A perifériás artériás betegség kivizsgálása

A perifériás artériás betegség (PAD) hátterében álló érelmeszesedés szisztémás betegség, melynek leggyakoribb és legveszélyesebb szövődményei a szívinfarktus és a stroke. A korai diagnózis és a célzott kezelés nemcsak a végtagi panaszok enyhítésében, hanem a súlyos kardiovaszkuláris események megelőzésében is kulcsszerepet játszik.

Orvosa a perifériás artériás betegség tüneteire már a fizikális vizsgálat során is következtethet. Figyelmeztető jel lehet a gyenge vagy hiányzó pulzus a szűkület alatti szakaszon, az erek felett hallható zörej, a lassú sebgyógyulás, illetve az érintett végtagon mért alacsonyabb vérnyomás. Előrehaladott esetben bőrhőmérséklet-különbség, bőrszínváltozás, szőrhullás vagy izomsorvadás is megfigyelhető.

A pontos diagnózis felállításához azonban általában további, célzott vizsgálatok szükségesek.

Miért fontos, hogy kivizsgáltassa magát?

A perifériás artériás betegség következtében a lábon rosszul gyógyuló vagy nem gyógyuló sebek alakulhatnak ki. A végtag érzéketlensége miatt a sérülések könnyebben észrevétlenek maradhatnak, ami fertőzések kialakulásához vezethet, különösen cukorbetegség fennállása esetén.

A betegség súlyos, tüneteket okozó formája a krónikus végtagi ischaemia, amely nyugalmi fájdalommal, fekélyekkel járhat, és legelőrehaladottabb esetben szövetelhaláshoz (gangréna) vezethet. Ilyenkor a végtag megmentése érdekében sürgős érsebészeti vagy intervenciós beavatkozás válhat szükségessé.

A PAD azonban nem csupán a végtagokat érinti. Az érelmeszesedés az agyat és a szívet ellátó artériákban is jelen lehet, ezért a betegség fennállása önmagában magas kardiovaszkuláris kockázatot jelent, és jelentősen növeli a szívinfarktus és a stroke esélyét.

Milyen vizsgálatokra kerülhet sor?

Boka–kar index (ABI)

A boka–kar index vizsgálat során a bokán mért vérnyomást hasonlítják össze a felkaron mért értékkel. A méréshez hagyományos vérnyomásmérő mandzsettát és speciális Doppler-ultrahang készüléket alkalmaznak.

Az ABI értéke 0,9 alatt perifériás artériás betegségre utal, míg 0,4 alatti érték súlyos keringészavart jelez.

Előfordulhat, hogy a vizsgálatot terhelés előtt és után is elvégzik – például futópadon történő sétát követően –, így megállapítható, hogy terhelés hatására mennyire romlik a végtag vérellátása.

Cukorbetegeknél és idős betegeknél a meszes, nem komprimálható erek miatt kiegészítő vizsgálatok (pl. lábujj–kar index) válhatnak szükségessé.

Angiográfia

Az angiográfia során kontrasztanyag segítségével teszik láthatóvá az artériák lefutását és az esetleges szűkületeket vagy elzáródásokat. A vizsgálat elvégezhető hagyományos röntgen-angiográfiával, CT-angiográfiával vagy MR-angiográfiával.
Az angiográfia elsősorban akkor indokolt, ha beavatkozás (értágítás, stentelés vagy műtét) tervezése merül fel.

A szív- és érrendszeri kockázat felmérése

A perifériás artériás betegség diagnózisának felállítását követően orvosa felméri a szívinfarktus és a stroke kockázatát is, ezért további vizsgálatokat javasolhat.

Elektrokardiográfia (EKG)

Az EKG a szív elektromos működését rögzíti. Szükség esetén terheléses EKG is végezhető, amely során futópadon vagy szobakerékpáron végzett mozgás közben figyelik a szív működését és a vérnyomásváltozásokat. Ez segít az esetleg tünetmentes koszorúér-betegség felismerésében.

Vérvizsgálat

A vérvizsgálat során meghatározzák a koleszterin- és trigliceridszintet, az éhgyomri vércukorszintet, valamint a gyulladásos paramétereket. A PAD diagnózisa esetén a célértékek szigorúbbak, különösen az LDL-koleszterin tekintetében.

Ultrahangvizsgálat

Ultrahang segítségével vizsgálható a nyaki verőerek állapota, amely információt ad a stroke kockázatáról. Szükség esetén az alsó végtagi artériák Doppler-ultrahangos vizsgálata is elvégezhető a szűkületek pontosabb feltérképezésére.

Transzkután oxigénnyomás-mérés (TcPO₂)

Transzkután oxigénnyomás-mérés (TcPO₂) segítségével megítélhető a szövetek oxigénellátottsága, ami fontos információt ad a sebgyógyulás esélyéről és a végtag megmenthetőségéről.

Járásteszt

Járásteszt során meghatározható, hogy mekkora távolság megtétele után jelentkeznek a panaszok, és mennyire korlátozza a betegség a mindennapi aktivitást

Tovább Az érszűkület korai diagnózisa életet menthet

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus