Angiográfia téma

Mi az angiográfiás vizsgálat? Milyen esetekben ajánlott elvégezni? Lehetnek-e mellékhatásai? Hogyan zajlik a vizsgálat? Mire kell figyelni a vizsgálat előtt és után?

Számos tényező hajlamosít érelmeszesedésre, többek között a dohányzás, a nem megfelelő táplálkozás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas vérzsírszint, a mozgásszegény életmód. A beszűkült ér akár életveszélyes állapotot is okozhat, ezért időben történő felfedezése életmentő lehet.

A perifériás artériás megbetegedés hátterében álló érelmeszesedés leggyakoribb és legveszélyesebb szövődménye a stroke és a szívinfarktus, ám a korai diagnózis és kezelés hozzájárul ezen betegségek kialakulásának megelőzéséhez is.

A hagyományos angiográfiánál tökéletesebb képet ad a koszorúerek állapotáról, esetleges szűkületeinek helyéről és mértékéről egy új, az angol nevéből eredő betűszóval DARA elnevezésű technika, amelyet Victor Grech és munkacsoportja mutatott be a Catheterization and Cardiovascular Interventions szakfolyóiratban.

Az angiográfia az érrendszer vizsgálatára alkalmas eljárás, melynek több formája van, attól függően, hogy az artériás, a vénás, vagy a nyirokrendszert szeretné-e megfigyelni a szakorvos. Ennek megfelelően tehát megkülönböztetünk arteriográfiát, phlebográfiát - ez jelenti a vénák vizsgálatát-, és a lymphográfiát (a nyirokerek megfestését).

Ha egy-egy érterületen (koszorúerek, nyaki erek, hasi erek, láb erei) jelentős, akár az Ön életét veszélyeztető szűkületre van "gyanú", az orvos általában érfestést (angiográfia) fog javasolni.