• Amikor a betegség okoz lelki problémákat

        Dr. Kerekes Éva
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        A depressziót és a szorongást pszichés megbetegedésként tartják számon, ám bizonyos esetekben szervi, idegrendszeri zavarok, betegségek is okozhatják.

        Melyek a leggyakoribb, szorongást előidéző betegségek?

        Az élettani okokon kívül az organikus neurológiai betegségek gyakran jelentősen befolyásolják a betegek életminőségét, amely jelentős szorongást és hangulatzavart okozhat. Ezek közül kiemelkedik a két leggyakoribb agyi eredetű betegség, ami jellemzően depresszióval és szorongással jár együtt: a stroke és az epilepszia.

        A stroke következményei kiválhatnak depressziót

        A stroke maradványtünetei jelentősen megváltoztatják úgy a beteg, mint családtagjai életvitelét. A „derült égből villámcsapásszerűen” bénulással jelentkező betegségnél az első 6 hónapban jelentkező post-stroke depresszió kialakulása törvényszerű és szervi eredetű. A stroke-ot elszenvedett betegek többsége a megfigyelések szerint szociálisan izolálódik, a családi kapcsolatok 52 százalékban elromlanak. Ezekre a tényezőkre is visszavezethető, hogy a stroke-os betegek közel 30 százaléka szorong vagy depressziós. 

        Hirdetés

        A klinikai kórképet az organikus agyi károsodás és a pszichés reakció együttesen határozza meg. A betegnek számot kell vetnie a képességei egy részének elvesztésével, mindeközben a környezetének el kell fogadnia az új realitást, és együtt új életvitelt kell kialakítaniuk. A betegek egyharmada a stroke-ot követően még 2-3 évig sem tudja érzelmileg feldolgozni az így kialakult deficitállapotot.

        Az epilepszia egy életen át tartó lelki terhet jelent

        A második, az életminőséget jelentősen befolyásoló betegség az epilepszia, ami általában gyermekkorban kezdődik. A betegség befolyásolja a gyermek egész életét, például szoros keretek közé szorítja a pályaválasztást.

        Az epilepszia előzmények nélkül fellépő rohamokkal jár, a  beteg elesik, gyakran komolyan megsérül, amely gyakran veszélyes állapot, így a beteg kiszolgáltatottá válik. Az együttélés ezekkel a rohamokkal igen nehéz, lelkileg nagyon megterhelő. Az epilepsziában szenvedő fiatal rengeteg előítélettel találkozik betegségével kapcsolatban, miközben szülei gyakran túlóvó magatartást tanúsítanak irányában. Az epilepsziás gyermek érzi, hogy nem egyenlő a többi gyerekkel - felmentik a tornaóra alól, nem mehet osztálykirándulásra, sokat hiányzik, állandón gyógyszert szed, a környezete egy része sajnálja vagy irtózik tőle. Mindez negatívan befolyásolja a gyermek lelki állapotát is, hiszen nem fog merni úgy élni, ahogy ezt képességei lehetővé tennék. A félelem a rohamtól, sérülésektől szorongást idéz elő, és minden egyes roham egyre elkeseredettebbé, kilátástalanabbá teszi a beteg életét. Az epilepsziások körében 10 százalékkal gyakoribb a depresszió.

        Az organikus eredetű szorongást és depressziót gyógyszerekkel lehet kezelni, de megfelelő kognitív képességek mellett egyéb, nem gyógyszeres terápiák is sikeresek lehetnek.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! Epilepszia gyermekkorban

        Stroke rehabilitáció
        A stroke a központi idegrendszer területén kisebb, vagy nagyobb területen bekövetkező érelzáródás, vagy vérzés, ami miatt szövetelhalás, majd működéskiesés jön létre. Attól függően, hogy a károsodás mely agyterületeket érinti, mely erek ellátási területének megfelelően történik, a következmény és a rehabilitáció folyamata minden esetben más és más lesz.
        Stroke rehabilitáció

        Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus



        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        Módosítva: 2020.07.09 20:34, Megjelenés: 2017.06.29 20:09
      • Cikkajánló

        Létezik-e belső láz?

        Létezik-e belső láz?

        F. Zs., fordító

        Mit jelenthet, ha a beteg azt állítja, hogy belső láza van? Mi a teendő, ha ezt érzi?

        Inkontinencia

        Inkontinencia

        B. M., szakfordító

        Tisztálkodás, ápolás és védelem – Mindhárom elengedhetetlen!

        A depresszió egyik legmostohább tünete

        A mindennapi szóhasználatban a depresszió kifejezést leginkább akkor használjuk, ha valaki lehangolt vagy rosszkedvű. Fontos tudni azonban, hogy a klinikai depresszió nemcsak tartós kedvetlenséget jelent, hanem ennél jóval többet.

        Craniopharyngeoma - Okok, tünetek és kezelés

        Mi az a craniopharyngeoma (ejtsd: kraniofaringeóma)? Mi okozhatja a kialakulását? Milyen tüneteket okozhat? Hogyan lehet felismerni? Hogyan kezelhető?

        A depresszió kezelése

        Sokan nem így tudják, de az enyhe depressziót is kezelni kell a súlyosabbra fordulás elkerülése céljából. Ugyanakkor általánosan érvényes, hogy minden esetben érdemes pszichiáterhez fordulni. Lássuk, melyek a terápiás lehetőségek.

        A depresszió tünetei

        A depresszió nem azonos a rossz hangulattal. Figyelmeztető jelek, amiből arra következtethet, hogy Ön vagy ismerőse valóban depresszióban szenved.

        A depresszió és a cukorbetegség kapcsolata

        Magyarországon a becslések szerint mintegy félmillió diagnosztizált cukorbeteg él, de valószínűleg még nagyjából ennyi ember nem tud a betegségéről. Ami a depressziót illeti, havonta 200 000 beteggel számolhatunk, de közülük mindössze 25-30 százalék áll kezelés alatt.

        Agyi ciszták

        A ciszta egy tokkal körülvett folyadék- vagy gáztartalmú üreg definíció szerint. Ilyen eltérések minden szervben, többek között az agyban is előfordulhatnak. A központi idegrendszer speciális helyzetben van, ugyanis egy zárt térben helyezkedik el, így minden itt lévő, növekedő eltérés súlyos tüneteket tud okozni az agyszövet összenyomása miatt, így banális eltérések is ijesztő tüneteket tudnak okozni.

        Az időskori depresszió

        Az időskori depresszióval érintettek és környezetük sokszor az időskor természetes velejárójának tekintik a betegség tüneteit, ezért nem is keresnek segítséget. Máskor a testi tünetek, krónikus betegségek nyomják el a depresszió jeleit. A betegek sokszor maguk is szégyellik hangulatuk nyomottságát, a motiválatlanságot, a keserűséget, személyiségük megváltozását. Ez is akadálya lehet a szakember felkeresésének.

        Visszatérő depresszió - Mit tehetünk ellene?

        A hétköznapi nyelvhasználatban, ha depresszióról beszélünk, akkor azon a levertséget, a rossz hangulatot értjük, azonban fontos tudni, hogy orvosi értelemben ennél jóval többről van szó.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.