Fájdalommentes vizsgálatokkal feltárhatók a fejfájás okai

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz; alig van olyan ember, aki élete során ne találkozna vele. Becslések szerint, Magyarországon körülbelül egymillió migrénes van, és ennél is nagyobb azok száma, akik a visszatérő fejfájás egyéb formáiban szenvednek. (X)

A fejfájás sokak számára súlyos tehertétel, mégis a betegek kevesebb, mint fele fordul orvoshoz.

Bár a fejfájás lehet súlyos betegség hírnöke is, az esetek többségében a részletes kivizsgálás nem mutat szervi eltérést. Ilyenkor is meg lehet azonban kezdeni a gyógykezelést. A közhiedelemmel ellentétben, a legtöbb fejfájás kezelhető.

Melyik korosztálynak milyen betegség okozhat fejfájást?

A fejfájás olyan tünet, amit mindenki ismer, legyen nő vagy férfi, fiatal vagy idősebb, fizikai vagy irodai munkát végző, frontérzékeny vagy sem. Ártalmatlan okozói is lehetnek, amilyen a fokozott stressz, a fáradtság, a hirtelen időjárásváltozás, a túl kevés folyadékbevitel. Más idézi elő gyermekeknél és más a felnőtteknél.

A kicsiknél fül-orr-gégészeti, szemészeti, fogászati probléma, a vérszegénység, de - igen ritkán - esetleg egy komolyabb agyi sérülés vagy -betegség is okozhatja. A tinédzsereknél is gyanakodni kell hasonló háttérbetegségekre, de náluk már számolni kell a magas vérnyomással, a vércukorszint ingadozásával, az elégtelen érfejlődés miatt kialakul vérzésekkel, esetleg droghasználattal is. Felnőtteknél és időseknél gyakrabban jelentkezik elsődleges fejfájás, háttérbetegségek közül a magas vérnyomás, a szem és az agy betegségei tehetők elsődlegesen felelőssé.

Az agy tumoros elváltozása ritka a fejfájások okai között, a vizsgálatok gyakrabban derítenek fényt érgomolyagra, érzsákra, amely akár agyvérzést is okozhat. Ha nem áll kimutatható, más betegség a fejfájás hátterében, elsődleges fejfájásról beszélünk, ami lehet tenziós-, Cluster-fejfájás vagy migrén.

Mikor kell kivizsgáltatni a fejfájást?

Kivizsgálásra általában akkor érkeznek a fejfájós páciensek, ha tüneteik már-már elviselhetetlenek, és mindennapjaikat is befolyásolják. Ha a családban előfordult valaha agyvérzés, agydaganat, szklerózis multiplex, szintén javallott vizsgálatra jelentkezni. Minél hamarabb fény derül a szervi elváltozásra, annál jobb a betegség prognózisa.

Ma már szerencsére lehetőségünk van arra, hogy elkerüljük a hosszas várakozást, a tömeget és a feszélyező kórházi közeget. Az Diagnoscan Központban térítési díj ellenében előre egyeztetett időpontban, kellemes környezetben eshetünk át az MR-vizsgálatokon.

Milyen vizsgálatokra számíthat?

Ha Önnek tipikus migrénje van, vagy családjában előfordult már migrénes betegség, orvosa nagy valószínűséggel már az Ön által adott leírás, és a fizikális vizsgálat alapján fel tudja állítani a diagnózist.

Ha azonban a fejfájás szokatlan jellegű, súlyos vagy nagyon hirtelen alakul ki, orvosa javasolhat néhány vizsgálatot az alábbiak közül egyéb kórállapotok kizárására:

Computer tomográfia (CT): Ez a képalkotó vizsgálat számítógép által irányított röntgensugár segítségével kereszt-, majd rekonstruált hosszmetszeti képeket képes létrehozni az agyról. Ennek segítségével orvosa fejlődési rendellenességet, súlyos vérkeringési zavar nyomait, daganatot, fertőzés jeleit és egyéb, fejfájást előidéző problémákat ismerhet fel vagy zárhat ki.

Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI): Az MRI erőteljes mágneses mező segítségével a CT-nél részletesebb, de ahhoz hasonló képeket készít az agyról. Az MRI vizsgálat segítségével, a koponyán belüli rendellenességek nagyobb biztonsággal ismerhetők fel. Mindkét vizsgálattal az agy vérellátása is vizsgálható.

Hogyan történik az MR-vizsgálat?

Koponya MR előtt jó, ha a panaszok alapján előbb neurológiai vizsgálat történik, amely során a szakorvos elbeszélget a pácienssel, hogy panaszait részletesen megismerhesse. Ez alapján pontosan tudja meg, hogy a radiológusnak mit kell keresnie az MR-vizsgálat során. Ha szükséges, MR-angiográfiát is végeznek. Az MR-vizsgálat fájdalommentes, és körülbelül 20-30 percig tart. Ezalatt lehetőleg mozdulatlanul kell maradni, és időnként a lélegzetet is vissza kell tartani, rövid ideig

Az időnként zajos, csőszerű gépben, amelybe a pácienst betolják, kamera és mikrofon is található, így folyamatosan konzultálni lehet az orvossal. Esetleg szükség lehet kontrasztanyag használatára is, ami elengedhetetlen bizonyos elváltozások kimutatására. Ez a képalkotó diagnosztika biztosítja, hogy a neurológus pontos képet kapjon az agyról, és meghatározza a betegséget és a szükséges terápiát.

Hogyan zajlik a CT-vizsgálat?

A CT vizsgáló szerkezet egy nagy, vastag gyűrűhöz hasonlít, amelynek aljában egy asztal mozog. Ezen az asztalon fekszik Ön a CT – vizsgálat közben. A vizsgálószerkezet működés közben hangos lehet, a legmodernebb sokdetektoros készülékek esetén olyan hangot ad, mintha egy kis repülőgép felszállni készülne. Ne ijedjen meg tőle.

A CT-vizsgálat magában fájdalommentes, de legtöbbször vénásan kontrasztanyagot szükséges adnunk hozzá, ami vénás injekciót jelent. A mérés rövid ideig tart, alatta sem mozogni sem lélegezni nem szabad, mert a mozgás, a lélegzés a készített képet többé-kevésbé értékelhetetlenné teszi. Munkatársunk mikrofonon keresztül pontosan közli Önnel, mikor tartsa vissza lélegzetét.

CT-vizsgálat kezdetén a munkatársunk megkéri Önt, hogy feküdjön fel a vizsgáló asztalra, majd a vizsgáló asztal Önnel együtt “becsúszik” a széles gyűrűbe. Ezután rövid ideig mozdulatlanul kell feküdnie, és ha munkatársunk kéri, a lélegzetét is vissza kell tartani. Legtöbb esetben a második “mérés” előtt vénásan kontrasztanyagot adunk. Szükség esetén több “mérés” is készül, a pontos információ érdekében.