Ujjbegyeket a pulzusra! - A remegő szívverés veszélye

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

A szív- és érrendszeri betegségek hazánkban is élen állnak a halálhoz vezető kórok listáján. Ezért is fontos, hogy a lakosság tagjai felismerjék szívük működésének esetleges zavarát, s a tüneteket megfigyelve panaszukkal felkeressék a háziorvost, majd javaslata alapján a szakellátást - hangsúlyozták kardiológus szakemberek a Nemzetközi Pitvarfibrillációs Hét egyik tájékoztató eseményén.

Magyarországon 300 ezer, Európában 11 millió embert érint a leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció (PF). A szív felső üregeinek (pitvarok) szabálytalan működése (az aritmia) súlyos szövődményekhez, például vérrögök kialakulásához vezethet. A pitvarfibrillálás ötszörösére növeli a szívelégtelenség, 2,5-szeresére a szélütés (stroke) kockázatát, miközben jól szűrhető, és felismerését követően kezelhető. A korai diagnózis, az időben kezdett gyógyszeres vagy az újabban alkalmazott (jóval hatékonyabbnak minősített) terápia: a katéteres abláció megváltoztathatja a betegség lefolyását – javítva az érintett életminőségét, várható élettartamát. Minél korábbi fázisban alkalmazzák, annál hatékonyabb, mert jelentősen késlelteti a progressziót.

Pitvarfibrilláció (pitvari remegés) akkor fordul elő, ha a szív két felső ürege túl gyorsan, vagy kontrollálatlanul húzódik össze. Ilyenkor a szívverést vezérlő elektromos impulzusok rendszertelenek. Megszűnik a pitvarok mozgásának összhangja. Az előidézett szapora szívverés időnként remegésnek érződik. A „remegő” szív nem pumpálja kellő hatékonysággal a vért, a szervekhez kevesebb oxigén jut, a beteg rosszul érzi magát. A pitvarfibrilláció a szívritmuszavar miatti kórházi betegfelvétel leggyakoribb oka. Önmagában nem jelent életveszélyt, de súlyos szövődményeket (pl. szélütést) idézhet elő. A cél ezek megelőzése.

Ritmuszavart a felnőttek 0,5-1 százaléka (65 év felett 3-5%, 80 év felett 7-10%) érzékel. Férfiaknál minden korosztályban gyakoribb. Szívbetegség megléte esetén nagyobb kockázattal alakul ki. A billentyű problémái közül főként a kéthegyű (mitrális) billentyű elváltozásával függhet össze. Kiváltó ok lehet a magas vérnyomás, a szívizomgyulladás, szívműtét utáni állapot, infarktus, szívelégtelenség – a nem szív eredetű kórok közül a pajzsmirigy túlműködése, az ionzavar, tüdőembólia, légzészavar (alvási apnoe), a családi kórtörténet, dohányzás, túlsúly, a nagy mennyiségű alkohol, koffein fogyasztása, és sok esetben az életkor. Statisztikák szerint minden negyedik 40 feletti személy megél pitvarfibrillációt, ám 60 éves kor alatt néha bármilyen szervi elváltozás, társult betegség nélkül is előfordulhat. A normál szívműködéshez képest jól érzékelhető ez a remegés, bár a betegek fele-harmada, orvosi tapasztalat szerint, nem érzi. Pedig pulzusmérővel, akár telefonapplikációval követni kellene, mondja dr. Zima Endre (SE VSZEK). A Magyar Kardiológusok Társasága Aritmia és Pacemaker Munkacsoport elnöke javasolja is, hogy rendszeresen mérjük pulzusunkat, csak semmiképp ne csináljunk magunkból, páciensünkből beteget (főleg ne betegebbet, mint amilyen). Minél hosszabb ideje áll fenn a PF, annál nehezebb kezelni, annál nagyobb kockázat az embolizáció (stroke, oxigénhiány miatti iszkémiás állapot). A fibrilláló betegnél az életminőség visszanyerése, a lehetséges szövődmények kivédése nyomán sikerülhet helyreállítani a munkaképességet, ami főként az egyén, de egyben a gazdaság érdeke is.

Egy kis anatómia

A jobb pitvar fogadja az elhasznált vért, ami a jobb kamrába jut, ahonnan a kis vérkör indul ki. A tüdőtől a kis vérkör friss, oxigéndús vért szállít vissza a szív bal pitvarába, mely a bal kamrába jut, és a nagy vérkörön keresztül szállítódik a testbe, majd az elhasznált vér vissza a jobb pitvarba. A szív jobb pitvarának falában lévő szinuszcsomó szabályozza a szívizomzat összehúzódásait. Az általa küldött elektromos jel először a pitvarokba, majd a pitvar-kamrai csomón keresztül a kamrákba továbbítódik, és készteti az üregeket ebben a sorrendben összehúzódásra. A meghatározott útvonalon terjedő elektromos impulzusok zavara szívritmuszavart idéz elő. Ezt az érzelmi, terheléses állapot is befolyásolhatja. A szív 50-180 között képes változtatni a frekvenciát. Ami ettől eltérő, az kóros. Ha összerendezetlen a működés, ha a szív nem tudja kellően továbbítani a vért, egy része pang és nem cirkulál, emiatt 2,5-4-szeres lesz a vérrögképződés rizikója. Megnő az embólia, a stroke kockázata. A vérárammal elsodródó vérrög a szervezetben bárhol elzárhat egy ütőeret (tromboembóliás szövődmény lép fel), ennek megelőzésére kell véralvadásgátló kezelést beállítani a pitvarfibrilláló betegek nagy részénél.

Ez a cikk is érdekelheti Önt! Véralvadásgátló kezelés pitvarfibrillációban

Pitvarfibrilláció esetén rendezetlen irányú, folyamatos ingerületterjedés miatt igen gyors (350-600/perc frekvenciájú) pitvari elektromos tevékenység alakul ki. Ez a szabályos ingerképzéstől független jelenség a pitvarremegés. A pitvar-kamra közötti ingerületvezetés fékezi, lassítja a kamrákra terjedő ritmust, védendő az ottani fibrilláció kialakulásától. Ha a kamrafibrilláció mégis bekövetkezik, az azonnali defibrillálás nélkül életveszélyes lehet.

A pitvar-kamrai csomó tevékenységétől függően a pulzusszám lehet magas (100-180/perc), normális vagy alacsony is, de a pulzus minden esetben szabálytalan. A pitvarfibrilláció olykor tünetmentes („néma”), máskor enyhe tünetekkel vagy zavaró panaszokkal jelentkezik. Ez legtöbbször szapora, szabálytalan szívdobogásérzés. Vezető tünet a csökkent fizikai teljesítőképesség, a légszomj, fáradtság, mellkasi diszkomfort, félelemérzés, ájulásközeli érzés. Tünetmentes állapotban az egyéb ok miatt készített EKG, vagy más szövődmény (pl. agyi embólia) utal a pitvarfibrillációra. Diagnosztizálása – akár a szabálytalan szívdobogás miatt is – az EKG vagy a 24 órás Holter-monitorozás alapján azonban egyszerű. A pulzus tapintásával is megállapítható, ha korábban a szabálytalan pulzus hátterében már igazoltak pitvarfibrillációt. Az első alkalommal észlelt szabálytalan pulzus feltétlenül orvosi kivizsgálást igényel, ilyenkor EKG-vizsgálat alapján állítják fel a ritmuszavar pontos diagnózisát.

