A tenziós fejfájás okai és kiváltó tényezői

Még napjainkban is folyik a vita a tenziós fejfájás lehetséges okairól, sőt még a betegség elnevezése kapcsán sincs teljes egyetértés. Az elmúlt évek során több elmélet született a tenziós fejfájás kialakulását illetően, ennek megfelelően nevezték már pszichogén fejfájásnak, depresszív fejfájásnak, esszenciális fejfájásnak és közönséges fejfájásnak is.

A tenziós fejfájás lehetséges okai

A tenziós fejfájás pontos kiváltó oka és a fájdalom mechanizmusa napjainkban sem ismert. Primer fejfájástípusként hátterében nincs azonosítható és kezelhető alapbetegség vagy szervi elváltozás. Lényege valószínűleg az idegrendszer fájdalomfeldolgozásának megváltozása, ennek pontos mechanizmusa azonban nem ismert.

A tenziós fejfájás gyakran jár együtt a fej és a nyak izmainak feszülésével és nyomásérzékenységével. Tudjuk azonban, hogy ez nem oka a fejfájás kialakulásának, és sok tenziós fejfájásban szenvedő beteg a fejfájásroham során nem tapasztal izomfeszülést, -görcsöt vagy -érzékenységet. Az izomzat elektromos tevékenységének rögzítése szolgáló elektromiográfiás (EMG) vizsgálatok szerint tenziós fejfájásban szenvedő betegeknél objektíven nem nő az izomtónus, ugyanakkor migrénben legalább akkora, ha nem nagyobb az izomtónus-fokozódás, mint a tenziós fejfájás esetén.

A jelenlegi ismeretek szerint inkább az idegrendszer fájdalomérzékelő- és feldolgozó mechanizmusának túlérzékenysége áll a fejfájás hátterében, ami miatt a kisebb perifériás (azaz nem a központi idegrendszerből eredő), például a fej-nyaki izmokból származó hatások is fejfájásként jelentkezhetnek, ugyanakkor a központi fájdalomfeldolgozás érzékennyé válása vissza is hat a perifériás panaszokra, és a fejfájás jelentkezése mellett fokozhatja az izmok fájdalomérzetét is.

A tenziós fejfájás és a migrén kialakulásának bizonyos kiváltó tényezői, mechanizmusai átfedést mutatnak, mindkettő alapja az időszakosan kialakuló fejfájás, mely során a fájdalomérzékelő pályák érzékenyebbé válnak. A két kórkép ugyanakkor eltérő, önálló primer fejfájások, melyek lefolyása és kezelése eltérő. A betegek egy részében egymással párhuzamosan is előfordulhat mindkét fejfájásbetegség.

Epizodikus és krónikus fejfájás

A tenziós fejfájásnak két formáját különíthetjük el, az epizodikus (időről időre megjelenő), és a krónikus (folyamatosan fennálló) formát:

Epizodikus - Epizodikus tenziós fejfájásról beszélünk akkor, ha egy hónapban kevesebb, mint 15 napon jelentkezik fejfájás. Ezek a fejfájós időszakok rövid ideig, néhány perctől néhány óráig tarthatnak, valamint a fejtetői és a nyaki izmok nyomásérzékenységével járhatnak. A havi legfeljebb 1 napon jelentkező epizodikus fejfájás ritka és nem ad okot aggodalomra, míg a 2-14 napon jelentkező fejfájás gyakran jelentkező epizodikus fejfájásnak számít és érdemes orvoshoz fordulni a panaszokkal.

Krónikus - Krónikus (vagy idült) tenziós fejfájásról akkor beszélünk, ha egy hónapban legalább 15 napot érint a fejfájás, legalább három hónapon keresztül. A krónikus tenziós fejfájásos rosszullétek súlyossága hasonló az epizodikuséhoz, azonban a krónikus formában a fájdalom mindennapos és szinte folyamatos, és az epizodikus formához hasonlóan a krónikus tenziós fejfájáshoz is társulhat nyaki, illetve fejtetőtáji érzékenység.

Azok a betegek, akiknél egyre gyakrabban jelentkezik az epizodikus forma, nagyobb valószínűséggel fognak idővel a fejfájás krónikus formájától szenvedni. Az ismétlődően jelentkező fájdalomingerek hatására az idegrendszer központi fájdalomfeldolgozó mechanizmusának érzékenysége fokozódik, ezért egyre gyakoribbá válik, hogy már kisebb inger is fejfájást vált ki, kialakul a krónikus fejfájás.

Hajlamosító és kiváltó tényezők

A tenziós fejfájásos betegek több mint fele beszámol arról, hogy feszültnek, éhesnek érzi magát a fejfájás kialakulása előtt. A rizikófaktorokat azért fontos ismerni, hogy elkerülhessük közülük, amit lehet, ezzel is csökkentve a fejfájás kialakulásának gyakoriságát.

• Helytelen testtartás – Hosszú ideig tartó ülőmunka, előrehelyezett fejtartás (pl. számítógéphasználat közben) izomfeszülést okoz. Mivel a nyak és a fej idegi hálózata szorosan kapcsolódik, ez gyakran a fejfájást kiváltó tényezőként jelentkezik.
• Mentális terhelés – A szorongás, depresszió és a krónikus stressz hajlamosít a tenziós fejfájás kialakulására, egy stresszhatás pedig közvetlenül provokálhatja a rohamokat.
• Alváshiány és fáradtság – Az elégtelen vagy rossz minőségű alvás növeli a tenziós fejfájás kockázatát.
• Étkezés kihagyása – A rendszertelen étkezés provokálhat fejfájást.
• Környezeti tényezők – Erős fények, zaj, időjárás-változás is kiválthatja.
• A fizikai aktivitás hiánya – Inaktív életmód esetén bizonyítottan gyakoribb a fejfájás, tenziós fejfájás esetén a sportolás kedvezően hat a fájdalom csökkenésére.
• Hormonális hatások - Nők esetében a menstruációs ciklus (gyakran PMS idején), a terhesség és a hormonkezelés is összefügg a fejfájásrohamok gyakoriságával, nem csak migrénben.
• Alkoholfogyasztás
• Gyógyszerek - Egyes gyógyszerek, pl. antidepresszánsok, vérnyomáscsökkentők mellékhatása lehet a gyakori fejfájás.

A tenziós fejfájást ronthatja a fogcsikorgatásból származó állkapocsízületi fájdalom, ízületi gyulladásos betegségekben is gyakori a tenziós fejfájás.

A fejfájás gyakoribbá válásához és krónikus tenziós fejfájáshoz vezethet a fájdalomcsillapítók túlhasználata is. A túl gyakran szedett fájdalomcsillapító (még a vény nélkül kaphatóak is) idővel a rohamok egyre gyakoribb visszatérését eredményezik. A vizsgálatok szerint az egyszerű vény nélkül kapható nem-szteroid gyulladásgátlók (pl. ibuprofen stb.) használatakor havi 15 napot meghaladó, triptánok esetén a havi 10 napot meghaladó gyógyszerhasználat esetén nő a túlhasználathoz kötődő fejfájás kockázata.

Bizonyos esetekben a depresszió és a szorongás is gyakran jár együtt krónikus tenziós fejfájással. Akiknek hangulatzavaruk és tenziós fejfájásuk is van, a fejfájás kezelése önmagában kevésbé hatékony, mint a két betegség együttes kezelése.

Folytatás A tenziós fejfájás kezelése

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus, pszichoterapeuta