Uroszepszis: a húgyúti fertőzés talaján kialakult szepszis

Az uroszepszis olyan állapot, amikor a húgyúti fertőzést okozó baktérium vagy gomba a véráramba jutva szisztémás fertőzést kelt, mely a vérrel a testben kering. Ezt a fajta vérfertőzést szepszisnek (köznyelvben pedig gyakran vérmérgezésnek) hívják. A szepszist leginkább tüdő- vagy hasi fertőzések okozzák, az érintettek csak kisebb hányadánál (kb. 5%) áll húgyúti fertőzés a betegség hátterében.

Mi az uroszepszis?

Az uroszepszis nagyon súlyos és gyorsan életveszélyessé váló állapot is lehet. Még gyors diagnózis és kezelés esetén is nehezen kontrollálható gyógyszerekkel. A legsúlyosabb esetben szeptikus sokk alakul ki, ez pedig többszervi elégtelenséghez vezethet.

Az uroszepszis megértéséhez fontos, hogy tisztában legyünk a húgyúti fertőzés veszélyeivel. A húgyúti fertőzés a vesék, húgyhólyag vagy a húgycső fertőzése, mely rendszerint fájdalommal, gyakori vizelési ingerrel és lázzal jár. A legtöbb húgyúti fertőzés a hólyagban és a húgycsőben jelentkezik, a vesék fertőzése kevésbé gyakori, ám jellemzően súlyosabb lefolyású. A húgyúti fertőzés korai azonosítása a megfelelő kezeléssel a legjobb mód arra, hogy megelőzzük az uroszepszist.

Az uroszepszis leggyakoribb hajlamosító tényezői

• legyengült immunrendszer
• szervátültetés (pl. vesetranszplantáció)
• krónikus betegség
• krónikus húgyúti fertőzés vagy húgyúti betegség
• korábbi uroszepszis
• idős kor
• cukorbetegség
• gyakori katéterezés, beültetett (hosszú távú) katéter
• vizeletürítési képtelenség

Az uroszepszis gyakori előidézője a húgyvezetékben elakadt vesekő, vesegyulladás, vesetályog, prosztatagyulladás, prosztatatályog vagy egy húgyúti idegentest.

Miért gyakoribb az uroszepszis műtét után?

Ennek több oka is van.

Egyrészt a legtöbb betegnél katétert alkalmaznak a műtét során és utána, mely akár napokkal a műtét után is behelyezve maradhat. Bár a katéter behelyezése steril technikával történik, mivel idegen testről van szó, tartós alkalmazása növeli a fertőzés kockázatát.

További rizikófaktort jelent, ha a műtét a húgyutak közelében történik (például prosztata- vagy húgyhólyagműtét).

Miről ismerhető fel az uroszepszis?

Általában lázas állapot előzi meg a szeptikus állapotot, de az is megeshet, hogy a betegnél a testhőmérséklet normális, esetleg csökkent (sérült immunrendszernél, vagy idős betegnél). Uroszepszis esetén hasonló panaszok jelentkeznek, mint más típusú szepszis esetén: megnövekszik a pulzus és légzésszám, a beteg zavarttá, aluszékonnyá válik, miközben csökken a vérnyomása. Ezen tünetek fennállásakor már szeptikus sokkról beszélünk. A tünetekre nagyon fontos odafigyelni, mivel nagyon gyorsan, akár néhány óra alatt is kialakulnak és súlyosbodhatnak.

Általában van hasi fájdalom, hányinger, hányás, táplálási nehezítettség, folyadékhiány. A vizelet gyakran ürül, fájdalmas, zavaros, de akár véres is lehet.

A diagnózishoz szükséges vizsgálatok

Az uroszepszis felismeréséhez gyorsan elvégzett diagnosztikai vizsgálatok szükségesek. Elsősorban laborvizsgálat (vér és vizelet), valamint tenyésztés, képalkotó vizsgálatok közül az ultrahang és a CT alkalmazására kerülhet sor, illetve a beteg paramétereinek (légzés, vérnyomás) szoros megfigyelése történik még. Az uroszepszis esetén a diagnózis felállítása általában fekvőbeteg-osztályon történik. Intenzív osztályos ellátás szeptikus sokk esetén szükséges.

Hogyan kezelhető az uroszepszis?

Az uroszepszis kezelése nagymértékben függ a betegség súlyosságától. Minden esetben antibiotikumos terápia szükséges a fertőzés kezelésére.

Súlyosabb esetben a szepszis szeptikus sokká fejlődhet, mely intenzív osztályos ellátást, infúziós antibiotikumkezelést, folyadék- és ionpótlást, valamint a keringés és a légzés támogatását teszi szükségessé.

Olyan esetekben, amikor a szeptikus állapot kiváltó oka ismert és orvosolható, sor kerülhet műtéti beavatkozásra is. Például vizeletelakadás vagy igazolt góc (pl. tályog, húgyúti idegentest, vesekő) esetén műtéti eltávolítás jöhet szóba.

A megelőzés ennél a betegségnél igen fontos, mivel a szepszis minden formája, így az uroszepszis is gyorsan életet veszélyeztető állapottá válhat. A rizikótényezőkkel rendelkező betegeknél a szoros megfigyelés és panaszok esetén azok gyors kezelése (antibiotikum, operáció), a hajlamosító tényezőkkel nem rendelkezőknél pedig szintén a tünetek gyors felismerése lehet életmentő.

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; Recognizing the Early Signs of Sepsis (Verywell Health)
Lektorálta: Dr. Papos István, urológus
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus