A változókori hőhullámok okai és diagnózisa

Az alábbiakban arról olvashat, hogy mik a menopauzához társuló hőhullámok okai, jellemzői, és milyen vizsgálatokra lehet szükség.

Mi az a változókori hőhullám?

A menopauza (vagy változókor) és az ezt megelőző perimenopauza jellegzetes tünete a hőhullám (angolul hot flash, orvosilag vasomotoros tünet, vasomotor symptoms, rövidítve VMS).

A hőhullám rövid ideig tartó hőérzet (általában 1–5 perc) hirtelen kitörése, melyet izzadás, kipirulás, gyors szívverés, néha borzongás vagy lázérzés követhet. A legtöbb nőnél a perimenopauzától (onnantól, hogy a menstruációk rendszertelenné válnak) kezdődően jelennek meg, és sajnos még a menopauza utáni időszakban is folytatódhatnak.

A becslések szerint a menopauzás nők kb. 70–85%-a tapasztal hőhullámokat legalább átmenetileg.

A tünetek intenzitása, gyakorisága nagy egyéni variabilitást mutat: lehet enyhe, alkalmi, de súlyos, napi többször előforduló is, jelentős életminőség-romlást okozva.

Sok nőnél idővel – akár évek alatt – csökken a gyakorisága, intenzitása, vagy el is múlik.

Mi okozza a hőhullámokat?

A pontos mechanizmusok komplexek és nem teljesen feltártak, de a jelenlegi tudományos ismeretek alapján az alábbi tényezők játszanak szerepet:

1. Ösztrogénhiány és hormonális változások

A menopauza során bekövetkező ösztrogénszint-csökkenés kulcsfontosságú kiváltó ok, ez befolyásolja a hipotalamusz (a test hőháztartásának szabályozó központja) működését.

2. Hipothalamikus diszreguláció, termosztát „érzékenység”

Az elmélet szerint az ösztrogénhiány miatt a hipotalamusz hőszabályozó központja túlérzékennyé válik, tehát kisebb belső vagy külső hőmérséklet-emelkedés is kiválthat „hővédelmi” reakciót (értágulat, izzadás), ez olyan, mintha a szervezet úgy működne, mint egy túlérzékeny termosztát.

Ezt a mechanizmust úgy lehet elképzelni, hogy a normális „komfortzóna” belső hőmérséklet-ingadozásokra a szervezet kisebb tartományban toleráns, és gyakrabban lép be a „vészreakció” (hőleadás).

3. Neurotranszmitterek és neuropeptidek szerepe

A szerotonerg (szerotonin) és noradrenerg (noradrenalin) rendszerek mellett egyre nagyobb figyelem irányul a KNDy neuronokra (kisspeptin / neurokinin B / dynorphin rendszer) a hipothalamuszban. E neuronhálózat szabályozhatja a vasomotor központi kimeneteit.

A neurokinin-3 receptor (NK3R) antagonista gyógyszerek (pl. új kísérleti terápiák) e rendszer befolyásolására irányulnak.

Egyéb modulátorok, mint a dinorfin, valamint a kalcitonin génnel kapcsolt peptid (CGRP) is szóba jöhetnek, mint regulátorok.

4. Egyéb tényezők, például autonóm idegrendszeri szabályozás, endotélium, vaszkuláris reakciók hatása

A hőleadás folyamatában (értágulás-vazodilatáció, verejtékezés) az érfal, izzadtságmirigyek működése és az autonóm idegrendszer összehangolt együttműködése is közrejátszik.

Összességében tehát a hőhullám nem pusztán az ösztrogén „hiánya”, hanem a test hőszabályozása és idegi rendszerei közötti finom eltérés eredménye, amely közvetlen tüneteket okoz a periférián: az érrendszer tágulatával, verejtékelválasztással.

Jellemző tünetek, diagnózis

A hőhullám lefolyása egy hirtelen hőélmény, mely jellemzően az arc, nyak, mellkas területén kezdődik, majd „lehullámzik” végig az egész testre. Gyakran kipirulással, verejtékezéssel, szívverésérzéssel jár.

A hőhullám jellegzetesen rövid idejű (1–5 perc), de lehetnek hosszabb, elnyújtott formái is. Gyakorisága napi néhány alkalomtól akár 10-20-szori előfordulásig is terjedhet.

Az éjszakai hőhullámok (night sweats, éjszakai izzadások) alvászavarhoz, fáradtsághoz, hangulati és kognitív panaszokhoz vezethetnek.

A hatása az életminőségre meglehetősen negatív: a folyamatos, kiszámíthatatlanul érkező kellemetlen hőérzet mellett következményesen koncentrációcsökkenés, ingerlékenység, alvászavar, szexuális diszkomfort, szorongás is jelentkezhet, különösen, ha gyakoriak vagy súlyosak a tünetek.

Diagnózis, differenciáldiagnózis

A hőhullám fennállásának diagnózisa elsősorban klinikai alapon történik, a tüneteknek a menopauza-korszakban való megjelenése és más lehetséges okok kizárása alapján.

Fontosak differenciáldiagnosztikai szempontból az alábbi betegségek, melyeket érdemes kizárni, hiszen hasonló tünetekkel járhatnak, de egyesek kezelésének elmaradása súlyos következményeket okozhat:

• Pajzsmirigy-túlműködés
• Pheochromocytoma (mellékvesevelő-daganat) (ritka, de hőhullámszerű tüneteket okozhat)
• Mellékvesekéreg- vagy hormontermelő daganatok
• Időjárási, környezeti hőstressz, fertőzések, gyógyszerek mellékhatásai
• Pszichés tényezők (pl. szorongás, pánikrohamok)

Ha a tünetek nem tipikusak, terápiarezisztensek vagy egyéb kísérőtünetek utalnak más betegségre, laborvizsgálatok (például TSH, kortizol, adrenalin/noradrenalin stb.) indokoltak lehetnek.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos