Az epilepsziás rohamok típusai

Cikkünkben összefoglalóan az epilepszia előfordulási formáiról, az epilepsziás rohamok típusairól olvashat.

Mit ért a közvélemény „epilepsziás roham” alatt, és milyen más rohamtípusok léteznek?

A laikusok többsége az epilepsziát automatikusan a tonusos–clonusos rohammal azonosítja.

Ez az a típus, amelyet filmekben, sorozatokban gyakran látunk: a beteg hirtelen elesik, megfeszül (tonusos fázis), majd egész testében rángatózni kezd (clonusos fázis), közben eszméletlen, és a roham után mély alvás, zavartság jelentkezhet. Valójában azonban az epilepsziás rohamok jelentős része egyáltalán nem ilyen látványos.

Léteznek olyan rohamformák, amelyeket könnyű félreérteni, és sokszor hosszú ideig fel sem ismerik. Így elkülöníthető fokális (korábban parciálisnak nevezett) és a generalizált roham. A fokális roham magában foglalja többek közt az automatizmusokat, az absence verziókat, míg az aklónusos, mioklónusos, klónusos, és tónusos rohamok lehetnek fokálisak is vagy akár generalizáltak is.

A főbb rohamtípusokról röviden:

1. Tónusos–klónusos roham (generalizált roham)

Ez a legismertebb forma. Hirtelen eszméletvesztés, a test megfeszülése, majd ritmikus rángatózás, gyakran nyelvharapás, bevizelés, utána kimerültség, zavartság jellemzi. Ezt érti a közvélemény „epilepsziás roham” alatt.

2. Abszensz roham („kis roham”, absence)

Leggyakrabban gyerekkorban fordul elő. Jellemzői: néhány másodperces „leállás”, elrévedés, a beteg nem reagál, a tekintete üres. Ez a roham hirtelen indul és hirtelen ér véget, nincs esés vagy rángás, de akár napi több tucat ilyen elrévedés is előfordulhat. Könnyen összetéveszthető figyelmetlenséggel vagy „álmodozással”, ezért aluldiagnosztizált.

3. Fokális (parciális) rohamok

Az agy egy meghatározott területéről indulnak ki, és lehetnek:

a) Megtartott tudat mellett jelentkező fokális rohamok, ahol furcsa érzések (zsibbadás, bizsergés), ismert illatok, ízek megjelenése („deja vu” roham), ritmikus izomrángás egy testrészen, félelemérzés, mellkasi szorítás jelentkezik. A beteg gyakran tudatánál marad, és el tudja mondani, mit élt át.

b) Tudatzavarral járó fokális rohamok, ahol a beteg „kikapcsol”, bámul maga elé, automatikus mozdulatokat végez: ajaknyalogatás, matatás, céltalan járkálás. Nagyon könnyű tévesen pszichés zavarnak vagy zavartságnak gondolni.

4. Myoclonusos roham

Ezt rövid, villámszerű izomrángások jellemzik, amik gyakran reggel jelentkeznek, és sokszor csak a karok érintettek. Gyakran csak „izomrángásnak” gondolják.

5. Tónusos vagy atónusos roham

Tónusos: a test hirtelen megfeszül, elesés is lehet.

Atónusos („drop attack”): izomtónus teljes elvesztése, a beteg összeesik. Rövid időtartama miatt veszélyes is lehet.

6. Clonusos vagy ritkábban izolált rohamformák

Ezek szabályos ritmusú rángások, gyermekeknél, lázgörcs esetén is látható egyes elemeiben.

Tovább Az epilepszia kezelése

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

• Causes of Epilepsy (Epilepsy Foundtaion)
• Epilepsy (WHO)