A labdarúgás jótékony hatásai egészségünkre
A rendszeres futballozás során növekszik a csontok tömege, javul a játékos reflexeinek gyorsasága, izomereje és ezáltal mozgásának biztonsága.
A labdarúgás népszerűségét fokozó eredmények a Scandinavian Journal of Medicine and Science in Sports folyóiratban megjelent tanulmányokban olvashatók. Peter Krustrup, a tudományos program vezetője mindjárt a folyóirat elején hangsúlyozza, hogy erről nem a klubjukat milliókért váltó sztárfutballistákkal kapcsolatban kell beszélni. A szabadidőben játszott labdajáték kedvező hatásait a kutatók korosodó nők és férfiak vizsgálata alapján bizonyítják.
Az izomláz - pihentessük vagy dolgozzunk rá? |
A manapság egyre népszerűbb fitnesz terjedésével joggal kérdezhetjük, hogy vajon nem ártunk-e szervezetünknek az izomlázat okozó erőteljes fizikai terheléssel. Mi áll a kellemetlen tünetcsoport hátterében? Az izomláz - pihentessük vagy dolgozzunk rá? >> |
A vizsgálat végén a lábszárcsontok sűrűsége fokozódott, az alsó végtag izomtömege is nőtt, és a nők egyensúlyérzéke jobb lett. Ezek a nők korábban soha nem futballoztak, de nagyon megkedvelték a játékot.
A náluk észlelt kedvező változások kifejezettebbek voltak, mint azoknál, akik ugyanannyi időt kocogással töltöttek. Nem meglepő, hogy mindkét csoport tagjai előnyösebb helyzetben fejezték be a programot, mint azok a nők, akik nem sportoltak.
Hasonló felmérés férfiakkal is történt. A 20-40 esztendős alanyok hetenként két-három alkalommal játszottak kispályás focit, illetve a csoport egyik fele csak élte megszokott, futballmentes életét. A kényelmesekhez képest a futballra szoktatottak alsó végtagi izomtömege és csontjának erőssége mérhetően növekedett.
Fontos változás, hogy a futballozók egyensúlyérzéke is sokkal jobb lett. A kutatók vizsgáltak 65-75 éves férfiakat, akik testmozgás céljából ifjabb korukban is rendszeresen kergették a labdát. Testfelépítésüket, mozgásukat olyan, hasonló korú férfiakéval, illetve 30 évesekével hasonlították össze, akik nem foglalkoztak labdarúgással.
"Azok a hetvenéves emberek, akik szabadidejükben szórakozásként mindig is futballoztak, ebben a korban is olyan izomerővel és egyensúllyal bírtak, mint a labdarúgás iránt nem érdeklődő harmincasok, és messze erősebbek voltak, mint soha nem futballozó kortársaik" - mondta Krustrup.
(MTI)