27 százalékkal nő az infarktus veszélye, ha 60 évesnél idősebb és nem tornázik

szerző: Szegő Miklós, fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos megjelent:

Veszélyeket is rejt az a gondolat, hogy sokan a 60 év fölötti életszakaszt és különösen a nyugdíjas éveket kizárólag a pihenés időszakának tekintik és a fizikai aktivitásukat a minimálisra csökkentik. Cikkünk éppen arra mutat rá, hogy hatvan év felett nemhogy kevesebbet, hanem éppen többet kellene mozognunk.

Egy több mint 1 millió idős embert vizsgáló tanulmányból kiderült, hogy a növekvő fizikai aktivitás a szívbetegségek kockázatának 11 százalékos csökkenéséhez vezet a 60 éves és annál idősebb emberek körében. Ezzel szemben a fizikai aktivitás hiánya, illetve beszüntetése 27 százalékkal megnövelte a szívbetegségek kockázatát.

A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy soha nem késő elkezdeni a mozgást. “Soha nem késő javítani a dolgokon” – állapította meg a tanulmány kapcsán Dr. Michael Miyamoto, a dél-kaliforniai Mission Kórház kardiológusa.

A kutatás – önbevallásos módszerrel – Koreában készült és a kutatók kiszámították a résztvevők minden héten végzett mérsékelt és erőteljes testmozgásának a mennyiségét, valamint az állapotfelmérések közötti változásokat. "Nem lepődtünk meg eredményeinken, mivel eleve az edzés szív- és érrendszeri egészségügyi előnyeire számítottunk az idősebb felnőttek körében" – mondta Kyuwoong Kim, a Seoul National University Graduate School biomedicina kutatója.

Még azoknál az időseknél is jelentősen csökkent a szív- és érrendszeri problémák kockázata, akik fizikai fogyatékkal vagy krónikus betegséggel élnek, ha legalább hetente háromszor erőteljes aktivitásra váltottak – tette hozzá. A mozgássérült embereknél 16 százalékkal csökkent a kardiovaszkuláris betegségek (szívinfarktus, stroke), valamint a daganatos betegségek és az egyéb okból bekövetkező halálozás rizikója, a cukorbetegek, a magasvérnyomás-betegségben szenvedők vagy az emelkedett koleszterinszinttel rendelkezők körében pedig 7 százalékkal.

A dolog kulcsa az aktivitás. Bárkinek, bármilyen életkorban rendszeresen stimulálnia kellene a szívét és a tüdejét, hogy a pulzusszáma és a légzési ritmusa eközben növekedjen. A szív- és érrendszeri és légzőrendszer stimulálása csökkenti a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek, például a szívroham és a stroke kockázatát, sőt, csökkenti a rák kialakulásának kockázatát és az összes egyéb okból bekövetkező halálozásét is.

Kim szerint a vizsgálatot ki kellene terjeszteni nem koreai lakosokra is, és figyelembe kellene venni például a házimunkát vagy az alkalomszerű súlyzózást, különösképpen azért, mert 2050-re már 2 milliárd 60 év feletti ember fog élni a Földön.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
Szegő Miklós, fordító;
Yes, You Still Should Get to the Gym After You Turn 60 (healthline)
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

Cikkajánló

A szívinfarktus tünetei

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Szívinfarktus
A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető jelek.
Inkontinencia
Inkontinencia

Miért ne egészségügyi betétet használjon?

Nephropathia
Nephropathia

Hogyan kezeljük a diabéteszes nephropathiát?

WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg összeállítás - Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász és Dr. Tóth Sára Rebeka
WEBBeteg - Dr. Vajda Orsolya, háziorvos
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg összeállítás - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.