Alkoholos eredetű kardiomiopátia

Az alkohol hosszú távú, nagy mennyiségű fogyasztása nemcsak a májat károsíthatja, hanem a szívizomra is komoly hatással van. Az alkoholos eredetű kardiomiopátia a szívizom kóros elváltozása, amely a tartós alkoholfogyasztás következtében alakul ki, és kezeletlen esetben szívelégtelenséghez, ritmuszavarokhoz, akár hirtelen szívhalálhoz is vezethet.

Mi okozza a betegséget?

A probléma hátterében a rendszeres, nagy mennyiségű alkoholbevitel áll. A nemzetközi ajánlások szerint már napi ~80 g alkohol (kb. 2–3 korsó sör vagy 2–3 dl bor) évekig tartó fogyasztása is elegendő lehet a szívizom károsodásához. Az alkohol közvetlen toxikus hatást gyakorol a szívizomsejtekre, rontja a sejtek energiatermelését, gyulladásos folyamatokat indít el, és elősegíti a szívizom sorvadását, elvékonyodását.

A rizikót tovább növeli:

• rossz tápláltsági állapot, vitaminhiány (különösen tiaminhiány)
• genetikai hajlam
• társuló májbetegség
• dohányzás vagy más toxikus anyagok használata
• kezeletlen magas vérnyomás és bizonyos anyagcserezavarok

Milyen tünetekkel jár?

Az alkoholos kardiomiopátia tünetei fokozatosan alakulnak ki, gyakran évek alatt. A betegek eleinte csak terhelésre jelentkező panaszokat észlelnek, később már nyugalomban is megjelenhetnek:

• légszomj, terhelésre vagy fekvő helyzetben
• fáradékonyság, csökkent terhelhetőség
• szívdobogásérzés, szabálytalan szívverés
• lábdagadás, bokaödéma
• haspuffadás
• éjszakai fulladásos rohamok (paroxizmális nocturnalis dyspnoe)

Súlyos esetben a betegség már előrehaladott szívelégtelenségként jelentkezik, ami sürgősségi ellátást is igényelhet.

Hogyan történik a diagnózis?

A kivizsgálás alapja a részletes anamnézis, amelynek része a valós alkoholfogyasztási szokások feltárása. A diagnosztikai lépések közé tartoznak:

• Echokardiográfia (szívultrahang): jellemző a bal kamra kitágulása és a csökkent ejekciós frakció.
• EKG: ritmuszavarok, vezetési zavarok jelei
• Laborvizsgálatok: májfunkció, elektrolitok, gyulladásos paraméterek, troponin, NT-proBNP
• Mellkasröntgen: szívmegnagyobbodás, tüdőpangás
• Szükség esetén kardiális MR is segítheti a pontos szöveti megítélést

A diagnózis alapja az alkoholfogyasztás bizonyított szerepe. Más okokat is ki kell zárni: ischaemiás szívbetegséget, a genetikai kardiomiopátiákat, a vírusos szívizomgyulladást és más ritka kórképet (pl. amyloidosis).

Hogyan kezelhető?

A kezelés legfontosabb eleme az alkohol teljes elhagyása. Ez nemcsak megállíthatja a folyamatot, hanem sok esetben jelentős javulást is eredményezhet a szívfunkcióban néhány hónap alatt.

Emellett a terápia a szívelégtelenség korszerű kezelési elveinek megfelelően történik:

• ACE-gátló (angiotenzin konvertáló enzim gátló) vagy ARNI (angiotenzinreceptor-blokkoló + neprilizin-gátló kombináció)
• béta-blokkoló
• MRA (mineralkortikoid-receptor blokkoló)
• SGLT2-gátló (nátrium-glükóz kotranszporter-2 gátló)
• szükség esetén vizelethajtók,
• ritmuszavar esetén antiaritmiás kezelés vagy pacemaker/ICD (beültethető kardioverter-defibrillátor) beültetés.

A tiaminhiány miatt sok betegnél indokolt B₁-vitamin-pótlás is.

Az életmódkezelésben a teljes absztinencia mellett fontos a sóbevitel csökkentése, a testsúly optimalizálása, a rendszeres kontroll, valamint a társbetegségek (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség) kezelése.

Milyen a betegség lefolyása?

Az alkoholos kardiomiopátia kimenetele nagyrészt a további alkoholfogyasztástól függ. Azoknál, akik teljes absztinenciát tartanak, a szív működése gyakran jelentősen javul. A továbbra is nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók azonban nagy eséllyel kerülnek súlyos szívelégtelenségbe, amely akár életveszélyes szövődményekkel – például hirtelen szívhalállal – járhat.

Hogyan előzhető meg?

• A tartós, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás kerülése a legfontosabb
• Akinek már kialakult májbetegsége vagy szívizomproblémája van, annak különösen ajánlott az absztinencia
• A rendszeres szűrővizsgálatok, kardiológiai ellenőrzések kulcsfontosságúak azoknál, akik hosszú ideje nagy mennyiségű alkoholt fogyasztanak.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bodócsi Réka, belgyógyász-kardiológus