A pitvarfibrilláció műtéti kezelése

A normál (szinusz)ritmus visszaállítása (kardioverzió) antiaritmiás gyógyszerterápiával, vagy újabban rövid altatásban végzett elektromos „kiütéssel” (katéteres ablációval) történhet. Ennek során a szabálytalan ingereket adó gócot a szívben elroncsolják, gátolva az ingerek tovaterjedését. Bár a gyógyszerterápia csak a pitvarfibrillálók felénél (52%) hatásos, a műtétre alkalmasok 4%-ánál kerül sor katéteres ablációra, holott a betegségprogressziót ez a beavatkozás tízszer hatékonyabban késlelteti – utal vizsgálati eredményekre a Biosense Webster (Johnson & Johnson, kardiológiai üzletág) jelentése. A hazánkban végzett ablációk mintegy fele (1600) pitvarfibrilláció miatt történik, ami elég jó aránynak számít az EU tagországok összehasonlításában is.

A kombinációs gyógyszerterápia ellenére fennálló szapora szívműködés esetén a pacemaker-beültetés, illetve a pitvar-kamrai átvezetést végző ingervezető csomó katéteres ablációja jelenthet megoldást, amit elektrofiziológiai laboratóriumban, műtéti körülmények között végeznek. Az eljárás során a ritmuszavarért felelős területeken – rádiófrekvenciás elektromos áram (olykor lokális hűtés, krioabláció) segítségével – megszüntetik az ingervezetést. Pitvarfibrilláció esetén a ritmuszavarért a bal pitvarba szájadzó tüdővénák falában lévő izomszigetek felelnek. Ezek gyors elektromos aktivitást hoznak létre, ami a pitvari izomra terjedve okozza a pitvar kontrollálatlan, szapora összehúzódását. Az abláció célja a négy tüdővéna pitvari izomzattól való elektromos elszigetelése. A pontos határok tisztázása érdekében a beavatkozás előtt a bal pitvarról és a beszájadzó vénák anatómiai viszonyairól CT- vagy MR-vizsgálatot végeznek. A megfelelő tüdővénák szájadékának ablációja után a szinuszritmus visszaállhat. A beavatkozás ideje az anatómiai viszonyok és a ritmuszavarban részt vevő területek nagyságától függően változik. A szinuszritmus visszatérése és fennmaradása esetén a beavatkozást befejezik. Ha viszont a pitvarfibrilláció tér vissza, folytatni kell az ablációt. Ritkán, de az is előfordul, hogy minden orvosi próbálkozás ellenére a ritmuszavar a műtét végén is fennáll, így azt sikertelennek tartva felfüggesztik. A beavatkozás következtében létrejövő változások (pl. a pitvar hegesedése) miatt az esetek nagy részében a ritmuszavar később is megszűnhet, vagy megszüntethető lesz.

A pitvarfibrillálók ellátása mindenkori prioritás. A pitvarfibrilláció miatti legtöbb katéteres beavatkozás (650) a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán történik, mondja Dr. Gellér László, az Elektrofiziológiai részleg vezetője. Az első ilyen beavatkozás Pécsett volt, ma 7 centrumban végzik (három a fővárosban van). A gyógyszeres terápia önmagában nem kellően hatékony, ezzel szemben az eszközös kezelés (pitvarfibrilláció abláció) tartós ritmuszavar-mentességet és jelentősen javuló életminőséget eredményez. Az abláció hatása a beavatkozást követő 3-6 hónap alatt lesz teljes, a létrehozott izomsérülés gyógyulásával létrejövő kötőszövetes átalakulással. Ez idő alatt előfordulhat még pitvarfibrilláció, esetleg felléphet egyéb pitvari ritmuszavar. A műtét sikerességét a 6. hónapot követő ritmuszavarmentes állapottal lehet mérni. A rövid ideje fennálló pitvarfibrillációnál, a normális pitvari méretekkel rendelkező pácienseknél a sikerarány magasabb. Tehát a nem folyamatosan fennálló PF esetén a nagy gyakorlattal rendelkező központokban az átlagos sikerarány 70-80%, a folyamatos ritmuszavar esetén 50% körüli. Ha a panaszok és tünetek továbbra is fennállnak, ismételt abláció elvégzésére lehet szükség. Ez a költséges, magas szintű szakértelmet igénylő beavatkozás hosszú távon költséghatékony, mert kevesebb kórházi kezeléssel jár, és elhagyható a gyógyszerelés. Azonban egyes betegeknél nem végezhető el, mert kisebb volna az egészségnyereség, mint amekkora veszéllyel járna, állítja Gellér professzor, aki egyben a Magyar Kardiológusok Társasága Tudományos Bizottságának elnöke.

