Futballőrület - ne vegyük a szívünkre!
frissítve:
Nagy visszhangot keltett, amikor német kutatóorvosok 2006-ban megvizsgálták, hogy az országukban rendezett labdarúgó világbajnokságon szereplő hazai csapatért való izgalom hogyan befolyásolja a szurkolók egészségi állapotát.
Egy hazai helyszínen zajló nagy horderejű rangos sportesemény az egész lakosságot izgalomban tartja: hiszen mindenki a rendezvényről beszél. A kevésbé elhivatott és a vérbeli szurkolók egyaránt felfokozott kedélyállapotba kerülnek, mely hosszabb ideig (jelen esetben több mint 3 hétig) tart. Ez a stresszhormonok termelésének növekedésén keresztül megváltoztatja az egyének pszichikai és fizikai állapotát, illetve a napi szokások átalakulása hozzájárul a mindennapi élet felborulásához.
Az esemény 24 napig tartott: ez alatt az idő alatt a München régiójában bekövetkezett, szív- és érrendszeri betegségek talaján kialakult akut kardiovaszkuláris megbetegedések számát vizsgálták, s összevetették három másik, hasonló hosszúságú időszak eredményeivel, amikor nem volt világbajnokság Németországban (kontroll periódusok).
A kutatásról
Az alábbi adatok alapján készültek a kimutatások: a páciensek életkora és neme, a tünetek kezdeti időpontja, a mentőegység riasztásának ideje, az első tájékozódó vizsgálatok eredménye (pulzus, vérnyomás, EKG, anamnézis), illetve a végső diagnózis.
Az adatok feldolgozása során megállapították, hogy a mérkőzések ideje alatt (a stadionokban és a televíziók képernyője előtt ülve egyaránt) az egészséges egyének körében is duplájára nőtt az akut kardiovaszkuláris események száma, míg a szív- és érrendszeri alapbetegségben szenvedők kockázata a négyszeresére emelkedett.
Német kutatók azt is igazolták, hogy 1980-ban, a náluk rendezett labdarúgó világbajnokság időszakában, a német válogatott mérkőzéseinek napján kiváltképp akkor vitt be a mentő infarktus miatt embereket a kórházba, amikor a továbbjutás szempontjából csapatuk sorsdöntő mérkőzést vívott. Ez különösen akkor érvényesült, mikor a meccs drámai volt és a győztes gólt az utolsó percben sikerült berúgni.
Azokon a napokon, amikor a saját csapat pályára lépett, a mentők forgalmának 71,6 százaléka volt férfibeteg, míg a többi napokon ez csak átlagosan 56,7 százalékot jelentett. Ha a német válogatott játszott, a német férfiak szívroham miatti rosszulléte háromszor gyakoribb volt, mint egyéb napokon, sőt ez a nőknél is érvényesült, csak kisebb mértékben.
A kapcsolódó vizsgálatok eredményei |
| A németországi elemzést több más országban is hasonló vizsgálat követte. Svájci kutatók hasonló eredményre jutottak, majd az Amerikai Szívgyógyászok Kollégiumában jelent meg az eredményeket megerősítő publikáció. A nagyfokú izgalom, a fokozott stressz olyan lelkiállapotot teremthet, hogy olyanok esetében, akiknek egyébként is nagy esélye volna a szívrohamra, a focimeccs eseményeinek követése ugrásszerűen növeli annak kockázatát, hogy az infarktus azokban az órákban következik be, amikor a pályán pattog a labda. Olaszországi vizsgálatok ugyanakkor ellentétes eredménnyel jártek. A Torinói Egyetem kutatói 25 159 olasz kórházakba szívinfarktus miatt fölvett beteg adatait dolgozták fel. Három fontos labdarúgó-esemény (2002-ben rendezett világbajnokság, a 2004-es labdarúgó Európa-bajnokság, és a 2006-ban lezajlott világbajnokság) ideje alatt valamennyi olasz gyógyintézet forgalmát megvizsgálták. A kutatók nem tapasztaltak értékelhető növekedést a szívroham előfordulási gyakoriságában a három, nagy futballesemény alatt. |
Mik a veszélyes tényezők?
A veszélyt a mérkőzések tétje is befolyásolta - az előkelőbb helyekért vívott küzdelmek ideje alatt több megbetegedés történt. Ugyanakkor az arányok csak akkor emelkedtek, ha a német válogatott játszott - egyéb csapatok küzdelme a megbetegedések előfordulását nem befolyásolta.
A hazai csapat meccseivel összefüggésbe hozható heveny szív- és érrendszeri történések férfiak esetében 3,26-szor, nőknél 1,82-szer gyakrabban következtek be, mint a kontroll időszakokban. Átlagosan a meccsek kezdete után 2 órával alakult ki a legtöbb megbetegedés.
A megbetegedettek majdnem felénél volt igazolható a szívizmot oxigénnel ellátó koszorúserek betegsége, ez az arány a kontroll időszakokban kevesebb, mint a megbetegedettek egyharmadára volt igaz.
Leginkább a súlyos tüneteket okozó ritmuszavarok előfordulása növekedett meg, több mint háromszorosra. A szívizom infarktusa két és félszer volt gyakoribb a kontroll időintervallumokhoz képest.
Hogyan ismerjük fel a szívinfarktust? |
|
Fontos a jó erőnlét
A tanulmány ismételten bebizonyította, hogy az akut kardiovaszkuláris események kialakulásában hatalmas szerepet játszik a fizikális státusz mellett a betegek általános pszichés állapota is.
A hirtelen megbetegedések konkrét kiváltó okai a felmérésből nem azonosíthatók, vélhetően az esetek számának szignifikáns növekedése több faktorra vezethető vissza. Ilyen hatás lehet az életmód felborulásával a rendszertelen és egészségtelen táplálkozás, a rendszertelen, minőségileg és mennyiségileg is elégtelen alvás, a nagy mennyiségű alkohol fogyasztása, a cigarettafogyasztás növekedése, esetleg az alapbetegség terápiájának felborulása, be nem tartása.
Tanulságként levonható, hogy a szurkolóknak a nagy sportesemények idején is oda kell figyelniük az életmódjukra (hangsúlyosabban akkor, ha szív- és érrendszeri megbetegedésük ismert), amennyiben szükséges, orvosukkal konzultáljanak az esemény előtt. Az egészségügyi személyzet pedig készüljön fel a nagyobb betegforgalomra, ami várhatóan nem marad el.
Fontos tudni Mi a teendő szívinfarktus esetén?
Tovább Hogyan előzhető meg a hirtelen szívhalál?
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
További felhasznált forrás: MTI
