Distressz a munkahelyen: Ön is érintett?

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Egészségkárosító tényező lehet a munkahelyen a por vagy zajártalom mellett a stressz is, ha indokolatlan mértékű. Egy tavalyi felmérés eredményéből kitűnik: a magyar munkavállalók stressz szintje kétszerese a dánokénak. A nem kívánatos, túlzott mértékű stressz megelőzésének, illetve csökkentésének a leghatékonyabb eszköze a pszichoszociális kockázatértékelés és az erre épülő célzott beavatkozás.

A szervezet reakciója a speciális külső ingerekre a stressz, amelynek kialakulását és mértékét nagyon sok minden befolyásolja. Nem mindegy, hogy az adott stressz jótékony, építő és serkentő hatású, vagy éppen ellenkezőleg, rossz, azaz distressz. Ha azt érezzük, hogy nem tudjuk befolyásolni az adott konfliktust, nincs megoldás a problémára, kialakul a kontrollvesztés érzése, amely elhúzódó, nagymértékű stresszreakciót okoz.

Számos vizsgálat igazolta az elmúlt évtizedekben, hogy a nagyfokú munkahelyi stressz pszichés (szorongás, depresszió, pánikbetegség, kiégés) és szomatikus, testi megbetegedések rizikótényezője. Tipikus tünetegyüttes a hasi görcsökkel, puffadással, hasmenéssel járó irritábilis bél szindróma, amely nagyon gyakran valamilyen krónikus stressz hatására jön létre.

Kevesen gondolnák, hogy a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát, és az ezzel összefüggő halálozást másfél-kétszeresére növelheti a negatív stressz, amely gyakran a munkahelyi környezetből ered, ezért nagyon fontos feltérképezni a pszichoszociális kockázatokat a munkahelyeken – figyelmeztet dr. Stauder Adrienne pszichiáter, pszichoterapeuta, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés Kutatócsoportjának vezetője. Nem elegendő vérnyomáscsökkentő, koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket adni a betegnek, mert ezek ugyan tüneti kezelésre megfelelőek, de ott marad a valódi ok.

Stresszes az élete?

A stressz kezelésében a pszichoszomatikus szemléletet célszerű követni, a szakmai irányelvekben is így szerepel. Tehát ha panasz esetén háziorvoshoz, foglalkozás-egészségügyi orvoshoz vagy pszichológushoz fordulunk emésztőszervi panaszokkal, fejfájással, szívpanaszokkal, kimerült állapotban, nagy valószínűséggel elhangzik majd az a kérdés: Stresszes az élete? Innen elindul egy összetett folyamat, amelynek célja, megtalálni és kezelni a stresszhatásokat.

Ezek a szakmák érintettek

A munkahelyi stressz mértéke a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatban volt a legjelentősebb (100-as skálán 56), ezt követi a kereskedelem, gépjárműjavítás, ingatlan ügyek ágazata (55), és a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás (54).

A Munkavédelmi Törvény a munkáltatók számára 2008. január 1-től előírja a pszichoszociális kockázatok felmérését, amely a megelőzés leghatékonyabb eszköze. Dr. Stauder Adrienne munkacsoportja kidolgozott és összeállított egy kérdőívet a nemzetközi tapasztalatok alapján, amelyet bárki kitölthet, felmérve a saját munkahelyének stressz-szintjét, amely összevethető az országos és ágazati adatokkal is.

Az adott mértékű, egészségügyi kockázattal járó stressz szempontjából általában több tényezők együtt játszanak szerepet, így például a kockázati tényezők magas mértéke és a védőfunkciók hiánya. Sokkal inkább érintettek azok a munkavállalók, akik túlóráznak, hajtanak, de nem kapnak kellő anyagi és erkölcsi elismerést, mint azok, akik hasonlóan sokat dolgoznak, azonban megbecsülik és elismerik a munkájukat, támogató környezetben vannak, igazságos a feladat-jutalom eloszlása. Az ő esetükben nem alakul ki magas feszültségszint.

Sokan úgy gondolják, az egyetlen járható út, ha otthagyják a munkahelyüket. Nem szükséges azonban ennyire drasztikusan értelmezni a környezeti tényezők megváltozását. Kiváló példa erre Éva esete, állásváltoztatással próbált megoldást találni a problémájára, de mint később kiderült, bevonzott egy ugyanolyan karakterű főnököt, ráadásul testi panaszai is jelentkeztek.

Éva története

Épp, hogy elkezdtem dolgozni egy cégnél, amikor komoly szervezeti átalakulások történtek. Egy teljesen új feladatkörbe kellett hirtelen beletanulnom, és új főnököm lett, ez rendkívül nagy megterhelést jelentett a számomra. Túl sok munka hárult mindenkire, nagyon szoros határidőkkel, ezért rendszeres volt a túlóra. Elhanyagoltam az étkezéseket és folyamatos, rendkívül nagy stresszterhelésnek voltam kitéve a főnököm miatt is. Akkor még fiatal voltam, és úgy éreztem, ki kell bírnom egy évet azon a szakterületen. Cserébe el kellett viselnem a mindennapos túlterhelést lelkileg és fizikálisan is.

Egy év után alakult úgy az életem, hogy ki tudtam lépni, és egy másik munkahelyen folytattam. Az élet fintora, hogy másfél év múlva kaptam egy ugyanolyan karakterű főnököt, mint az első helyen. Konkurenciát látott bennem, ezért minden eszközzel igyekezett megalázni, ellehetetleníteni. Tanulva a korábbi esetből, azonnal felálltam. Életem legjobb döntése volt minden tekintetben.

Sajnos évekig nagyon sokat dolgoztam, sokat túlóráztam, és mivel a munkaköröm nagy felelősséggel is járt, az állapotom nagyon súlyos lett. Mivel alapvetően egy szorongó alkat vagyok, emésztőrendszeri problémák jelentkeztek gyakori hasmenéssel, ételintoleranciával. A kialakuló reflux gyógyszeres kezelés mellett is olyan súlyossá vált, hogy állandóan elkaptam valamilyen fertőzést, amely főként a tüdőmet terhelte meg, ezért két éve megoperálták a gyomromat.

Ma már sokkal jobb az életminőségem, de ehhez a testem mellett a lelkemmel is foglalkoznom kellett. Részt vettem egy stresszkezelő tréningen, amely nagyon sokat segített, főleg a mindennapos aggodalmak, idegeskedések kezelésében. Megtanultam, hogy tudatosan végezzek olyan tevékenységeket, amelyek örömet okoznak és segítenek feltöltődni testileg és lelkileg. Sok időt töltök a családommal, barátaimmal. Ha bármilyen problémám adódik, akkor nem rágódok rajta, hanem segítséget kérek, akár a napi ügyekben is. Ma már tudom, hogy fontosabb nyugodtan, átgondoltan elvégezni a feladatot és elébe menni a problémáknak, mint erőn felül megpróbálni teljesíteni, hiszen egy idő után az ember erőtartalékai mindenképpen kimerülnek.
Azt tanácsolom a hasonló cipőben járóknak, hogy figyeljenek az intő jelekre. A túl sok túlóra, a túl sok idegeskedés, az elhanyagolt ékezések hosszú távon nem tarthatóak – tanácsolja Éva.

„Nekem az életmódváltás szinte életmentő volt, odafigyelek az étkezésre és a rendszeres testmozgásra, felöltődésre is.”

A pszichiáter azt mondja: a túl hosszú munkaidő nem csak az egészségre lesz ártalmas, hanem csökkenti a teljesítményt, növeli a hibák mértékét, befolyásolja a vállalat nyereségét. A munkahelyi stressz okozta GDP-kiesés hazánkban nagyjából évi 1000 milliárd forintra tehető.

Van megoldás!

