Holiday heart szindróma

Az ünnepekhez, nyári fesztiválokhoz vagy családi eseményekhez sokaknál hozzátartozik az alkoholfogyasztás, a késői lefekvés, a bőséges étkezés és az alváshiány. Kevesen tudják azonban, hogy ezek együtt akár komoly szívritmuszavart is kiválthatnak még olyan embereknél is, akiknek korábban nem volt ismert szívbetegségük.

Ezt az állapotot nevezik holiday heart szindrómának, vagyis „ünnepi szív” szindrómának. A kifejezést először az 1970-es években használták olyan betegek esetében, akik nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása után hirtelen kialakuló ritmuszavarral kerültek sürgősségi osztályra. A leggyakoribb ritmuszavar a pitvarfibrilláció, de pitvari extraszisztolék, pitvari flutter vagy egyéb supraventricularis tachycardiák is előfordulhatnak.

Mi vezethet holiday heart szindróma kialakulásához?

A holiday heart szindróma kialakulásának mechanizmusa összetett, és több, egymást erősítő folyamat együttes következménye.

Az alkohol közvetlenül is befolyásolja a szív elektromos működését, emellett hormonális, idegrendszeri és anyagcsere-változásokat is kivált. A szív normális működéséhez precíz elektromos szabályozás szükséges. A szívizomsejtek működését úgynevezett ioncsatornák irányítják, amelyek szabályozzák a nátrium-, kálium- és kalciumionok áramlását a sejtek között. Az alkohol megváltoztatja ezeknek az ioncsatornáknak a működését, ami instabillá teheti a szív ingerületvezetését. A pitvarokban ilyenkor rendezetlen elektromos aktivitás alakulhat ki, amely pitvarfibrillációhoz vezethet.

Az alkohol emellett fokozza a szimpatikus idegrendszer aktivitását. Megemelkedik az adrenalin és a noradrenalin szintje, nő a pulzusszám, fokozódik a szív ingerlékenysége, ami tovább növeli a ritmuszavar kialakulásának esélyét. Ezzel párhuzamosan a paraszimpatikus idegrendszer működése is ingadozhat, ami szintén kedvez az elektromos instabilitásnak.

Fontos szerepe van a folyadék- és elektrolitháztartás zavarának is. Az alkohol vízhajtó hatású, ezért fokozza a folyadékvesztést. A kiszáradás következtében csökkenhet a kálium- és magnéziumszint, amelyek alapvető fontosságúak a normális szívritmus fenntartásához. Már enyhe elektrolitzavar is fokozhatja a szívizomsejtek ingerlékenységét.

A kialakulásban az oxidatív stressz és a gyulladásos folyamatok is szerepet játszanak. Az alkohol lebontása során acetaldehid keletkezik, amely toxikus hatású vegyület. Az acetaldehid fokozza a szabadgyökképződést, gyulladásos folyamatokat indít el, és átmenetileg károsíthatja a szívizomsejtek működését. Az oxidatív stressz hatására romlik a pitvarok elektromos stabilitása, ami kedvez a ritmuszavar kialakulásának.

Az ünnepi időszakokra jellemző életmódbeli tényezők tovább fokozzák a kockázatot. A késői lefekvés, az alváshiány és a fokozott stressz növeli a stresszhormonok szintjét. A nagy mennyiségű étel megterheli a vegetatív idegrendszert, míg a koffein és az energiaitalok stimuláló hatása tovább fokozhatja a szív ingerlékenységét.

A mechanizmus tehát nem kizárólag az alkoholhoz köthető, hanem több károsító tényező együttes hatásáról van szó.

Milyen tünetek jelentkezhetnek?

A leggyakoribb panasz a hirtelen jelentkező szapora, szabálytalan szívdobogásérzés. A betegek gyakran úgy írják le, hogy a szív „összevissza ver”, „kihagy” vagy „remeg” a mellkasban. Emellett előfordulhat:

• mellkasi nyomásérzés,
• légszomj,
• gyengeség,
• szédülés,
• bizonytalanságérzés,
• csökkent terhelhetőség,
• fokozott fáradékonyság.

A tünetek legtöbbször az alkoholfogyasztást követő 12–36 órában jelentkeznek. Sok esetben a ritmuszavar spontán megszűnik, de előfordulhat, hogy tartósan fennmarad, és sürgősségi ellátást igényel.

Kiknél gyakoribb?

Bár a holiday heart szindróma teljesen egészséges embereknél is kialakulhat, bizonyos állapotok fokozzák a kockázatot. Ilyen például a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, az alvási apnoe, a pajzsmirigybetegség vagy a már ismert szívbetegség. Az életkor előrehaladtával szintén nő a pitvarfibrilláció kialakulásának esélye. Különösen veszélyes lehet a rendszeres „rohamivás”, vagyis amikor valaki rövid idő alatt nagyobb mennyiségű alkoholt fogyaszt el. Az utóbbi évek kutatásai szerint már kisebb mennyiségű alkohol rendszeres fogyasztása is növelheti a pitvarfibrilláció kockázatát.

Bár a holiday heart szindróma sokszor átmeneti állapot, nem szabad teljesen ártalmatlannak tekinteni. A pitvarfibrilláció növelheti a stroke, a szívelégtelenség és más szövődmények kialakulásának esélyét. A visszatérő ritmuszavar idővel tartóssá válhat, és hosszú távú kezelést tehet szükségessé.

Hogyan kezelhető?

A kezelés attól függ, milyen típusú ritmuszavar alakult ki, milyen régóta áll fenn, illetve van-e a háttérben egyéb szívbetegség. Enyhébb esetekben elegendő lehet a folyadékpótlás, a pihenés, az alkohol kerülése és az elektrolit-egyensúly rendezése. Súlyosabb vagy tartósabb ritmuszavar esetén gyógyszeres kezelésre, pulzusszám-szabályozásra vagy akár elektromos cardioversióra is szükség lehet.

Hogyan diagnosztizálható?

A kivizsgálás során EKG, laborvizsgálat, szívultrahang és Holter vizsgálat is történhet.

Mit lehet tenni a holiday heart szindróma megelőzése érdekében?

A holiday heart szindróma egyik legfontosabb sajátossága, hogy sok esetben megelőzhető. A mértékletes alkoholfogyasztás, a megfelelő hidratálás, az elegendő alvás és a túlzott koffein- vagy energiaital-fogyasztás kerülése jelentősen csökkentheti a kockázatot. Azok, akik korábban már tapasztaltak ritmuszavart, vagy akiknek ismert szív-érrendszeri betegségük van, különösen óvatosak legyenek. Ha alkoholfogyasztást követően visszatérően jelentkezik szabálytalan szívdobogásérzés vagy légszomj, mindenképpen javasolt kardiológiai kivizsgálás.

Tovább A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus