenni, hogy a trombózisoknak 60-65 százalékánál lehet genetikai okokat kimutatni, viszont fontos, hogy ha valakinél ismétlődő és szokatlan helyen jelentkező trombózis alakul ki, akkor azt is kezelni kell, akkor is, ha nem ismerik a pontos okát.”- mondja professzor dr. Blaskó György.

        Amennyiben a szűrővizsgálattal genetikai hajlamot igazolnak, de az illetőnek még nem volt trombózisa, akkor megfelelő életmódot kell folytatni. Viszont ha már átesett rajta, akkor megelőzésként alvadásgátló kezelésben kell részesíteni, melynek időtartama egyénileg ítélendő meg.

        (Trombózisközpont - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási specialista)

        Módosítva: 2017.06.05 21:59, Megjelenés: 2017.06.05 21:59
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az égető lábfájdalom okai

        Az égető lábfájdalom okai

        Dr. Kerekes Éva

        A fájdalom jellegéből, kisugárzásából lehet következtetni az okokra.

        Szájüregi gyulladások

        Szájüregi gyulladások

        Dr. Lajtos Melinda

        Hátterében sokszor valamilyen általános megbetegedés is állhat.

        Ragasztásos visszérműtét

        A visszerek kezelése nagyon sokat fejlődött az elmúlt évtizedben. A hagyományos visszérműtétet, amikor a kitágult felületes vénát kis metszésekből eltávolítottuk, felváltották a modern, katéteres technikák. Ezek közül a lézeres és a rádiófrekvenciás visszérműtét az ismertebb, de létezik kémiai-mechanikai úton történő kezelés és legújabban ragasztásos visszérműtét is.

        Házi praktikák visszérproblémák ellen

        A visszeres panaszok megjelenését, későbbi szövődmények kialakulását nemcsak az orvos által előírt gyógyszerekkel, kompressziós fásli viselésével, különböző sebészi beavatkozásokkal, hanem megfelelő életvitellel is késleltetni lehet.

        Hogyan történik a trombózishajlam szűrése?

        A trombofília, vagyis a trombózishajlam lehet örökletes (familiáris) vagy szerzett állapot is, sőt, a kettő társulhat is egymással.

        Miért növekedhet a trombózisveszély terhesség idején?

        Mai ismereteink alapján számos veleszületett és szerzett tényező vezethet vérrög (trombus) kialakulásához az artériás és a vénás rendszerben. Az öröklődő faktorokon túl azonban önálló trombózis rizikót jelent maga a terhesség is. Vajon miért jár nagyobb rizikóval ez az időszak a nők életében?

        A mélyvénás trombózis tünetei és okai

        A mélyvénás trombózis veszélyes, sokszor halálos szövődményekkel járhat. Ha a vénában kialakult trombus egy része leszakad és az embólus a tüdőbe jutva elzár egy verőeret, halálos kimenetelű tüdőembólia alakulhat ki.

        Trombózis: hogyan szűrhető a hajlamunk?

        Számos olyan veleszületett állapotot ismerünk, melyek önmagukban vagy más szerzett kockázati tényezővel társulva mélyvénás trombózis kialakulását eredményezik.

        A hosszú utak veszélyeit érdemes komolyan venni

        Az már régóta ismert, hogy a hosszabb utazás növeli a trombózis kialakulásának kockázatát. Elsősorban a repülőutakkal kapcsolatban halljuk ezt gyakran, ám a kockázat a jármű fajtájától függetlenül bármely hosszabb utazás során fokozott.

        Mélyvénás trombózis - diagnózis és kezelés

        A mélyvénás trombózis kezelésének elsődleges célja a vérrög növekedésének megakadályozása, a későbbiekben pedig a trombus ismételt kialakulásának megelőzése. A terápiára gyógyszerek, műtéti megoldások és gyógyászati segédeszközök is rendelkezésre állnak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.