Nagyon fontos hatékonyan kezelni azokat a helyzeteket, amelyek a feszültséget okozzák. Egyrészt a munkaidő és a munkamennyiség optimális keretek között tartásával elkerülhető a túlterheltség. A feszültségcsökkentésként javasolt feltöltődés pedig alapvetően javítja az ellenálló-képességünket a stresszhelyzetekkel szemben, legyen az sport, jóga vagy éppen relaxáció. Akár a munkahelyen is alkalmazható egy 3-5 perces relaxációs gyakorlat, amely könnyen elsajátítható.

Tudta?

A munkavállalók 29 százaléka havonta sokkal többet dolgozik a hivatalos munkaidejénél, de ezt soha nem jelezte főnökénél - derül ki egy felmérésből. Megdöbbentő, de igaz: a dolgozók 44 százalékának nem fizetik ki a plusszmunkát. Irodai munka és egészség

Dr. Stauder Adrienne vezetésével, a Williams Életkészségek Program keretében éppen tíz éve szerveznek a mindennapokban is jól alkalmazható stresszkezelő és kommunikációs készségfejlesztő tréningeket cégeknek, munkahelyi közösségeknek, egyéneknek. A program célja olyan készségek megismerése és elsajátítása, amelyek elősegítik a mindennapi stresszhelyzetek és konfliktusok kezelését, fejlesztve a résztvevők kommunikációs készségét és önismeretét. A program magyar változatát a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet munkatársainak közreműködésével dolgozta ki a Selye János Magyar Magatartástudományi és Magatartásorvoslási Társaság.

Igény van a tréningre a munkahelyek részéről, egyrészt a törvényi kötelezettség miatt, másrészt belátták a nyitott és felelősségteljes cégvezetők, hogy megtérülő befektetésről van szó: ha nincs munkahelyi stressz, vagy ha van is, de könnyen kezelhető az elsajátított eszközökkel, akkor jobb a hangulat, elégedettek a munkatársak, hatékonyabb a munkavégzés.

A WEBBeteg.hu portálnak nyilatkozó pszichiáter hozzátette: a családi és baráti támogató háttér megléte is segítség az egyénnek, legyen szó pozitív vagy negatív élményekről nyugodtan osszuk meg szeretteinkkel, és tanuljuk meg észrevenni a jó és szép dolgokat is. Tudom, hogy ez manapság nem könnyű, de a mi döntésünk, hogy mire és kire fordítjuk a figyelmünket. A tréningen erre is vannak nagyon jó gyakorlatok.

Gyors munkatempó, a megbecsülés hiánya

Több mint 19 ezer, 18-60 év közötti magyar munkavállaló kapcsolódott be önkéntesen, országos szinten, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés Kutatócsoportja által 2013-ban indított Munkahelyi Stressz Felmérésbe. „Az adatgyűjtés célja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők országos és ágazati szintű vizsgálata volt. Az erre kifejlesztett Koppenhágai Pszichoszociális Kérdőív (COPSOQ II kérdőív) 100-as skálán értékeli a különböző munkahelyi stressztényezőket.” – mondta Nistor Katalin pszichológus, doktorandusz, a kérdőív adaptálását és validálását végző kutatócsoport tagja.

A magyar munkavállalók számára sokkal inkább a gyors munkatempó (63), mint a jelentős mennyiségi elvárás (47) okoznak magas stresszterhelést. Jelentős stressz tényezőként jelenik meg továbbá az igazságosság és tisztelet alacsony mértéke (41), valamint komoly problémát okoz a szekálás. A stresszfelmérésben résztvevők mintegy 40 százaléka számolt be arról, hogy valamilyen gyakorisággal szenved a munkahelyén a szekálástól. Kiderült az is, hogy összességében a magyar nők nagyobb stresszről számolnak be, mint a férfiak, a kiégés, az alvászavarok, a munka és a család közötti konfliktus is nagyobb arányban fordul elő a nők körében és a munkahelyükkel is elégedetlenebbek, mint a férfiak.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.