• A testvérénél volt már trombózis? Legyen óvatos

        Szerző: Trombózisközpont - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási specialista

        A mélyvénás trombózis számtalan embert érint manapság, melyért a nem megfelelő életmódon kívül a genetika felelős. A családi halmozódás sok beteg esetében megfigyelhető, így tanulmányok alapján fokozott óvatosságra intik azokat, kiknek testvére már átesett a problémán. Prof. Blaskó György, véralvadási specialista így a genetikai szűrés fontosságára hívja fel a figyelmet.

        Életveszélyes vérrögök

        A véralvadási folyamata igen bonyolult rendszeren keresztül valósul meg, mely során fontos, hogy ne csússzon át a mérleg nyelve sem a fokozott vérzés, sem pedig a túlzott alvadás irányába.  Ez utóbbi esetben ugyanis könnyen vérrögök keletkezhetnek, melyek, ha a mélyen fekvő vénákban alakulnak ki, akkor mélyvénás trombózist okoznak. Amennyiben a vérrögök, vagy azok egyes részei leszakadnak, akkor a véráramba kerülve tüdőembólia is kialakulhat, ami a súlyosságtól függően akár hirtelen halállal is járhat.

        A mélyvénás trombózis főbb rizikófaktorai a vénás keringési rendellenességek, bizonyos daganatok, hormonális fogamzásgátlók, műtétek (pl. csípőműtét), várandósság, gyermekágyi időszak, valamint a genetika. Már régóta ismert tény, miszerint a vérrögök kialakulása sokszor genetikai mutációhoz köthető, melyek közül a leggyakoribb az V-ös faktor Leiden mutációja, az MTHFR mutáció, valamint az alacsony Proten S szint. Ezek megléte jelentősen megnöveli a trombózis rizikóját (főleg, amennyiben homozigóta formáról van szó). De ezeken kívül még számos örökletes trombózisforrás van: a Prothrombin gén mutációja a Protein C, illetve az antithrombin-III hiánya, valamint néhány fibrinolízis-gátló csökkent aktivitása.

        Ezt olvasta már? A mélyvénás trombózis tünetei és okai

        Hirdetés

        A genetika szerepe

        Tanulmányok szerint amennyiben az egyik testvérnél előfordult mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia, úgy dupla annyi az esély arra, hogy a másik testvérnél/testvéreknél is előjön a probléma. Sőt, ha két testvért is kezeltek vérrögökkel, akkor a veszély már 50-60-szoros! Megfigyelték továbbá, hogy bár az állapot nagyjából fele-fele arányban fordul elő a nőknél és a férfiaknál, ám a gyengébbik nem tagjai inkább a fiatalabb években vannak veszélyben (40 év alatt), míg a férfiak 50 év felett.

        Fontos tudni, hogy a rizikó nem csupán a testvérek esetében emelkedik meg, hanem akkor is, ha szülőknél, illetve nagyszülőknél alakult ki trombózis! (A családilag halmozott, örökletes trombózisok öröklődése pontosan olyan mechanizmusok szerint folyik, ahogyan azt 150 éve Gregor Mendel bencés szerzetes a cukorborsóval végzett kitűnő és maradandó kísérleteiben leírta) - teszi hozzá prof. Blaskó György, véralvadási specialista.

        Genetikai vizsgálattal és helyes életmóddal megelőzhető

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Ma már szerencsére korszerű vizsgálatokkal meg lehet állapítani, hogy kinek van genetikai hajlama a trombózisra (trombofília). Ez egy vérvizsgálattal kiszűrhető, így ha az orvos úgy látja, fokozott rizikóval bír, akkor megelőző gyógyszeres kezelést írhat elő. Ez természetesen függ a trombofília súlyosságától, egyéb hajlamosító tényezők meglététől (pl. várandósság, gipsz, daganat), esetleges korábbi trombózistól. Amennyiben valóban fokozott hajlama van, ám a veszély szinte minimális, úgy megfelelő életmódot (sok folyadék, túlsúly leadása, rendszeres mozgás) és kompressziós harisnya viselését javasolhatja a szakember.

        Olvasson tovább! Az örökletes trombózishajlam már fiatalkorban kiszűrhető

        (Trombózisközpont - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási specialista)

        Módosítva: 2018.07.03 20:51, Megjelenés: 2017.06.23 02:51
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Mellrák korai felismerése

        Mellrák korai felismerése

        Dr. Kónya Judit

        Fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel és a havonkénti önellenőrzés.

        A beteg gyermekekért

        A beteg gyermekekért

        Gyermekeinkért ʼ91 Alapítvány

        Ön is segítheti a beteg gyermekek gyógyulását adója 1 százalékával.

        Mit kell tudni a Leiden-mutációról?

        A Leiden-mutáció a veleszületett, öröklődő trombózishajlamok közé tartozik. A Leiden-mutáció a leggyakoribb öröklött trombózishajlamot okozó eltérés. Egészségesek közel 6-10 százalékában fordul elő az enyhe formája.

        Aterotrombózis - Mit okozhat az érelmeszesedés?

        Számos szív- és érrendszeri betegség egységes alapfolyamatra vezethető vissza. Ahogy az aterotrombózis (atherothrombosis) elnevezése is utal rá, a betegség az atherosclerosis, azaz az érelmeszesedés talaján alakul ki.

        Mélyvénás trombózis - diagnózis és kezelés

        A mélyvénás trombózis kezelésének elsődleges célja a vérrög növekedésének megakadályozása, a későbbiekben pedig a trombus ismételt kialakulásának megelőzése. A terápiára gyógyszerek, műtéti megoldások és gyógyászati segédeszközök is rendelkezésre állnak.

        Hughes-szindróma: a nőket kétszer gyakrabban érinti

        Az antifoszfolipid szindróma (APS, más néven Hughes-szindróma) az immunrendszer zavart működése következtében kialakuló betegség, amelyre a vér alvadási zavara jellemző.

        A mélyvénás trombózis tünetei és okai

        A mélyvénás trombózis veszélyes, sokszor halálos szövődményekkel járhat. Ha a vénában kialakult trombus egy része leszakad és az embólus a tüdőbe jutva elzár egy verőeret, halálos kimenetelű tüdőembólia alakulhat ki.

        A veleszületett (familiáris) trombózishajlam

        Olyan állapotról van szó, amely során a véralvadás meghatározott genetikai hibája vezethet trombózis vagy embólia fokozott családi előfordulásához. Ez a veleszületett hajlam a magyar lakosság 25 százalékát érinti, tehát minden negyedik embert.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.