• Amikor a betegség okoz lelki problémákat

        Dr. Kerekes Éva
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        A depressziót és a szorongást pszichés megbetegedésként tartják számon, ám bizonyos esetekben szervi idegrendszeri zavarok, betegségek is okozhatják.

        Melyek a leggyakoribb, szorongást előidéző betegségek?

        Az élettani okokon kívül az organikus neurológiai betegségek gyakran jelentősen befolyásolják a betegek életminőségét, amely jelentős szorongást és hangulatzavart okozhat. Ezek közül kiemelkedik a két leggyakoribb agyi eredetű betegség, ami jellemzően depresszióval és szorongással jár együtt: a stroke és az epilepszia.

        A stroke következményei kiválhatnak depressziót

        A stroke maradványtünetei jelentősen megváltoztatják úgy a beteg, mint családtagjai életvitelét. A „derült égből villámcsapásszerűen” bénulással jelentkező betegségnél az első 6 hónapban jelentkező post-stroke depresszió kialakulása törvényszerű és szervi eredetű. A stroke-ot elszenvedett betegek többsége a megfigyelések szerint szociálisan izolálódik, a családi kapcsolatok 52 százalékban elromlanak. Ezekre a tényezőkre is visszavezethető, hogy a stroke-os betegek közel 30 százaléka szorong vagy depressziós. 

        Hirdetés

        A klinikai kórképet az organikus agyi károsodás és a pszichés reakció együttesen határozza meg. A betegnek számot kell vetnie a képességei egy részének elvesztésével, mindeközben a környezetének el kell fogadnia az új realitást, és együtt új életvitelt kell kialakítaniuk. A betegek egyharmada a stroke-ot követően még 2-3 évig sem tudja érzelmileg feldolgozni az így kialakult deficitállapotot.

        Az epilepszia egy életen át tartó lelki terhet jelent

        A második, az életminőséget jelentősen befolyásoló betegség az epilepszia, ami általában gyermekkorban kezdődik. A betegség befolyásolja a gyermek egész életét, például szoros keretek közé szorítja a pályaválasztást.

        Az epilepszia előzmények nélkül fellépő rohamokkal jár, a  beteg elesik, gyakran komolyan megsérül, amely gyakran veszélyes állapot, így a beteg kiszolgáltatottá válik. Az együttélés ezekkel a rohamokkal igen nehéz, lelkileg nagyon megterhelő. Az epilepsziában szenvedő fiatal rengeteg előítélettel találkozik betegségével kapcsolatban, miközben szülei gyakran túlóvó magatartást tanúsítanak irányában. Az epilepsziás gyermek érzi, hogy nem egyenlő a többi gyerekkel - felmentik a tornaóra alól, nem mehet osztálykirándulásra, sokat hiányzik, állandón gyógyszert szed, a környezete egy része sajnálja vagy irtózik tőle. Mindez negatívan befolyásolja a gyermek lelki állapotát is, hiszen nem fog merni úgy élni, ahogy ezt képességei lehetővé tennék. A félelem a rohamtól, sérülésektől szorongást idéz elő, és minden egyes roham egyre elkeseredettebbé, kilátástalanabbá teszi a beteg életét. Az epilepsziások körében 10 százalékkal gyakoribb a depresszió.

        Az organikus eredetű szorongást és depressziót gyógyszerekkel lehet kezelni, de megfelelő kognitív képességek mellett egyéb, nem gyógyszeres terápiák is sikeresek lehetnek.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! Epilepszia gyermekkorban

        Stroke rehabilitáció
        A stroke a központi idegrendszer területén kisebb, vagy nagyobb területen bekövetkező érelzáródás, vagy vérzés, ami miatt szövetelhalás, majd működéskiesés jön létre. Attól függően, hogy a károsodás mely agyterületeket érinti, mely erek ellátási területének megfelelően történik, a következmény és a rehabilitáció folyamata minden esetben más és más lesz.
        Stroke rehabilitáció

        Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus



        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        Módosítva: 2019.07.09 20:33, Megjelenés: 2017.06.29 20:09
      • Cikkajánló

        Diabéteszes neuropátia

        Diabéteszes neuropátia

        Prof. Dr. Barkai László

        A cukorbeteg útja a neuropátia felismeréséhez és kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.

        Migrén

        Migrén

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Mikor javasolt megelőző kezelés a migréneseknek? Milyen lehetőségek vannak?

        A depresszió kialakulásának okai

        Jelenleg nem ismeretes egy kizárólagos ok a depresszió hátterében. Valószínűleg egy okra nem is vezethető vissza minden depressziótípus, hanem a genetikai hajlam és a környezeti hatások együtt vezetnek kialakulásához.

        Lehet, hogy a párom depressziós?

        A párom elvesztette a munkáját, állandóan kimerült, rosszkedvű, sehová nem akar menni (orvoshoz pláne nem), senkivel nem akar beszélni, és a szex sem érdekli. Ez már depresszió? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Depresszióra gyanakszik? Ezek a betegségek okozhatnak hasonló tüneteket

        Számos betegség kísérői lehetnek depresszív tünetek. Milyen betegségek állhatnak ezek hátterében, és milyen depressziót utánzó állapotok vannak? Cikkünkben ezek közül a leggyakoribbakat vesszük sorra.

        Depresszió gyermekkorban

        A gyerekkori depresszióban gyakori a lehangoltság, a sírás, a kedvetlenség, a teljesítmény csökkenése, amely hamar eredményez tanulási zavarokat és iskolai eredményromlást. Gyakori az étvágytalanság, az étel elutasítása, félelem a lefekvéstől, az elalvástól.

        Mikor és miért szükséges az SM-betegek MRI-vizsgálata?

        A szklerózis multiplex diagnosztikájában és a betegség utánkövetésében kétségkívül fontos szerepet tölt be az MRI-vizsgálatok elvégzése. Az ebben a betegségben szenvedők sokszor nem értik, hogy miért is készül számos MRI-vizsgálat. Cikkünkben erre a kérdésre próbálunk választ adni.

        Depresszió: Az örömtelenség (anhedónia) kezelése

        Az öröm képességének elvesztése a depresszió egyik kulcsfontosságú és nagyon gyakori tünete. Markáns lelki jelenségről van szó, melyet az érintett szenvedéssel él át a következményes kiüresedésérzés miatt. A változás a környezet számára viszont nem feltétlenül jól látható, ők inkább azt érzékelik, hogy az egyén mennyire megváltozott, nem a régi.

        Agyi keringészavart (vértelen stroke) utánzó állapotok

        Az agyi keringészavar (stroke) a halálozás egyik legfontosabb és a rokkantság vezető oka. Agyi keringészavarról tágabb értelemben akkor beszélünk, ha az egész agy, illetve bizonyos agyterületek vérkeringése a kritikus szint alá esik, mely idegrendszeri tünetek fellépéséhez (bénulás, beszédzavar, látászavar stb.) vezet.

        Visszatérő depresszió - Mit tehetünk ellene?

        A hétköznapi nyelvhasználatban, ha depresszióról beszélünk, akkor azon a levertséget, a rossz hangulatot értjük, azonban fontos tudni, hogy orvosi értelemben ennél jóval többről van szó.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.