Van néma fibrilláció, időszakonként jelentkező (magától abbamaradó), s van állandó. Egyeseknél fennáll a családi hajlam. Vannak nem „panaszosak”, akik nem érzékelik, mondja Gellér professzor, náluk több mint kétszeres a vérrögképződés kockázata. 70 éves kor felett mintegy 10% a valószínűsége, alatta csak 1-2%. Előfordulását nem lehet életvezetéshez, táplálkozáshoz kötni. Csapdahelyzet, hogy bizonyos sportok kifejezetten hajlamosítanak rá. Aki heti 3x-szor 1,5 óránál többet edz, annál is nagyobb lehet a kockázat. A megoldás kulcsa az, hogy ha van kísérő betegség (magas vérnyomás, diabétesz), azt kezel(tet)ni kell. Amúgy meg érdemes mozogni, mert a sportolásnak is van medicinája. A személyi edző olyan pulzustartományban dolgoztat, ami még nem terheli túl a szívet. Az állóképességi sportoknál (pl. maratonfutás) viszont tartósan nagy terhelésnek teszik ki a sportoló szívét, hogy a nagy átáramlás sok oxigént juttasson az izmokhoz, szövetekhez.

100 ezer beteg lenne alkalmas az abláció elvégzésére (annak alapján, hogy milyen korú, hány éve áll fenn a PF, milyen az üregmérete, milyen a várható sikeresség), de csak mintegy 1,5%-nál végzik (1600 eset), sorolja az adatokat dr. Gellér. Ez nem a betegeken múlik. Akinek felajánlják, a gyógyszerszedés helyett inkább a műtétet választja, igaz, nem garantálható, hogy 100%-os megoldást hoz nála. Az abláció okozta seb gyógyulása is generálhat szívritmuszavart, hajlamosíthat vérrögképződésre, ezért kell a beavatkozás után 2-3 hónapig véralvadásgátlót (vérhígítót) szedni. Gond a kapacitás: a kellő számú, megfelelően képzett szakember hiánya. 5-10 évet vesz igénybe az Elektrofiziológiai Társaság (drága) képzése. A speciális (drága) műszerekkel ellátott laborból is több kellene. A beavatkozás során a lágyéknál, a nagyvénán tolják fel a katétert. Szív-CT készül mindenkiről, hogy lássák, van-e koszorúér-betegsége. A diagnosztikus eszköz pontosan követi, hol a kóros vezetés. A katéter térképet rajzol ki a valódi anatómiai viszonyokról, ezt a röntgenképet vetik össze a szív-CT-vel. Két katétert vezetnek a bal pitvarba, egy harmadikat a vénába. A katéter ablál (éget) – a kórosan működő terület (kóros) vezetése a hő hatására megszűnik. A beteget kissé szedálják, hogy ne izguljon, vénásan azért kap fájdalomcsillapítót, hogy az égető érzést ne érezze mellkasában. (Megfigyelések szerint, minél agresszívabban törekednek a jó eredményre, annál több lehet a súlyos szövődmény. Amúgy a komplikációs ráta egyharmad, mint máshol Nyugat-Európában.) A beavatkozás szükség esetén ismételhető, a második alkalommal könnyebben is végezhető el. A további ablációra visszatérő betegek száma 30-35 százalék.

