Futballőrület - ne vegyük a szívünkre!

Dr. Kónya Judit
Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos

2006-ban müncheni kutatóorvosok különleges témát dolgoztak fel, történetesen megvizsgálták, hogy az országukban rendezett labdarúgó világbajnokságon szereplő hazai csapatért való izgalom hogyan befolyásolja a szurkolók egészségi állapotát.

Egy hazai helyszínen zajló nagy horderejű rangos sportesemény az egész lakosságot izgalomban tartja: hiszen mindenki a rendezvényről beszél. A kevésbé elhivatott és a vérbeli szurkolók egyaránt felfokozott kedélyállapotba kerülnek, mely hosszabb ideig (jelen esetben több mint 3 hétig) tart. Ez a stresszhormonok termelésének növekedésén keresztül megváltoztatja az egyének pszichikai és fizikai állapotát, illetve a napi szokások átalakulása hozzájárul a mindennapi élet felborulásához.

Az esemény 24 napig tartott: ez alatt az idő alatt a München régiójában bekövetkezett, szív- és érrendszeri betegségek talaján kialakult akut kardiovaszkuláris megbetegedések számát vizsgálták, s összevetették három másik, hasonló hosszúságú időszak eredményeivel, amikor nem volt világbajnokság Németországban (kontroll periódusok).

Az alábbi adatok alapján készültek a kimutatások: a páciensek életkora és neme, a tünetek kezdeti időpontja, a mentőegység riasztásának ideje, az első tájékozódó vizsgálatok eredménye (pulzus, vérnyomás, EKG, anamnézis), illetve a végső diagnózis.

Hogyan ismerjük fel a szívinfarktust?

  • nyomásérzés a mellkas közepén
  • kisugárzó fájdalom a mellkasból
  • egyre sűrűsödő mellkasi fájdalmak
  • folyamatosan fennálló fájdalom a has felső részén
  • légszomj
  • izzadás
  • megsemmisülés érzés
  • ájulás
  • hányinger, hányás

Megállapították, hogy a mérkőzések ideje alatt (a stadionokban és a televíziók képernyője előtt ülve egyaránt) az egészséges egyének körében is duplájára nőtt az akut kardiovaszkuláris események száma, míg a szív- és érrendszeri alapbetegségben szenvedők kockázata a négyszeresére emelkedett).

Mik a veszélyes tényezők?

A veszélyt a mérkőzések tétje is befolyásolta - az előkelőbb helyekért vívott küzdelmek ideje alatt több megbetegedés történt. Ugyanakkor az arányok csak akkor emelkedtek, ha a német válogatott játszott - egyéb csapatok küzdelme a megbetegedések előfordulását nem befolyásolta.

A hazai csapat meccseivel összefüggésbe hozható heveny szív- és érrendszeri történések férfiak esetében 3,26-szor, nőknél 1,82-szer gyakrabban következtek be, mint a kontroll időszakokban. Átlagosan a meccsek kezdete után 2 órával alakult ki a legtöbb megbetegedés.

A megbetegedettek majdnem felénél volt igazolható a szívizmot oxigénnel ellátó koszorúserek betegsége, ez az arány a kontroll időszakokban kevesebb, mint a megbetegedettek egyharmadára volt igaz.

Leginkább a súlyos tüneteket okozó ritmuszavarok előfordulása növekedett meg, több mint háromszorosra. A szívizom infarktusa két és félszer volt gyakoribb a kontroll időintervallumokhoz képest.

Fontos a jó erőnlét!

A tanulmány ismételten bebizonyította, hogy az akut kardiovaszkuláris események kialakulásában hatalmas szerepet játszik a fizikális státusz mellett a betegek általános pszichés állapota is.

A hirtelen megbetegedések konkrét kiváltó okai a felmérésből nem azonosíthatók, vélhetően az esetek számának szignifikáns növekedése több faktorra vezethető vissza. Ilyen hatás lehet az életmód felborulásával a rendszertelen és egészségtelen táplálkozás, a rendszertelen, minőségileg és mennyiségileg is elégtelen alvás, a nagy mennyiségű alkohol fogyasztása, a cigarettafogyasztás növekedése, esetleg az alapbetegség terápiájának felborulása, be nem tartása.

Tanulságként levonható, hogy a szurkolóknak a nagy sportesemények idején is oda kell figyelniük az életmódjukra (hangsúlyosabban akkor, ha szív- és érrendszeri megbetegedésük ismert), amennyiben szükséges, orvosukkal konzultáljanak az esemény előtt. Az egészségügyi személyzet pedig készüljön fel a nagyobb betegforgalomra, ami várhatóan nem marad el.

Fontos tudni Mi a teendő szívinfarktus esetén?

Tovább Hogyan előzhető meg a hirtelen szívhalál?

Dr. Kónya Judit, családorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Tetvesség Tetvesség

Hogyan kezelhető a tetvesség? Hogyan lehet elejét venni a fertőzésnek?

Szedhetik-e a szívbetegek az...

Az ACE-gátlók és az ARB-k (angiotenzinreceptor-blokkolók) általánosan alkalmazott gyógyszerek szívbetegeknél a vérnyomás csökkentésére és...

Infarktus elhanyagolt érszűkület...

A szív- és érrendszeri betegségek ma már szinte népbetegségnek számítanak, ám sokan még mindig nem veszik komolyan a figyelmeztető jeleket, későn...

A szívinfarktus kialakulása, tünetei

A szívinfarktust napjainkban mondhatjuk népbetegségnek is, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek között az első helyen szerepel, és sajnos sok...

Három tünet, ami infarktus előtt...

Bár a szívinfarktust legtöbben mint gyors, drámai és kivédhetetlen szervi összeomlást képzelik el, valójában egy hosszú, lassú folyamat...

Infarktus kockázatbecslő tábla

Ön is kikalkulálhatja, mekkora eséllyel lesz infarktusa az elkövetkezendő 10 évben! Az Európai Kardiológus Társaság hivatalos ajánlása, amelyet a...

A cukros üdítők növelhetik az...

Korábbi kutatások már rámutattak, hogy a cukros üdítők rendszeres fogyasztása hozzájárul az elhízáshoz, a vérnyomás emelkedéséhez, az...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.