Több élsportoló is érintett a szívritmuszavarban
megjelent:
A pitvarfibrilláció a leggyakoribb szívritmuszavar, Európában közel 5 millió embert érint, közöttük nagyon sok sportolót.
Az egyik éremesélyes paralimpikonnál szívritmuszavart fedeztek fel az EKG vizsgálat alkalmával, a sportoló szapora szívverésre panaszkodott. Az egynapos beavatkozás keretében katéter ablációt alkalmaztak a versenyzőnél, aki pár napos pihenő után, megfelelő kontroll mellett folytathatta az edzést. A soron kívüli, gyors beavatkozás eredményeképpen a paralimpikon terhelhetősége megnövekedett 20-30 százalékkal – értesült a WEBBeteg.
Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója elmondta, hogy Kolonics György, kétszeres olimpiai bajnok, tizenötszörös világbajnok kenus négy éve történt tragikus halála óta fokozottabb ellenőrzésnek vetik alá az élsportolókat. Kolonics György halála szívtágulattal járó heveny elégtelenség miatt következett be, edzés közben lett rosszul 2008 július 15-én, próbálták újraéleszteni, de már nem tudtak rajta segíteni.
| A hirtelen szívhalál akár fiatal korban is bekövetkezhet |
| A hirtelen szívhalál gyakran kiszámíthatatlan: szívbetegeknél, illetve ismert szívbetegség nélkül is előfordulhat, az első tünetek jelentkezése és a halál között legfeljebb egy óra telik el. Akár fiatal korban is bekövetkezhet genetikai rendellenességek, szívizomgyulladás esetén. 35 év feletti férfiaknál a leggyakoribb ok a koszorúér betegsége. |
Az élsportolók sokszor extrém terhelésnek teszik ki szervezetüket, így esetükben megszaporodnak a problémák. Hangsúlyozni kell, hogy nem az élsport teszi beteggé a szívet, a veleszületett rendellenesség azonban végzetes lehet a megnövekedett terhelés következtében.
A versenyzők kockázatának megítélésében segíthet az EKG és a terheléses EKG, illetve a szív CT vizsgálata. Ez utóbbival ki lehet mutatni minden tünetmentes szívfejlődési rendellenességet, illetve koszorúér-betegséget. Ezek mellett fontos a sportoló családjának kórtörténete is.
A Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központja több olimpikon vizsgálatát is elvégezte az elmúlt 4 évben, azóta 25 versenyzőnél történt katéter ablációs kezelés, amelynek segítségével a szív megfelelő ritmusát szabályozó elektromos ingerképző, ingerületvezető rendszer zavarait szűntetik meg. Hazánkban legalább százezer embert érint a pitvarfibrilláció katéter ablációs kezelése, amely az elmúlt 20 év alatt a szívritmuszavarok jelentős részében a leghatékonyabb terápiává fejlődött.
| Rövidebb és eredményesebb eljárások |
| Dr. Csanádi Zoltán, aki a debreceni Kardiológiai Intézetben az Aritmológia és Szívelektrofiziológia vezetője, a 90-es években 3 éven keresztül Kanadában tanulmányozta az akkor egészen újnak számító ablációs módszereket. Elmondta, hogy napjainkban az egyik legnehezebb katéteres beavatkozás a pitvarfibrilláció kezelése. A hazánkban elsőként Debrecenben bevezetett fagyasztásos, illetve speciális katéterekkel végzett rádiófrekvenciás ablációkat 2008 óta végzik egyre több pitvarfibrillációban szenvedő betegen. A két új módszer előnye, hogy rövid idő alatt elsajátítható, nem szükséges hozzá költséges navigációs berendezés, így sokkal egyszerűbben és precízebben elvégezhető a beavatkozás, nem beszélve arról, hogy a korábban akár 5-6 órás műtét 2 órára rövidült, ami a betegek komfortja szempontjából is jelentős előrelépés. Az évente összesen elvégzett 400-500 katéter ablációs beavatkozásból már több mint 100 a pitvarfibrilláció miatti műtét a cívisvárosban. |
(WEBBeteg - Tóth András újságíró)