Hasznos szakmai tanács

A szív összehúzódása nyomán létrejövő lökéshullám a pulzus, amit a csukló hüvelykujj felöli oldalán könnyű kitapintani. Érzékelése tájékoztat a szív ritmusos összehúzódásáról, miközben segítséget nyújt a lassú vagy gyors, a szabályos vagy szabálytalan ritmusok elkülönítésében. A pulzus normális esetben percenként 60-100 közötti, szabályos, ritmusos – a szívdobbanás szerinti – „lüktetés”.

A pulzus frekvenciája pl. testmozgás, érzelmi hatás, láz, kávéfogyasztás, cigarettázás miatt is folyton változik. Ezért nyugalmi állapotban (5 percnyi üldögélés után, a kar nyugalmi helyzetében) kell ellenőrizni. Első lépésben legyen a csukló szabad, a kezet tenyérrel felfelé rakjuk magunk elé, majd a másik kéz középső három ujját tegyük a csukló hüvelykujj felőli oldalára úgy, hogy a középső ujj kb. 3 cm-re legyen a tenyér alsó szélétől. Az ujjak finom mozgatásával érezzük a pulzust. A 60 másodpercig számolt érték adja a szív percenkénti verését, a ritmust, a pulzust. Alacsonyabb vérnyomásnál renyhébb, magas vérnyomás esetén peckelő, mondják szakemberek, s azt javasolják, ha a panaszos nem érzi jól magát, mert szíve össze-vissza kalimpál, tapintsa meg a pulzusát. Figyelje meg, hogy ritmusos vagy szabálytalan ritmusú, lassú vagy gyors. Ezen alapmegfigyelés a kezelőorvos számára segítő eligazítást jelenthet. Célszerű lehet a napi egyszeri vérnyomásmérés is. De panasz esetén első lépés mindenképpen vezessen a háziorvoshoz, aki pedig EKG-t néz. Fontos szerepe van a betegszervezeteknek, fórumoknak, alapvetően pedig a hiteles tájékozódásnak, tájékoztatásnak.

A pitvarfibrilláció megelőzésében a gyógyszeres és katéterablációs kezelésen kívül csak a kiváltó tényezők (nagy mennyiségű alkohol-, koffeinfogyasztás) elkerülése, illetve pl. a kóros pajzsmirigyműködés normalizálása segíthet. A lakosság körében javallt diéta, torna vagy gyógyteafogyasztás orvosi tapasztalatok szerint nem rendelkezik megelőző hatással. Aki tehát a pulzus tapintása és a tünetek alapján pitvarfibrillációt észlel, még ha spontán rendeződött is a ritmuszavar, keresse fel kezelőorvosát.

Forrás: WEBBeteg
Fazekas Erzsébet, újságíró

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Bőrproblémája van? Bőrproblémája van?

Online mobilapplikációs szolgáltatás. Hogy működik a teledermatológia? (x)

Pitvarfibrilláció - Egy veszélyes...

A pitvarfibrilláció a felnőttek körében a leggyakoribb szívritmuszavar, ami az életkor előrehaladtával gyakoribbá válik. A 65 év feletti népesség...

Magasvérnyomás-betegségem van?

A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) napjainkban és a jövőben is nagy jelentőségű népegészségügyi probléma lesz. A kórkép a lakosság...

Agyi érelmeszesedés

Mi okozhat agyi érelmeszesedést? Milyen tényezők növelik a kialakulásának kockázatát? Milyen következményei lehetnek az agyi érelmeszesedésnek?

Véralvadásgátló kezelés...

A ritmustalan szívverés, össze-vissza pulzus hátterében, különösen idősebb korban, az esetek egy részében pitvarfibrilláció áll. A 65 év feletti...

Pitvarfibrilláció: Vegye észre a...

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb krónikus szívritmuszavar. A betegség nehezen felismerhető, mert sok pitvarfibrilláló betegnek egyáltalán nincsen...

Pitvarfibrilláció: rövidebb és...

Tizenhetedik alkalommal találkoztak a szakemberek a Debreceni Kardiológiai Napok továbbképző konferencián, amelyet 1995-ben Édes István és Czuriga...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.