Az alváshiány hatása a kamaszkori agy fejlődésére

MTI
megjelent:

Kiegyensúlyozatlanná vált az idegsejtek kommunikációját biztosító agyi kapcsolatok (szinapszisok) kialakulásának és megszűnésének folyamata azoknál a serdülőkorú egereknél, amelyeket csak rövid ideig engedtek aludni a kutatók.

Az eredményeink egyik lehetséges olvasata szerint a kamaszkori alváshiánynak - különösen, ha az krónikus eredetű - hosszútávú következményei lehetnek az agy fejlődésére nézve - mondta Chiara Cirelli, a kutatást végző Wisconsin-Madison Egyetem orvostudományi és közegészségügyi tanszékének pszichiátriai társprofesszora.

A szkizofréniához hasonló mentális betegségek a kamaszkor idején kezdenek kialakulni, ám ennek pontos okát egyelőre nem tudni. A serdülőkor nagyon érzékeny fejlődési szakasz, amelynek során jelentős átalakulások mennek végbe az agyban - idézte a szakembert a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportál. Mint hozzátette: az ideghálózatok átrendeződnek és megannyi új szinapszis keletkezik, majd pusztul el.

Agyműködés alvás idején

Nemrég megjelent tanulmány szerint agyunk alvás közben feldolgozza a minket ért információkat, és azokat, amelyeket a jövőre nézve hasznosnak tart, elraktározza. A kutatók arra is fényt derítettek, miként dönti el az agy, hogy mi fontos és mi nem. Az agy alvás közben is szelektál>>

A szinaptikus homeosztázis elmélet

A Nature Neuroscience című folyóirat online kiadásában megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy az alvás-ébrenlét ciklusokban bekövetkező változtatások miként befolyásolják a kamaszkori agy anatómiáját. A korábbi molekuláris és elektrofiziológiai kutatások azt mutatták, hogy alvás közben a felnőtt rágcsálók és legyek szinapszisai gyengébbekké és kisebbekké váltak, feltehetőleg, hogy felkészüljenek az újabb ébrenléti periódusra, amikor az idegsejtkapcsolatok ismét megerősödnek a tanulási folyamat hatására. A szakemberek ezt az alvás funkcióját magyarázó "szinaptikus homeosztázis elméletének" nevezték.

A kutatók most az idegsejtek "párbeszédének" nyomon követésére alkalmas kétdimenziós mikroszkóp révén - a szinapszisokban szerepet játszó dendrittüskék számolásával - követték nyomon az idegsejtkapcsolatok erősödését és gyengülését.

A kamaszkori krónikus alvászavar maradandó elváltozásokat is okozhat

Olyan kamaszkorú egereket hasonlítottak össze, amelyeket 8-10 órás időintervallumban véletlenszerűen felébresztettek, majd hagytak visszaaludni vagy ébren tartottak. A dendrittüskék sűrűsége csökkent az alvás és növekedett a spontán, vagy kényszerű ébrenlét ideje alatt.

A manipulált időtartamra vonatkozó eredmények szerint az ébren, illetve az alvással töltött periódusok befolyásolják, hogy mennyi szinapszis keletkezik és pusztul el a serdülő agyban - mondta Cirelli, aki jelenleg azt vizsgálja, hogy mindezek fényében milyen következményei lehetnek a kamaszokat gyakran sújtó krónikus alvászavarnak. Lehet, hogy a változások időlegesek és visszafordíthatóak, de lehet, hogy hosszútávú következményekkel járnak az agy fejlődésére és működésére nézve - mondta.

Alvászavar

Az alvászavar csökkenti az alkalmazkodóképességet, azaz a "túlélést": a reagáló-, tanulási- és tűrőképesség, a figyelem, a munkateljesítmény csökken, egyre kifejezettebb ingerlékenység, fáradtságérzés jelentkezik, sőt, tartósan kimerült állapotban a testi (szomatikus) betegségek és a szellemi leépülés (dementálódás) kockázata is lényegesen fokozódik hatására. A WEBBeteg cikke az alvászavarról>>

(MTI)

Cikkajánló

Az egészségügyi dolgozók jogai
Az egészségügyi dolgozók jogai

Törvényi rendelkezések.

Lázcsillapítási módszerek
Lázcsillapítási módszerek

Mi a teendő láz esetén?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró
WEBBeteg - Dr. Csuth Ágnes, családorvos
WEBBeteg - Máténé Áfra Viktória, klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.