Mit tehet, ha hozzátartozója pszichés panaszokkal küzd stroke után?

Dervalics Dóra
Szerző: WEBBeteg - Dervalics Dóra, pszichológus
Megjelent: 2022.09.12

Az elmúlt években csökkent hazánkban az agyi érbetegségek okozta elhalálozás. Ennek ellenére még mindig a három leggyakoribb halálok között szerepel nőknél és férfiaknál egyaránt, ezért kiemelt jelentőségű a betegekre való odafigyelés mind a kezelő személyzet, mind a hozzátartozók részéről.

Pszichés problémák stroke után - A téma cikkei

2/1 Pszichés problémák és kezelésük stroke után
2/2 Mit tehet, ha hozzátartozója pszichés panaszokkal küzd stroke után?

Az agyérrendszeri megbetegedéseket gyakran követik pszichiátriai, neuro-pszichiátriai kórképek, ezek közül a leggyakoribbakat említjük meg cikkünkben, illetve tanácsokat adunk a stroke-on átesett betegek hozzátartozóinak arra vonatkozóan, hogy hogyan ismerjék fel ezeket a kórképeket, panaszokat, és hogyan segíthetnek, mit tehetnek, ha ezek felmerülnek szerettüknél.

Stroke-ot követő depresszió (PSD)

Az agyérrendszeri megbetegedéseket követő pszichiátriai, neuropszichiátriai kórképek közül a post-stroke-depresszió (PSD) előfordulása a leggyakoribb, de nem törvényszerű reakció, mely sajnos a beteg állapotának javulásával sem feltétlenül szűnik meg. Hajlamosító tényezők között tartják számon tönbbek között a beteg csekély támogatottságát.

Ha a stroke-ot követő depressziót nem ismerik fel, az érintettek megfelelő kezelést sem kapnak, ami hátrányosan befolyásolja a rehabilitációt, az életminőséget, a kognitív funkciókat, és az elhalálozás esélyét is növeli. Kezelésében a pszichoterápiákkal szemben a gyógyszerek tűnnek hatékonynak.

Stroke utáni kimerültség (PSF)

A stroke-ot követő kimerültség kezelésének lehetséges célpontjai olyan pszichológiai problémák (depresszív tünetek, szorongás, gyenge megküzdési stílus, kontrollvesztés, egyéb érzelmi és viselkedéses tünetek), melyek együtt járnak ezzel az extrém mértékű fáradtsággal.

Kognitív, érzelmi és szociális tényezők

A kognitív funkciók specifikus károsodása tekintetében a stroke-ot követő depresszió és szorongás tovább növeli ezen zavarok valószínűségét, különösen a végrehajtó funkciók terén. A végrehajtó funkciók hozzájárulnak a mindennapi cselekvések végrehajtásához és kontrollálásához, illetve magukba foglalnak olyan kognitív folyamatokat, mint a szervezés, tervezés, döntéshozatal, kreativitás, kezdeményezés. A végrehajtó funkciók továbbá rendkívül fontos szerepet játszanak önmagunk meghatározásában.

A depresszióval együtt gyakran jelentkezik szorongás is. A depresszióhoz hasonlóan, a rumináció (rágódás) is befolyásolja a napi szintű és jövővel kapcsolatos döntéshozatali képességet, ezenkívül gyakran okoz memóriaproblémákat és figyelemzavart. A szorongás és az ehhez kötődő gondolatok sok mindenre kiterjedhetnek. A stroke-on átesett személyek leggyakrabban a napi feladatok végrehajtása és a társas interakciók miatt aggódnak, illetve tartanak egy újabb agyvérzés bekövetkezésétől.

Ezek is érdekelhetik

Az akarat és annak hiánya szintén fontos pont ebben a témában. Az akaratlagos cselekvés ugyanis magába foglalja a végrehajtó funkciók aspektusait, és részenként sorrendbe szervezi a jövő megtervezésének lépéseit.

Sokan számolnak be a személyiség drasztikus változásáról, mely egyrészt a hullámzó érzelmi, kognitív és fizikai képességek következménye, másrészt a társas környezet és a családi dinamikák változásához köthető. Az új helyzethez való alkalmazkodás két kulcsa, ha a személy megtanulja elfogadni identitása azon részeinek elvesztését, melyek korábban meghatározóak voltak számára, illetve olyan új képességeket fedez fel és használ ki magában, amelyek az elégedettség és beteljesülés érzésével töltik el.

A szociális izoláció, a társas kapcsolatok és erőforrások hiánya szintén gyakori szövődménye a stroke-nak. Ez kialakulhat a korábban leírt kognitív és érzelmi funkciók nehézségeinek következtében, és jelentős faktor a stroke-ot követő elhalálozásban. A szociális felépülésbe beletartozik a megváltozott szerepek és az elszigeteltség elismerése, illetve a korábbi életre adott visszajelzések.

A hozzátartozóknak nagy szerepe van abban, hogy a beteg időben megfelelő kezeléshez jusson

A stroke után jelentkező pszichiátriai és neuropszichiátriai kórképek felismerésében a beteg családjának, hozzátartozóinak kiemelt szerep jut. Ezek kezelési lehetőségeiről bővebben a Pszichés problémák és kezelésük stroke után című cikkünkben olvashat.

A depresszió felismerése kapcsán fontos kiemelni, hogy az érzelmi problémák nem feltétlenül szembetűnőek. Az agyi sérülésből esetlegesen következő arcbénulás, akadályozott beszéd, érzelemkifejezések megváltozása elfedhetik a depresszió valós tüneteit. Ezenkívül időskorban sok orvos és páciens figyelmen kívül hagyja, hogy a PSD kezelhető betegség, és a depresszív tünetekkel szemben más aspektusok kerülnek előtérbe. Pedig korai felismerése rendkívül fontos a hatékony kezelési terv kialakítása szempontjából.

Mit tehetünk hozzátartozóként?

A hatékony kezelés magába foglalja a család és egyéb támogató hálózatok bevonását.

A stroke-on átesett személyek gyakran úgy érzik, képtelenek kontrollálni az életüket, motiválni magukat és megküzdeni a felmerülő nehézségekkel. Hozzátartozóként és barátként fontos éreztetni velük, hogy nem egyedül kell szembenézniük a problémáikkal, mellettük vagyunk és mindenben támogatjuk őket. Továbbá alkalmazkodnunk kell az esetleges személyiségbeli változásokhoz, elfogadva, hogy bizonyos képességek talán örökre elvesztek, melyeket felvált(hat)nak új, eddig talán nem is ismert személyiségrészek. Ehhez kapcsolódóan a társas szerepeket szinte elkerülhetetlenül újra kell értelmezni: a korábban vállalt feladatokat, melyek most lehetetlenné váltak számára, át kell adni, szét kell osztani a család többi tagja között.

Egy jól kiépített szociális háló megléte (amely akár a betegség hatására is kialakulhat vagy megerősödhet) jelentős mértékben hozzásegíti az egyént a megváltozott helyzetekhez való alkalmazkodáshoz. A társas támogatás nem csupán érzelmi, eszközbéli és informális támogatást jelent, hanem biztosítja az alapvető túlélést, az elme nyugalmát, az önérvényesítést, egyszóval magát a boldogságot.

Tovább

Dervalics Dóra, pszichológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dervalics Dóra, pszichológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Anorexia Anorexia

Hogyan vegyük észre időben a tüneteit?

A túlhajszoltság átka A túlhajszoltság átka

Potenciagondokkal is szembesülhetnek a stresszes életmódú férfiak. (x)

Vércsoportok és a 60 év alattiak...

Úgy tűnik, hogy a vércsoport jelentős befolyással van a stroke-kockázatra: A 0-s vércsoportúak rizikója átlagosan nagyjából 12 százalékkal...

Mit tehet, ha hozzátartozója...

Az elmúlt években csökkent hazánkban az agyi érbetegségek okozta elhalálozás. Ennek ellenére még mindig a három leggyakoribb halálok között...

Pszichés problémák és kezelésük...

Az agyi érkatasztrófa hirtelen kialakuló állapot, ami az esetek jelentős hányadában teljes életminőség-változást von maga után. Mindez nem csupán...

Diagnózis: Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór még mindig kevéssé ismert betegségnek számít, a diagnózis felállítását általában más, hasonló tüneteket okozó betegségek...

Stroke - Gyógyulás és...

Azok a stroke-on átesett betegek, akik egészséges társhoz mennek haza, nagyobb valószínűséggel lesznek újra képesek az önálló életvitelre. A...

Hogyan kapcsolódik egymáshoz a...

A demencia (elbutulás) egy olyan betegség, mely általában idősebb korban jelentkezik és a kor előrehaladtával nő az előfordulási gyakorisága....

A vaszkuláris demencia

Vaszkuláris (éreredetű) demenciáról beszélünk minden olyan esetben, amikor a tünetek az agyi vérellátás bármilyen okból (érelzáródás, súlyos...

Amikor a betegség okoz lelki...

A depressziót és a szorongást pszichés megbetegedésként tartják számon, ám bizonyos esetekben szervi, idegrendszeri zavarok, betegségek is...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.